Az állam szavazási végeredménye csak most lett biztos, miközben Alaszka még "lóg", de ott is enyhe demokrata előny mutatkozik.
Trump újabb bástyája dőlt le: fekete demokrata nyerte Mississippi szenátusi helyét. Scott Colom 44 év után szerzett demokrata szenátusi mandátumot Mississippiben, és 1874 óta ő az első megválasztott fekete szenátor az államból. A demokratáknak már 55 helyük van, és ha végül Alaszkában is győznek, még szűkebb lesz Donald Trump mozgástere.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump személyesen is kampányolt Mississippiben, ezért a vereség az elnök személyes mozgósító erejének gyengülését is jelzi.
A 43 éves körzeti ügyész mintegy 4600 szavazattal, fél százalékponttal vezetett a legfrissebb összesítésben. Olyan államban győzött, amelyet Donald Trump a 2024-es elnökválasztáson közel 23 százalékpontos fölénnyel nyert meg.
Ez a győzelem 55-re emelte a demokraták megszerzett szenátusi helyeinek számát. A republikánusoknak 44 mandátumuk van, az utolsó nyitott verseny tehát Alaszkában zajlik. A januárban hivatalba lépő felsőházban így 55–45-ös vagy akár 56–44-es demokrata többség alakulhat ki.
Miért történelmi ez a győzelem?
Mississippi korábban küldött már fekete politikusokat Washingtonba: az Egyesült Államok első két afroamerikai szenátora egyaránt ebből az államból érkezett. De ez már 150 éve történt, amikor mindketten a polgárháborút követő, rövid életű politikai nyitás idején jutottak mandátumhoz, és mindketten republikánusok voltak.
A rózsás viszonyok csak rövid ideig tartottak, és ebben az államban is gyorsan visszaépült a faji szegregáció. Száz évvel később már tüntetéseket és jogvédő mozgalmakat kellett indítani ahhoz, hogy a feketék egyáltalán visszanyerjék választójogukat.
Colom győzelmének történelmi súlyát éppen ez adja: egy olyan államból jut be fekete politikusként a Szenátusba, ahol korábban egész rendszert építettek a hozzá hasonló választók politikai kizárására. Colom egyszerre tér vissza egy régi demokrata pozícióba, és testesít meg gyökeres szakítást annak politikai hagyományával.
Mi történik, ha Alaszka is elvész a republikánusoknak?
Alaszkában a demokrata Mary Peltola próbálja leváltani Dan Sullivan republikánus szenátort. A Reuters november 11-i késő esti összesítése szerint Peltola 1,6 százalékponttal vezetett, a szavazatok 86 százalékának feldolgozásánál.
Az állam rangsorolásos választási rendszert használ: ha senki sem szerez ötven százaléknál több első helyes szavazatot, a kieső jelöltek szavazólapjain megjelölt további preferenciákat is figyelembe veszik. A távoli településekről és külföldről érkező szavazatok feldolgozása szintén elnyújtja az eljárást.
Egy alaszkai demokrata győzelem 56–44-re módosítaná a szenátusi erőviszonyokat. Ez nem teremtene új hatáskört az ellenzéknek, de számottevően megkönnyítené a már megszerzett többség használatát.
Teljes részvétel és egységes republikánus szavazás mellett 55 demokrata szenátorból legfeljebb négy szavazhatna át úgy, hogy a párt még mindig megőrizze az egyszerű többséget. Ötvenhat mandátumnál öt ilyen különutas is beleférne. Mindez mérsékelné az egyes demokrata szenátorok alkupozícióját, és ellenállóbbá tenné a többséget a hiányzásokkal vagy belső vitákkal szemben.
Hol fájhat ez leginkább Trumpnak?
A leginkább direkt következmény a személyi döntéseknél jelentkezhet. A Szenátus hagyja jóvá a miniszterek, számos vezető tisztségviselő és a szövetségi bírák kinevezését. A bírójelöléseknél, beleértve a legfelsőbb bírósági jelölteket is, egyszerű többséggel lezárható a vita, így az ellenzéki többség megkerülhetetlen akadályt állíthat Trump jelöltjei elé.
A bírói kinevezések körüli küzdelemnek már most konkrét tétje van: a november 11-i hivatalos összesítés szerint 28 szövetségi kerületi bírói hely betöltetlen, közülük 11-re már jelöltet is állított az elnök. További 15 hely megüresedését előre bejelentették. A jelenlegi republikánus szenátusi többség januárig még jóváhagyhat kinevezéseket, utána azonban Trumpnak a demokrata többséggel kell megállapodnia. A Legfelsőbb Bíróságon jelenleg mind a kilenc hely foglalt, de egy későbbi üresedés esetén az ellenzék az elnök egyik legmaradandóbb személyi döntését is megakadályozhatná.
Egy 56 fős demokrata tábor esetén az elnöknek még több ellenzéki szenátort kellene megnyernie egy vitatott jelölt elfogadtatásához. Ha pedig megüresedne egy hely a Legfelsőbb Bíróságon, az új kinevezés sorsa alapvetően a demokratákkal kötött megállapodástól függhetne.
A Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) esetében az életkorok is növelik a kinevezések politikai tétjét: a konzervatív Clarence Thomas 78, Samuel Alito 76 éves, míg a liberális Sonia Sotomayor 72, a konzervatív John Roberts főbíró pedig 71 éves. Egy demokrata szenátusi többség megnehezítheti, hogy Trump a legidősebb konzervatív bírákat fiatal, hasonló felfogású utódokkal váltsa fel, és ezzel évtizedekre megszilárdítsa a jobboldal bírósági befolyását.
Jelent-e 56 hely már szabad kezet?
Nem. A legtöbb vitatott törvényjavaslatnál a szenátusi obstrukció lezárásához változatlanul 60 szavazat szükséges. Trump elnöki vétója szintén megmarad. Annak felülírásához mindkét házban kétharmados többség szükséges, a Szenátusban teljes részvételnél ez 67 szavazat. Ugyanez a küszöb vonatkozik az alkotmányos vádeljárás végén (impeachment) az elnök elítélésére is. Az 56 demokrata mandátum tehát önmagában sem Trump törvényhozási megkerülését, sem eltávolítását nem teszi lehetővé.
Mississippi elvesztése, esetleg Alaszkáéval együtt, politikailag mégis súlyos üzenet a republikánusoknak, mert olyan területeken is sebezhetővé válnak, amelyekre korábban biztos hátországként tekinthettek. Noha egyetlen választási hullámból még nem következik tartós pártpolitikai átrendeződés, a most elnyert szenátusi mandátumok tovább élnek, mint maga a választási hangulat. Ezért Trump hátralévő elnökségén túl, a következő elnöki ciklus egészében is alakíthatják Washington erőviszonyait.