Nagy-Britannia közvetlen katonai kapcsolatot szeretne Oroszországgal, hogy elkerülje a veszélyes félreértéseket. Moszkva szerint ennek nincs akadálya, miközben London továbbra is Ukrajna egyik legfontosabb fegyverszállítója.
"Az orosz védelmi minisztérium kész kapcsolatba lépni brit partnerével, ha London kezdeményezi az egyeztetést" – jelentette ki szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Bátran ajánlhatom a brit védelmi miniszternek, hogy hívja fel az orosz védelmi minisztériumot. Felveszik a telefont, és beszélnek vele” – fogalmazott moszkvai sajtótájékoztatóján. Zaharova az új brit védelmi miniszter, Wes Streeting nyilatkozatára reagált, aki júniusban vette át a tárcát.
Streeting a Financial Times kedden megjelent interjújában azt mondta: Nagy-Britannia további kommunikációs csatornákat szeretne Moszkvával, különösen a katonai vezetés szintjén, hogy csökkentse a téves helyzetértékelés kockázatát. A brit nagykövetség továbbra is működik az orosz fővárosban, London azonban ennél közvetlenebb kapcsolattartást tartana kívánatosnak. Egyelőre egyik fél sem jelentette be, hogy megállapodtak volna egy ilyen csatorna megnyitásáról.
Miért kell beszélniük az egymással szemben álló katonáknak?
A kezdeményezés közvetlen célja a véletlen eszkaláció megelőzése. Egy katonai kommunikációs csatornán gyorsan tisztázható például, hogy egy veszélyes légi vagy tengeri manőver szándékos fenyegetés volt-e, és mit kíván tenni rá válaszul a másik fél. Válsághelyzetben különösen veszélyes lehet, ha a parancsnokok kizárólag a másik oldal mozgásából próbálják kikövetkeztetni annak szándékait.
Hasonló megfontolásból az Egyesült Államok és Kína is kialakított közvetlen katonai kommunikációs csatornákat, bár ezek működését többször megakasztották a politikai feszültségek. Joe Biden és Hszi Csin-ping 2023 novemberében állapodott meg a katonai párbeszéd helyreállításáról, majd 2024 szeptemberében az amerikai indo-csendes-óceáni parancsnokság vezetője közvetlenül egyeztetett kínai partnerével.
Az ilyen kapcsolatok különösen a Tajvan körüli forgalmas vizeken és a Dél-kínai-tengeren fontosak: egy hadihajók vagy repülőgépek közötti veszélyes találkozás után segíthetnek tisztázni a szándékokat, mielőtt az egyik fél támadás előkészületének értelmezné a másik manőverét. A biztonsági szelep azonban csak akkor működik, ha válsághelyzetben mindkét oldalon felveszik a telefont.
A kapcsolatok leépüléséért Moszkva Londont hibáztatja. Zaharova a brit fővárosban szolgáló orosz katonai attasé 2024-es kiutasítását említette, amelynek indoklását hamisnak nevezte. A brit kormány akkor azt közölte: a diplomata valójában be nem jelentett katonai hírszerző tiszt volt. A kiutasítás mellett orosz ingatlanok diplomáciai státuszát is megszüntették, mert London szerint hírszerzési célokra használták őket.
Mit adott eddig London Ukrajnának?
Nagy-Britannia a háború kezdete óta Kijev egyik legkövetkezetesebb katonai támogatója. A szállítmányok között Challenger 2 harckocsik, páncélozott járművek, tüzérségi eszközök, légvédelmi rendszerek, drónok és több mint 15 ezer páncéltörő fegyver szerepelt. Különösen fontosak a Storm Shadow robotrepülőgépek, amelyekkel az ukrán haderő a frontvonaltól távoli katonai célpontokat is támadhat.
A brit kormány november eleji összesítése szerint London eddig 16,5 milliárd font katonai támogatást vállalt Ukrajnának; ebben egy 2,26 milliárd fontos hitel is szerepel, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából fizetnek vissza. Az Interflex kiképzési programban több mint 67 ezer ukrán katona kapott felkészítést Nagy-Britanniában.
Változtatott ezen az új brit miniszterelnök?
A júliusban hivatalba lépett Andy Burnham eddigi döntései folytonosságot mutatnak Ukrajna támogatásában. Első külföldi vendége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, első miniszterelnöki külföldi útja pedig augusztusban Kijevbe vezetett. Megerősítette az évi hárommilliárd fontos katonai segítség fenntartását, ameddig arra szükség van.
Burnham kormánya engedélyezte azt is, hogy az MBDA hadiipari vállalat brit alkatrészekre vonatkozó minősített műszaki információkat adjon át a Storm Shadow francia változatának, a SCALP-nak az ukrajnai összeszereléséhez. Szeptemberi parlamenti beszédében a kormányfő kijelentette: elődje Ukrajna-politikáján nem változtat, és Nagy-Britannia védelme Ukrajnában kezdődik.
A katonai párbeszéd kezdeményezése így az eddigiek alapján a brit politika két célját kapcsolja össze: segíteni Ukrajna védekezését, és közben csökkenteni annak veszélyét, hogy egy félreértés közvetlen brit–orosz összecsapáshoz vezessen.
A közvetlen katonai kapcsolattartás különösen akkor értékes, ha nincs megfelelő nemzetközi egyezmény, annak betartása vitatott, vagy a sokoldalú egyeztetés túl lassú egy veszélyes incidens kezeléséhez. Egy szerződés rögzítheti a szabályokat, de önmagában nem tisztázza, hogy egy közeledő hadihajó vagy egy váratlan rakétaindítás mögött milyen szándék áll.
Az 1962-es kubai rakétaválság egyik tanulsága is az volt, hogy a késedelmes üzenetváltás tovább növeli a háború veszélyét: Washington és Moszkva ezért 1963-ban közvetlen összeköttetést létesített a két ország vezetése között (forró drót). A katonai csatornák ugyanezt a célt szolgálják a parancsnokok szintjén: lehetőséget adnak a szándékok gyors tisztázására akkor is, amikor a felek között alig maradt bizalom, sőt, a viszony kifejezetten ellenséges.