Türk nyelvű országok az álhírekkel szembeni összehangolt megközelítést vizsgálják, miközben a globális technológiai platformok kikerülik a nemzeti szabályozást.
Az álhírek és a dezinformáció világszintű problémát jelentenek, amely ugyanúgy sújtja a Keletet, mint a Nyugatot.
„Olyan sok platform létezik, mint a YouTube és az Instagram, ahol a polgárok is terjesztenek hamis információkat, és a kormány nem tehet semmit ellene”, mondta Zarina Kalmuratova, a Kirgiz Köztársaság Kulturális, Információs és Ifjúságpolitikai Minisztériuma Információpolitikai Osztályának vezető szakértője.
Az Euronewsnak adott interjúban frusztrációja rávilágít egy világszerte kormányokat érintő kihívásra: miként lehet érvényt szerezni a nemzeti törvényeknek, amikor az információk olyan globális platformokon áramlanak, amelyek egyetlen ország joghatóságán kívül működnek.
Vezető szakértőként a kirgiz kormányban az online dezinformáció elleni küzdelemben országának lehetőségeinek korlátaival szembesül.
Amikor Kirgizisztán 2022-ben elfogadta az álhírek elleni törvényt, a kritikusok azonnal figyelmeztettek, hogy a jogszabály a kormányzati cenzúra eszközévé válhat, a polgárok védelmének álcája alatt elhallgattatva az ellenvéleményeket. Két évvel később, egy nemrégiben Bakuban, Azerbajdzsánban tartott médiakonferencián Kalmuratova azt állítja, hogy ezek a félelmek nem igazolódtak.
„Igen, korlátozásként érzékelték. Mintha weboldalak blokkolásának vagy leállításának eszköze lenne. A valóságban azonban ez nem történt meg”, mondta.
A kirgiz szabályozási keret szerint azok, akik úgy vélik, hamis információ célpontjai lettek, kérhetik a hatóságok beavatkozását. A tisztviselők ezután felszólítják az érintett oldalt, hogy 24 órán belül távolítsa el a tartalmat. A visszautasító weboldalakat akár két hónapra is blokkolhatják; Kalmuratova ezt nem drákói, hanem mértékletes büntetésnek tartja.
Nyomásgyakorlás a globális platformokra
Ám még ez a végrehajtási mechanizmus is csődöt mond, amikor a tartalom nemzetközi platformokon jelenik meg. Kalmuratova javaslata szerint nyomást kell gyakorolni olyan technológiai óriásokra, mint a Meta és a Google, hogy hivatalos jelenlétet hozzanak létre a türk nyelvű országokban, megteremtve azokat az elszámoltathatósági mechanizmusokat, amelyek jelenleg hiányoznak.
„Ez hatalmas előrelépés lenne a dezinformáció elleni küzdelemben”, érvelt a konferencián, amely a Türk Államok Szervezetének (OTS) tagországaiból érkező médiaügyi tisztségviselőket hozta össze.
Az OTS teljes jogú tagjai Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán, megfigyelőként pedig Magyarország, Türkmenisztán és mások vesznek részt. Ezek az országok egy hatalmas földrajzi ívet fednek le Délkelet-Európától a Kaukázuson át egészen Közép-Ázsiáig.
Túl a korlátozáson
Kazahsztán kulturális és információs miniszterhelyettese, Kanat Iskakov egy kiegészítő stratégiát vázolt fel, amely a megbízható alternatívák megteremtésére összpontosít, nem pedig pusztán a problémás tartalmak blokkolására.
„Összehangolt megközelítéseket kell kidolgoznunk a digitális szolgáltatások újságírói sztenderdjeire, hogy felépítsük a közönség bizalmát”, mondta Iskakov a konferencián.
A harmonizált sztenderdekre és az együttműködésen alapuló tartalomgyártásra helyezett hangsúlya arra utal, hogy ezek az országok felismerik: a hitelesség, nem csupán a végrehajtás határozza meg, mennyire lesznek sikeresek a dezinformáció elleni küzdelemben.
A cél az, hogy olyan hazai médiumokat erősítsenek, amelyekben a közönség megbízik, így csökkentve a megbízhatatlan források vonzerejét.
Egy regionális kísérlet
A bakui üléssorozat, beleértve a Média és Információ Munkacsoport 12. ülését és a 7. miniszteri szintű konferenciát, az OTS azon törekvéseinek legújabb állomása, hogy közös médiapolitikákat alakítsanak ki a különböző politikai rendszerekben.
A kezdeményezés összetett kérdéseket vet fel arról, miként lehet egyensúlyt teremteni a káros valótlanságoktól való polgárvédelem és a jogos kritika, illetve vita tereinek megőrzése között. Kirgizisztán tapasztalatai jól mutatják, mennyire vonzó, ugyanakkor korlátos a nemzeti szintű szabályozás a hálózatba kapcsolt digitális térben.
A következő OTS médiafórum Törökországban lesz, és a tagállamok olyan kérdéseket vitatnak meg, mint hogy a kormányok miként tudnak érvényt szerezni a sztenderdeknek, amikor a platformok globálisan működnek, hogyan lehet felépíteni a közbizalmat, valamint hogy a regionális együttműködés miként adhat olyan válaszokat, amelyeket az egyes országok önállóan nem tudnak elérni.