Trump közösségi médiás bejegyzése azt követően született, hogy az Egyesült Államok és Irán már harmadik napja csapásokat váltott, ezzel ismét egy átfogó háború küszöbére sodorva a Közel-Keletet.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy lefújja az Irán elleni csapásokat, és a legmagasabb szintű tárgyalások után egy Teheránnal kötendő lehetséges megállapodás aláírását is kilátásba helyezte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Annak alapján, hogy az Iráni Iszlám Köztársasággal folytatott megbeszélések eljutottak az iráni vezetés legfelső szintjére, ahol jóváhagyták őket, én… lemondtam a ma estére tervezett Irán elleni csapásokat és bombázásokat” – írta Trump a Truth Social közösségi oldalán.
Trump szerint a „végső pontokat” minden érintett fél jóváhagyta, de nem közölt további részleteket arról, pontosan miben állapodtak meg.
„A szerződés aláírásának időpontját és helyszínét hamarosan bejelentjük” – tette hozzá.
Ugyanakkor azt is közölte, hogy az iráni kikötők ellen április közepén megkezdett amerikai tengeri blokád mindaddig érvényben marad, amíg a „tranzakciót véglegesítik”.
A közösségi médiában közzétett üzenet éles hangnemváltást jelent a csütörtökön korábban posztolt bejegyzéshez képest, amelyben Trump újabb csapásokat ígért Irán ellen, és azt állította, hogy az amerikai erők hamarosan elfoglalják az ország kulcsfontosságú olajinfrastruktúráját.
„Ma este NAGYON KEMÉNYEN le fogjuk sújtani Iránt” – írta Trump korábban a nap folyamán.
„Valamikor a nem túl távoli jövőben elfoglaljuk a Kharg-szigetet és más olajinfrastruktúra-létesítményeket, és teljes ellenőrzést szerzünk olaj- és gázpiacaik felett, nagyjából úgy, ahogyan Venezuelában is tettük” – tette hozzá.
A Kharg-sziget központi szerepet játszik Irán olajexportjában, és az energia-infrastruktúra elleni bármilyen támadás súlyos következményekkel járhatna a már most is a végletekig feszített globális olajpiacokra nézve.
Irán nyersolajexportjának mintegy 90 százaléka a szigetről indul, nagy része Kína és más ázsiai piacok felé tart.
A Perzsa-öböl északi részén fekvő Kharg-sziget viszonylag kicsi, mintegy 8 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles, ugyanakkor kiterjedt infrastruktúrának ad otthont, köztük tárolótartályoknak, vezetékeknek és tengeri rakodótermináloknak.
Irán néhány legnagyobb olajmezőjéből érkező vezetékek itt futnak össze, mielőtt a nyersolajat tankhajókra rakodnák.
Az olajexport továbbra is Irán egyik fő állami bevételi forrása, így a Kharg-sziget stratégiai jelentőségű gazdasági eszköznek számít.
A teljes körű háború kockázata
Trump bejegyzése azt követően jelent meg, hogy az Egyesült Államok és Irán immár harmadik napja váltott csapásokat, ezzel a Közel-Keletet egy teljes körű háború kiújulásának küszöbére sodorva.
Az amerikai támadás, amely iráni idő szerint egészen csütörtök reggelig tartott, a jelek szerint intenzívebb és kiterjedtebb volt, mint az előző napi.
Irán kevés információt közölt a károk mértékéről, és azt állította, hogy ezúttal is Kuvait, Bahrein és Jordánia irányába nyitott viszonzó tüzet, ahogyan egy nappal korábban.
Az amerikai hadsereg továbbra is fenntartotta az iráni kikötők blokádját, és csütörtökön közölte, hogy rakétákkal megbénított egy tankerhajót, amely iráni olajat próbált elszállítani. Egy indiai tisztviselő szerint egy másik kereskedelmi hajót ért amerikai csapás a héten három indiai tengerész halálát okozta.
Az újabb tűzpárbaj közepette a háború lezárását célzó tárgyalási erőfeszítések megrekedni látszanak, Trump pedig azzal fenyegette Teheránt, hogy „meg fog fizetni az árát” a tárgyalások előrehaladásának hiánya miatt.
Az iráni külügyminisztérium csütörtöki közleményében azt írta, hogy az amerikai támadások „gyakorlatilag értelmetlenné tették a tűzszünetet”, ugyanakkor nem jelentette be annak felmondását.
A tárgyalások középpontjában Irán Hormuzi-szoros feletti szorítása áll, amely felborította a globális energiaellátást, felhajtotta az üzemanyagárakat, és a térségen túl is megdrágította az élelmiszert és más alapvető cikkeket.
Irán csütörtökön bejelentette, hogy lezárták a szorost, ám nem világos, mit jelent ez pontosan, mivel a háború kezdete óta erősen korlátozza az áthaladó forgalmat, és csak elvétve haladhatnak át hajók.
Az amerikai hadsereg vitatta az iráni bejelentést, Trump pedig szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államok az elmúlt hetekben titkos műveletet hajtott végre, hogy észrevétlenül juttasson át hajókat az átjárón.
A felek továbbra sem értenek egyet Irán nukleáris programját illetően, amelyet Teherán saját állítása szerint békés célokra használ, az Egyesült Államok és Izrael azonban attól tart, hogy a nagymennyiségű, magas fokon dúsított uránkészlet miatt atomfegyver előállítására is képes lehet.
Az Egyesült Államok és Izrael szerint a február 28-án kirobbant háború egyik fő oka az volt, hogy megakadályozzák, hogy Irán valaha is erre a képességre tegyen szert.