A közép-ázsiai államok és Japán Tokióban első alkalommal találkoztak vezetői szinten, és a növekvő regionális és globális kihívások közepette a mélyebb politikai, gazdasági és ágazati együttműködés kereteit határozták meg.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a szén-dioxid-mentesítés és az emberek közötti csereprogramok három kiemelt területet emeltek ki a Tokióban tartott C5+ japán csúcstalálkozót követő közös nyilatkozatban.
Mind az öt közép-ázsiai állam vezetője megvitatta Sanae Takaichi japán miniszterelnökkel, hogy miként határozzák meg a regionális együttműködés új szakaszát.
A csúcstalálkozón Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán elnökei vettek részt, és ez volt az első alkalom, hogy a "Közép-Ázsia + Japán" párbeszéd államfői szintre emelkedett a több mint két évtizeddel ezelőtti létrehozása óta.
Takaicsi miniszterelnök Közép-Ázsiát növekvő geopolitikai és gazdasági jelentőségű régiónak nevezte, kiemelve az Európa és Ázsia közötti csomópontként betöltött szerepét, energia- és ásványkincseit, valamint erős gazdasági és demográfiai növekedését.
Bejelentette a CA+JAD tokiói kezdeményezés elindítását, amelynek célja a közép-ázsiai ipari fejlődés és diverzifikáció támogatása, valamint a Japánnal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok erősítése.
A kezdeményezés három kiemelt területre összpontosít, úgymint a környezetvédelem és az ellenálló képesség, az összekapcsolhatóság és a humánerőforrás-fejlesztés, és a következő öt évre 3 billió jen (mintegy 17,9 milliárd euró) értékű üzleti projektet irányoz elő.
Japán tokiói kezdeményezése
A zöld és ellenálló képesség területén Japán együttműködést ígért az energetikai átállás, az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, a katasztrófakockázat csökkentése és a kritikus ásványi nyersanyag-ellátási láncok megerősítése terén.
Tokió bejelentette továbbá, hogy támogatja a Középső folyosó néven is ismert kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési útvonal továbbfejlesztését, valamint a Japán-Közép-Ázsia AI együttműködési partnerség elindítását.
A humánerőforrás-fejlesztés magában foglalja az ösztöndíjprogramok folytatását, az egészségügy és az orvostudomány területén folytatott együttműködést, valamint a szakmai képzési kezdeményezéseket.
Japán megerősítette továbbá a Közép-Ázsia + Japán igazságügyi miniszterek találkozójának összehívására vonatkozó terveket, ami intézményi dimenzióval bővíti a párbeszédet.
A közép-ázsiai vezetők üdvözölték a tokiói kezdeményezést, és érdeklődésüket fejezték ki a közös projektek kidolgozása iránt mindhárom kiemelt területen.
Üzbegisztán: infrastruktúra, energia és digitális együttműködés
A csúcstalálkozón felszólalva Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök emlékeztetett arra, hogy több mint 20 évvel ezelőtt Japán volt a Közép-Ázsia és Japán párbeszéd kezdeményezője, és elmondta, hogy az első csúcstalálkozó az együttműködés új szakaszát jelzi.
"Bízunk abban, hogy közös erőfeszítésekkel kézzelfogható eredményeket érhetünk el" - mondta Mirziyoyev, egy japán közmondást idézve, miszerint "ha egyesítjük erőinket, hegyeket mozgathatunk meg".
Mirziyoyev azt javasolta, hogy kétévente tartsanak államfői szintű csúcstalálkozókat, és felajánlotta, hogy az egyik jövőbeli találkozónak Üzbegisztán ad otthont. Felszólított továbbá egy 2040-ig tartó közép-ázsiai-japán együttműködési stratégia kidolgozására, amely gyakorlati programokra és projektekre összpontosít.
Üzbegisztán javaslataiban kiemelt szerepet kapott a gazdasági együttműködés. Az üzbég elnök üdvözölte a japán pénzügyi intézmények kibővített szerepvállalását, és javasolta egy közép-ázsiai infrastrukturális és ipari fejlesztési befektetési alap létrehozását, valamint az ipari együttműködést és a technológiaátadást támogató japán technoparkok regionális hálózatának létrehozását.
A digitális átalakulás szintén kiemelt figyelmet kapott. Mirziyoyev egy közép-ázsiai-japán digitális központ létrehozását javasolta a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a tárgyak internete és a digitális megoldások terén folytatott együttműködés érdekében. Érdeklődését fejezte ki továbbá a nagyszabású közlekedési projektekben, többek között a nagysebességű vasutakban, autópályákban, repülőterekben és digitalizált közlekedési folyosókban való japán részvétel iránt, és megemlítette a Sojitz-szal az új taskenti nemzetközi repülőtéren folyamatban lévő együttműködést.
Mirziyoyev azt is hangsúlyozta, hogy Üzbegisztán célja, hogy 2035-ig 50 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és 2030-ra 54 százalékra növelje a zöld energia arányát a villamosenergia-termelésben. Közös megújulóenergia-projekteket, a kapcsolt energiatermelési technológiák és a szén-dioxid-leválasztási megoldások bevezetését, valamint egy regionális megújulóenergia-képző központ létrehozását szorgalmazta Taskentben.
Szorgalmazta továbbá a levegőminőség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a szeizmikus biztonság terén való szorosabb együttműködést, és egy japán szakértelemre támaszkodó regionális programot javasolt, amely többek között a mérnökök, építészek és a katasztrófavédelmi szolgálatok képzését is magában foglalná.
Kazahsztán: tranzit, energia- és vízbiztonság
Kassym-Jomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta a tokiói csúcstalálkozó szimbolikus jelentőségét, és mérföldkőnek nevezte azt az egész régió számára.
Tokajev kiemelte Közép-Ázsia növekvő szerepét közlekedési és logisztikai csomópontként, és megjegyezte, hogy az Ázsia és Európa közötti szárazföldi árufuvarozás több mint 80 százaléka Kazahsztánon keresztül halad. Hangsúlyozta a transzkaszpi-tengeri nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésének fontosságát, és üdvözölte Japán azon döntését, hogy támogatja a Kaszpi-tengeren található Aktau kikötő vámeljárásainak javítását.
Kazahsztán beszédében kiemelt szerepet kapott az energetikai együttműködés. Tokajev elmondta, hogy az ország érdeklődik a japán technológiák és beruházások iránt mind a hagyományos, mind a tiszta energiával kapcsolatos projektek terén, és hangsúlyozta a kiegyensúlyozott és igazságos energetikai átmenet szükségességét. Kiemelte Kazahsztán szerepét, mint jelentős széntermelő és a világ nukleáris üzemanyagának mintegy 40 százalékát szállító országot, és rámutatott a nukleáris biztonság, a hulladékkezelés és a szakemberképzés terén való együttműködés lehetőségeire.
A kazah elnök felhívta a figyelmet Közép-Ázsia ritkaföldfém- és más kritikus ásványi anyagokra, és kijelentette, hogy a régió nagyobb szerepet játszhatna a globális ellátási láncokban. Üdvözölte a Japánnal közösen indított Next-Generation SmartMining Plus projektet, amelynek célja a bányászati műveletek digitalizálása és a környezeti fenntarthatóság javítása.
Tokajev hangsúlyozta továbbá a vízbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság fontosságát, és szorosabb együttműködést javasolt a víztakarékos technológiák, az alkalmazott kutatás és a műholdas megfigyelés terén. Javasolta egy fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatási platform létrehozását japán tudósok és szakértők részvételével.
Közép-Ázsia vezetői és Japán miniszterelnöke abban is megállapodtak, hogy a következő közép-ázsiai-japán csúcstalálkozót Kazahsztánban tartják, hangsúlyozva Asztana szerepét a párbeszéd jövőbeli fejlődésében.
Üzleti fórum és megállapodások
A csúcstalálkozót követően a vezetők részt vettek egy többoldalú üzleti fórumon, amelynek középpontjában a kereskedelem, a beruházások és az ipari együttműködés állt. Számos közös projektet mutattak be, köztük két naperőmű építését Üzbegisztánban a Sumitomo, a Chubu Electric Power és a Shikoku Electric Power által a JBIC és a NEXI támogatásával, az IT-infrastruktúra modernizálását a Toyota Tsushóval, egy multidiszciplináris orvosi központot a Sojitz által, valamint kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos projekteket a JOGMEC részvételével.
Összesen több mint 150 dokumentumot írtak alá és mutattak be az állami és magánszektorbeli partnerek a csúcstalálkozó alkalmával. Japán új hivatalos fejlesztési támogatási projekteket is bejelentett, többek között vissza nem térítendő támogatást és kölcsönöket Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán számára, valamint egy regionális katasztrófakockázat-csökkentési programot az UNDP-vel együttműködésben.
A vezetők elfogadták a tokiói nyilatkozatot, amely felvázolja a Közép-Ázsia és Japán közötti együttműködés elfogadott területeit.