Az űripari SpaceX pénteken debütál a Nasdaqon minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetésével, ám szakértők szerint a túlzó értékelés, a gyenge részvényesi jogok és a növekvő veszteségek a kisbefektetőket sebezhetővé tehetik.
A SpaceX minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetésére készül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elon Musk rakétavállalata pénteken kezdi meg a kereskedést a Nasdaqon SPCX ticker alatt. A cég részvényeit darabonként 135 dolláron árazta be, 75 milliárd dollárt (64,5 milliárd eurót) vont be, és ezzel 1,75 billió dollárra (1,5 billió euróra) értékelte a vállalatot; ez a tőzsde történetének legnagyobb elsődleges részvénykibocsátása.
Az ügylet könnyedén felülmúlná a szaúdi Aramco korábbi, 2019-ben felállított 29,4 milliárd dolláros rekordját, amelyet később túljegyzési opcióval tovább emeltek.
A SpaceX a szokásosnál erőteljesebb kampányt folytatott a kisbefektetők – köztük az európaiak – megnyerésére. A Bloomberg szerint az egyéni befektetők mintegy 100 milliárd dollár (86,6 milliárd euró) értékben adtak le megbízásokat olyan kereskedési platformokon, mint a Robinhood, a Fidelity vagy a SoFi az IPO folyamata során.
Ez a kereslet önmagában meghaladta a társaság 75 milliárd dolláros (64,5 milliárd eurós) tőkebevonási célját, ami jól mutatja, milyen nagy az érdeklődés a kisebb befektetők körében a tőzsdei bemutatkozás előtt.
A felhajtás mögött azonban több figyelmeztető jel is látszik. Íme öt kockázat, amelyet a befektetőknek érdemes mérlegelniük, mielőtt a SpaceX-részvények megjelennek a tőzsdén.
1. Valóban ér 1,75 billió dollárt a SpaceX?
1,75 billió dolláros (1,5 billió eurós) értékelés mellett a befektetők nagyjából az éves bevétel 94-szeresére értékelnék a SpaceXet; a cég 2025-ös árbevétele 18,7 milliárd dollár (16,1 milliárd euró) volt. Összehasonlításképpen: az Nvidia, a piac egyik legmagasabban értékelt technológiai vállalata, ennek kevesebb mint a negyedéért forog.
A Morningstar befektetéskutató cég, amely 780 milliárd dollárra (675 milliárd euróra) értékeli a vállalatot, „jelentősen túlárazottnak” nevezte. A Goldman Sachs adatai szerint a jelenlegi árfolyam tartásához 2030-ra évi 100 milliárd dollár (86,6 milliárd euró) feletti bevételre lenne szükség, ami több mint 40 százalékos éves összetett növekedést feltételez.
A múlt óvatosságra int. Jay Ritter, a Floridai Egyetem professzora, akit gyakran „Mr. IPO”-ként emlegetnek, kimutatta, hogy bár a 2012 és 2021 közötti IPO-k az első kereskedési napon átlagosan 23,6 százalékot emelkedtek, a következő három évben mindössze 10,6 százalékos hozamot értek el.
2. Gyorsított bekerülés az indexekbe, szűk közkézhányaddal
A SpaceX várható bekerülése a legfontosabb részvényindexekbe vitákat váltott ki. Négy nagy amerikai állam befektetési tisztviselői arra kérték a Nasdaqot és az FTSE Russellt, hogy magyarázzák el azokat a közelmúltbeli szabálymódosításokat, amelyek felgyorsíthatják a cég bekerülését a széles körben követett benchmarkokba.
A kritikusok szerint a lépés azt eredményezheti, hogy a passzív befektetők a vártnál hamarabb lesznek kitéve egy rendkívül magasan árazott részvénynek, míg az indexszolgáltatók azzal érvelnek, hogy a változtatások a szélesebb piaci folyamatokat tükrözik.
A vita azért fontos, mert kezdetben viszonylag kevés SpaceX-részvény lesz elérhető a kereskedésben. Bár a SpaceX értékelése 1,75 billió dollár (1,5 billió euró), részvényeinek mindössze körülbelül 3–4 százaléka kerül kezdetben szabad kereskedésbe.
Ez azt jelenti, hogy a vállalat piaci értékét a részvényállomány viszonylag kis hányadának kereskedése határozza meg. A beszámolók szerint a 75 milliárd dolláros (64,5 milliárd eurós) kibocsátás több mint 75 százalékát már meglévő befektetőknek és bennfenteseknek allokálták, így kevesebb részvény marad a nyílt piac számára.
A Morningstar szerint a korlátozott közkézhányad és az erős kereslet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények iránt a kereskedés első szakaszában segíthet támaszt adni az árfolyamnak, még akkor is, ha a vállalat értékelése meghaladja azt a szintet, amit a cég igazságos értéknek tart. A kutatóház úgy véli, a befektetői keresletről akkor kaphatunk tisztább képet, amikor lejárnak a lock-up korlátozások, és több részvény válik szabadon kereskedhetővé.
Egyes elemzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy a korlátozott közkézhányad tartósan támaszt nyújthat az árfolyamnak. Becslések szerint 22 és 27 milliárd dollár (19–23,4 milliárd euró) közötti passzív tőke áramolhat a SpaceX-be, miután bekerül a Nasdaq 100 indexbe, ami további keresletet generál az indexkövető alapok részéről.
3. Veszteségek, nem nyereség
A SpaceX pénzügyi adatai szintén elgondolkodtathatják a befektetőket.
A tájékoztató szerint a vállalat gyorsan növekszik, de továbbra is veszteséges.
A cég tulajdonában van a Starlink műholdas internetszolgáltatás, amely a bevétel nagy részét termeli, és jelenleg az egyetlen nyereséges üzletág. Emellett birtokolja az xAI mesterségesintelligencia-vállalatot, amely 2026 februárjában olvadt össze a SpaceX-szel.
A dokumentum szerint a SpaceX 2026. március 31-én 41,3 milliárd dolláros (35,76 milliárd eurós) felhalmozott hiánnyal rendelkezett, és 4,27 milliárd dolláros (3,7 milliárd eurós) nettó veszteséget jelentett 2026 első negyedévére.
Ez az egy évvel korábbi azonos időszak 528 millió dolláros (457 millió eurós) veszteségéhez képest jelentős romlás.
A közelmúltbeli veszteségek nagy része az xAI-hoz köthető. A SpaceX IPO-tájékoztatója szerint az MI-üzletág 2025-ben mintegy 6,4 milliárd dolláros (5,5 milliárd eurós) üzemi veszteséget termelt. A dokumentum azt is jelzi, hogy az xAI 2026 első hónapjaiban nagy összegeket költött, miközben bővítette MI-infrastruktúráját.
A Morningstar szerint az MI-részleg „jelentős értékrombolási kockázatot hordoz”, rámutatva, hogy a Grok eddig még nem szerzett érdemi piaci részesedést a rivális chatbotokkal szemben.
A támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ezek a veszteségek tudatos döntések eredményei, nem pedig a cég szerkezeti gyengeségére utalnak.
A bevétel 2025-ben 33 százalékkal, 18,7 milliárd dollárra (16,2 milliárd euróra) nőtt az egy évvel korábbi 14,1 milliárd dollárról (12,2 milliárd euróról). Az indítási és műholdas szolgáltatásokból álló alaptevékenység még 2024-ben is nyereséges volt. A hiányok nagy része az MI-infrastruktúrába irányuló hatalmas beruházásokat tükrözi; a támogatók szerint ezeket a kiadásokat az új, számítási kapacitásra vonatkozó szerződések már elkezdték ellensúlyozni.
4. Az MI-növekedésre tett fogadás
A támogatók szerint a befektetők valójában a jövőbeni növekedést fizetik meg, nem a jelenlegi profitot.
A Starlink továbbra is a vállalat fő bevételi forrása, miközben várakozások szerint a mesterségesintelligencia-üzletág a következő években egyre nagyobb szerephez jut.
A derűlátó befektetők a SpaceX rakétaindítások és műholdas kommunikáció terén betöltött domináns pozíciójára is rámutatnak, és azzal érvelnek, hogy a cég egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy profitáljon a növekvő kapcsolódási, számítási kapacitás iránti és MI-infrastruktúra iránti igényből.
A SpaceX évente több rakétaindítást hajt végre, mint a világ többi része együttvéve, és több mint kilencmillió Starlink-előfizetőt szolgál ki, legújabb növekedési motorja azonban az az MI-adatközponti üzletág, amely az xAI-val való összeolvadás révén került a céghez.
Múlt pénteken a Google megállapodott abban, hogy 32 hónapon át, 2026 októbere és 2029 júniusa között havi 920 millió dollárt (796,6 millió eurót) fizet a SpaceX-nek az xAI adatközpontjaiban biztosított számítási kapacitásért, ami nagyjából 110 ezer Nvidia GPU-hoz való hozzáférést foglal magában.
Ezt egy májusi megállapodás előzte meg, amelynek értelmében az Anthropic havi 1,25 milliárd dollárt (1,08 milliárd eurót) fizet a Colossus 1 adatközpont teljes kapacitásának bérléséért 2029 májusáig, ami az évesített, számítási kapacitásból származó együttes bevételt mintegy 26 milliárd dollárra (22,5 milliárd euróra) emeli.
A derűlátó befektetők szerint az, hogy minderre négy hónapon belül sikerült szerződéseket kötni, jól mutatja, milyen gyorsan tudja a cég pénzzé tenni infrastruktúráját. A szkeptikusok ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy mindkét szerződés 2026 decembere után 90 napos felmondási záradékot tartalmaz, és hogy maga a Google is „átmeneti kapacitásként” jellemezte a megállapodást, nem pedig tartós elköteleződésként.
5. Az Elon Musk-méretű kockázat
A SpaceX sikere szorosan összefonódik Elon Musk személyével; ismertsége és eddigi eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy vonzza a befektetőket, az ügyfeleket és az üzleti partnereket. Ez az, amit a befektetők „kulcsszemély-kockázatnak” neveznek: kérdés, hogyan teljesítene a vállalat, ha már nem ő állna az élén.
A cég irányítási struktúrája tovább erősíti ezt a függést. Musk szuper-szavazati joggal rendelkező B sorozatú részvényei a szavazati jogok körülbelül 85 százalékát biztosítják számára, így a külső részvényeseknek alig van beleszólásuk a legfontosabb vállalati döntésekbe. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy senki más, csak Musk dönthet arról, marad-e a vezérigazgatói poszton.
A kritikusok azt is kifogásolják, hogy a SpaceX székhelye Texasban van bejegyezve, ahol csak azok a befektetők indíthatnak részvényesi (derivatív) pereket, akik legalább a részvények 3 százalékával rendelkeznek. A dán akadémiai nyugdíjalap, az AkademikerPension feketelistára tette a részvényt, és a cég irányítási struktúráját „katasztrofálisnak” nevezte.
A támogatók azzal érvelnek, hogy a kettős részvénystruktúra gyakori az amerikai technológiai cégeknél, például a Metánál és az Alphabetnél is. Szerintük a koncentrált szavazati jog lehetővé teszi az alapítók számára, hogy hosszú távú célokat kövessenek anélkül, hogy folyamatosan a rövid távú befektetői elvárásoknak kellene megfelelniük.
Musk ismertsége politikai kockázatot is hordoz. Elizabeth Warren amerikai szenátor arra sürgette az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet (SEC), hogy vizsgálja meg alaposan a kibocsátást, figyelmeztetve, hogy a későbbi indexbe kerülés révén passzív befektetők milliói válhatnak kitettté a részvénynek anélkül, hogy tudatosan választanák azt.
Mások ugyanakkor rámutatnak, hogy a SEC a vártnál gyorsabban lezárta az ügy vizsgálatát, így az IPO folyamata késedelem nélkül haladhatott tovább, ami arra utal, hogy a felügyelet nem látott azonnali akadályt a bevezetés előtt.
Figyelem: Ez az információ nem minősül pénzügyi tanácsadásnak; mindig végezze el a saját kutatását is, hogy meggyőződjön róla, az itt szereplő információ megfelel-e az Ön egyedi körülményeinek. Ne feledje azt sem, hogy mi újságírói oldal vagyunk, és célunk, hogy szakértőktől származó, minél jobb útmutatókat, tippeket és tanácsokat adjunk. Ha az itt szereplő információkra támaszkodik, azt teljes mértékben saját felelősségére teszi.