Az Ariane 6-nak a tervek szerint már 2020 óta használatban kellene lennie, de elhúzódott a fejlesztés.
HIRDETÉSHosszú évek fejlesztése után idén nyáron megtartják az Ariane 6 űrrakéta első tesztkilövését a Francia Guyana-i európai űrközpontban. Ha a rakéta beválik, az Európai Unió ismét képes lesz önállóan elérni a világűrt.
„Nem vagyok nyugodt. Rendkívül izgatott vagyok, mert ez tíz évnyi munka gyümölcse, és történelmi nap lesz. És Európa számára még nagyobb az izgalom és a büszkeség, mert most először láthatjuk az Ariane 6 magját repülni" – mondta az Ariane csoport technológiai igazgatója, Jens Franzeck.
Az ukrajnai háború az európai űrkutatás helyzetét is rontotta
A rakétának a tervek szerint már 2020 óta használatban kellene lennie, de a projekt sokat csúszott. Az elmúlt időszakban az EU már csak olyan külső cégek segítségével tudta elérni a világűrt, mint a SpaceX.
„Sajnos kitört a háború, amire senki sem számított. És egyik napról a másikra a Szojuz elérhetetlenné vált. Az Ariane 6 fontos Európának, mert a védelmi, a telekommunikációs, a tudományos és a kereskedelmi igényeket is kielégíti majd" – magyarázta az Európai Űrügynökség stratégiai igazgatója, Lucia Linares.
A 63 méteres rakétát folyékony oxigén és hidrogén keveréke hajtja, és évente tizenkét missziót is teljesíthet majd a tervek szerint. Elsősorban műholdakat fog vinni az űrbe, de elképzelhető, hogy egy idő után majd embereket is.
A rakéta elődje, az Ariane 5 összesen 117 küldetést teljesített 1996 és 2023 között.