Az uniós tagállamok hosszú idő után közös álláspontra jutottak a gyermekek online zaklatása elleni küzdelemmel kapcsolatban. A belügyi biztos által benyújtott javaslat ennek megfelelően kerül a Parlament, a Bizottság és a Tanács elé jövőre.
A 27 uniós tagállam igazságügyi minisztereinek tanácskozásán az EU tagállamai hivatalosan is közös álláspontot foglaltak el a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló, vitatott törvényjavaslattal kapcsolatban(CSA regulation).
Az illegális és káros internetes tartalmak szisztematikus eltávolítása volna a az új uniós központ feladata. Ez az új intézmény felhatalmazhatná a hatóságokat arra, hogy az ilyen anyagok blokkolására vagy eltávolítására kötelezzék a vállalatokat.
Többéves patthelyzetet követően a dán elnökség kompromisszumot kötött, így megszűnik a magánjellegű, végponttól végpontig titkosított kommunikáció kötelező hatósági ellenőrzése.
Az olyan platformoknak azonban, mint a Facebook Messenger vagy az Instagram, továbbra is lehetőségük lenne arra, hogy ők maguk átvizsgálják az üzeneteket.
A kritikusok továbbra is aggódnak, mert szerintük ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy az amerikai szolgáltatók legálisan tömeges megfigyelést végezzenek. Attól is tartanak, hogy a javasolt, személyi igazolványt vagy arcfelismerést alkalmazó korellenőrző rendszerek veszélyeztetik majd a privát szférát az online térben.
A tech óriásoknak tetszik a módosítás
A szövegről 2022 óta folynak tárgyalások, és több soros elnökség küzdött a konszenzus kialakításáért, mivel a hatóságok "felderítési rendjével" összefüggő kérdések igen megosztónak bizonyultak.
Miután a cseh, a spanyol, a belga, a magyar és a lengyel elnökség sikertelenül próbálkozott egy működőképes modell kidolgozásával, Dániának sikerült elérnie, hogy megszülessen a kompromisszum: kikerült a javaslatból a magánjellegű kommunikáció és a végponttól végpontig titkosított üzenetek hatóságok általi kötelező ellenőrzése. Az továbbra is lehetséges lenne, hogy az olyan platformok, mint a Facebook Messenger vagy az Instagram esetében a szolgáltatók maguk ellenőrizzék az üzenetváltásokat.
Míg a nagy technológiai cégek széles körben üdvözölték a kompromisszumos szöveget, a brüsszeli székhelyű CCIA Europe lobbicsoport óvatosságra intett.
"Az uniós tagállamok világossá tették, hogy a CSA-rendelet csak akkor léphet előre, ha a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére vonatkozó új szabályok valóban egyensúlyt teremtenek: védik a kiskorúakat, ugyanakkor megőrzik a kommunikáció titkosságát, beleértve a végponttól végpontig terjedő titkosítást" - áll a szervezet közleményében.
A CCIA azt is hozzátette, hogy remélik, ez az elv vezérli majd a tárgyalásokat az intézkedés végleges változatának elfogadásáig.
Tömeges megfigyeléssel kapcsolatos aggályok
Az online adatvédelem szószólói is változatlanul aggódnak.
Patrick Breyer, volt EP-képviselő a következőket írta a megállapodás hírére: "Amit a Tanács ma jóváhagyott, az egy trójai faló. Azzal, hogy bebetonozzák az "önkéntes" tömeges ellenőrzést, legitimálják azt, hogy amerikai vállalatok európaiak millióit engedély nélkül és tömegesen megfigyeljék."
Jelenleg a szóban forgó tartalmak online ellenőrzésére szolgáló mesterséges intelligencia-rendszer nem teljesen működőképes, sok a téves "riasztás". A német szövetségi rendőrség adatai szerint a bejelentések 50 százaléka büntetőjogi szempontból irreleváns.
Breyer arra is rámutatott, hogy az életkorellenőrző rendszerek bevezetése - személyi igazolványok vagy arcfelismerés segítségével - veszélyeztetné az online magánéletet.
Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács ezzel kapcsolatos egyeztetései 2026-ban kezdődnek.