NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Két és félmillió európai szenved traumás agysérülést évente

Együttműködésben a The European Commission
Két és félmillió európai szenved traumás agysérülést évente
Írta: Rippel VeronikaJeremy Wilks
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy európai uniós projektben együtt dolgozó orvosok úgy gondolják, változásra van szükség, mindenkinek joga van az egyénre szabott kezeléshez.

Két és félmillió európai szenved traumás agysérülést évente. Javulási esélyeik azon múlnak, milyen kezelést kapnak és hol. Az antwerpeni egyetemen találkozó orvosok úgy gondolják, változásra van szükség, mindenkinek joga van a legjobb, egyénre szabott kezeléshez.

Bart traumás agysérülést szenvedett egy autóbalesetben 2015 márciusában. Az ő története rávilágít arra, hogy milyen összetett is ez a betegség és annak kezelése. Míg a testén keletkezett fizikai sérüléseket kezelték, a műtőszobában nem vették észre az agysérülését. Ő maga is akkor jött rá, hogy baj van, amikor a körülötte lévők azt mondták, hogy megváltozott a viselkedése.

- Mindig nagyon gyorsan ideges lettem, sokszor könnyen dühbe gurultam, és nem voltam önmagam. De eleinte nem akartam elhinni. Azután az orvos elmondta, hogy ez teljesen normális, és gyakrabban megesik, mint azt az emberek gondolnák - mesélte Bart.

- Szerencsére megfelelő kezelést kapott, és teljesen meggyógyult. De más betegeknél, akik nem kapnak megfelelő ellátást, a tünetek rosszabbodhatnak - magyarázta Andrew Maas professzor, a Center-TBI projekt koordinátora.

A Barthoz hasonló eseteket vizsgálják olyan specialisták Európa minden részéről, akiket a Center-TBI nevű európai uniós projekt egyesít. A szakértők az antwerpeni egyetemen egyetértenek abban, hogy sürgősen kell cselekedni:

- Nincs új kezelés a traumás agysérülésre az utóbbi 40 évben. Így a kontinens kutatóinak tényleg össze kellett gyűlniük, hogy tanulmányozzák ezt a betegséget, és így jobban megértsük, mi vezet ahhoz, hogy a betegek nagy számban meghalnak vagy fogyatékosságot szenvednek - vélte Dr. Fiona Lecky, sheffieldi egyetem.

A Center-TBI projektcsapat négy országban 4500 traumás agykárosodást szenvedő beteget tanulmányoz.

Nagy területről van szó: különböző korú betegeket vizsgálnak, összehasonlítják a városi és vidéki egészségügyi ellátást, a vészhelyzetre adott válaszokat, és értékelik a betegek hónapokig tartó nyomonkövetését. Mára másképp tekintenek a traumás agysérülésekre. Most krónikus betegségnek tekintik, ami nagy költségeket ró a társadalomra.

- Ez hatalmas probléma az egyén számára és a családja számára egyaránt, mert ezek a betegek nemcsak azzal küzdenek, hogy nem tudják mozgatni a karjukat vagy lábukat, hanem gondot ozoz nekik a gondolkodás, a megértés, a kommunikáció, és a társadalomba való visszailleszkedés. Ez probléma a társadalom számára is, mert minden 200 dollárból 1 dollárt a traumás agysérülés következményeire fordítanak - mondta David Menon professzor, cambridge-i egyetem.

Ígéretes megközelítés, ha MRI-t használnak a sérülések minél korábbi azonosítására, és az orvosok részletes képet kaphatnak arról, hogyan sérült az agy. Ez drága és összetett, és jelenleg nem része a diagnózisnak, de nagy áttörést hozhatna.

- A CT megfelelő a vérzések észlelésére és a csontsérülés kimutatására, de a szöveti kontraszt sokkal jobb az MRI-vel - magyarázta Jan Verheyden, Icometrix.

Az MRI jobb kihasználása csak egy előrelépést jelent abból, amire a kutatók törekszenek, a nagy lépést a gondozás megszervezése jelenti.

Talán a legnagyobb előrelépést az fogja jelenteni, ha továbbjutunk az egészségügyi menedzsment és a kezelés stratégiája terén - vélte Andrew Maas professzor.

Bart kapott gyógyszereket és pszichológiai támogatást is a gyógyulásához. Továbbra is segíti a Center-TBI orvosait, akik 2020 áprilisában teszik közzé következtetéseiket.

A cikk megosztása