Az európai kutatók óriási közös szövetminta-készletekre támaszkodhatnak a rákkutatásban.
Egy fejlettebb országban élő embernél nagyobb eséllyel diagnosztizálják időben a végbélrákot. Ez a betegség nagyon gyakori, egymillió új beteg van évente, miközben a kórt diagnosztizálni és kezelni is nehéz. Az ADOPT nevű európai kutatási projekt keretében több biobank is gyűjt karcinómás szövetmintákat.
"Több mint hatvanezer végbélrákos szövetmintánk van, ez óriási szám", magyarázta Karine Sargsyan, a grazi orvosegyetem biobankjának igazgatója. "Van itt majdnem minden, amit el lehet képzelni. Kezdve a hajtól az izom vagy a bőrszövetig."
A minták egy részét szobahőmérsékleten tárolják, más mintákat lefagyasztanak.
"Vannak élő szövetmintáink is, mélyfagyasztásban megőrzött szövetek, amelyeket rendkívül hideg folyékony nitrogénben tárolunk. A szövet még most is él, bizonyos kutatási kérdésekre csak ilyen minták segítségével kaphatunk választ", magyarázta Sargsyan.
A szövetminták olyan betegektől származnak, akik beleegyeztek a sejtjeik tudományos célú felhasználásába.
A mintákat formalinban teszik el, vékony szeletekre vágják és egy adatbázisban tartják nyilván.
Az európai tudósok ezen a közös adatbázison keresztül férnek hozzá a biobank-hálózatban megtalálható mintegy kétszáz millió mintához.
"Fontos megjegyezni, hogy ezek a minták önmagukban kevesek lennének a tudományos kutatáshoz", mondta Petr Holub, a projekt egyik IT-szakembere. "Szükség van információra a betegekről, az előéletükről, hogy milyen kezelést kaptak, milyen környezeti hatásoknak voltak kitéve, és így tovább. Nagyon érzékeny adatokkal dolgozunk, mint a kórtörténet vagy a génekre vonatkozó adatok, így a biztonságra is ügyelnünk kell."
A szövetmintákról nagy felbontású képeket készítenek. Az így keletkezett adatokra azután gépi tanulásra programozott szoftvereket eresztenek rá, ami már a közeljövőben forradalmasíthatja az orvos-diagnosztikát.
"Ma már teljesen új útjai vannak a szövetminták vizsgálatának", mutatott rá Kurt Zakloulala grazi orvosegyetem diagnosztikai kutatólaborjának vezetője. "Ezek az üveglapok közé helyezett minták sokkal hasznosabbak azóta, hogy nagy felbontású szkennerekkel digitalizálni lehet őket. Nélkülözhetetlenné váltak az algoritmusok tanításában, amelyek jobban felismerik a morfológiai változásokat, mint az emberek."
A biobankok nem csak a betegségek felismerésében segítenek, de a személyre szabott gyógyító stratégia kidolgozásában is.
"A végső cél olyan új algoritmusok kifejlesztése, amelyek nagy biztonsággal állítanak fel jobb diagnózist, mint a hagyományos módszerek", mondta Christian Gülly. "A cél, hogy megtaláljuk az optimális kezelési módot minden egyes páciens számára, méghozzá a lehető leggyorsabban."