A rendszer jelentős változtatásokat kap a kitoloncolás terén.
A brit kormány szigorította bevándorlási politikáját, különösen a franciaországi kishajók illegális átkelésére fókuszálva. A Munkáspát vezette kormány azért is volt kénytelen lépni, mert a Reform Britain nevű populista párt rendkívül népszerűvé vált az Egyesült Királyságban, a migráció kérdése pedig politikai viták középpontjává vált. A viták során több párt is szajkózta, hogy a kormánynak legyen szigorúbb álláspontja a bevándorlókkal szemben.
Csökkentették a munkaképes menedékkérők pénzügyi támogatását
A brit belügyminisztérium közölte, hogy az új reformok értelmében egyes menedékkérők számára megszűnnek az olyan szolgáltatások, mint a lakhatási támogatás vagy a heti segélyezés.
Shabana Mahmood belügyminiszter kifejtette, hogy az intézkedések azokat a munkaképes menedékkérőket érintik, akik nem akarnak dolgozni, illetve azokat, akik jogsértést követnek el. Hozzátette, hogy a kormányzati támogatási csomagoknál elsőbbséget élveznek azok, akik dolgoznak.
Mahmood hétfőn további részleteket jelent be az új intézkedésekről, de azt már most is tudni, hogy ezek az illegális bevándorlás visszafogására és az illegális bevándorlók kiutasításának és hazatelepítésének könnyebbé tételére összpontosítanak. Mahmoodnak több mint 100 brit jótékonysági szervezet írt nyílt levelet, és sürgette a belügyminisztert, hogy hagyjon fel káros politikájával. Azt írták, hogy ezek az intézkedések csak szítják a rasszizmust és az erőszakot.
Mindeközben közvélemény-kutatásokból látható, hogy az Egyesült Királyságban jelenleg a bevándorlás kérdése jobban érdekli az embereket, mint a gazdaság.
Dán minta: az ideiglenes menedékjogtól a vagyonlefoglalásig
2025 márciusáig több mint 109 ezer ember kért menedékjogot az Egyesült Királyságban, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 6 százalékkal meghaladja a 2002-es rekordot.
A brit belügyminisztérium közölte, hogy új reformjai Dánia és más európai országok modelljén alapulnak: a reform lényege, hogy a menedékjog ideiglenes jellegű, feltételesen biztosít védelmet, a menedékkérőknek pedig integrálódni kell a társadalomba.
2025 elején a brit belügy magas rangú tisztviselőiből álló küldöttség Koppenhágába utazott, hogy tanulmányozza Dánia menekültügyi jogrendszerét. Dániában a menedékkérők ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak (általában két évre), majd a lejáratuk után ismételten jelentkeznek a hatóságoknál. Ha a dán hatóságok biztonságosnak vélik azt az országot, ahonnan a menedékkérők érkeztek, akkor a menedékkérőket visszaküldik a hazájukba.
Dániában az állampolgárság megszerzéséhez vezető út is hosszabbá és nehezebbé vált, és szigorúbb szabályokat vezettek be a családtagok újraegyesítésére. A 2016-ban elfogadott törvény a dán hatóságoknak felhatalmazást ad arra, hogy a menedékkérők értékes vagyontárgyait lefoglalják és felhasználják a támogatási költségek megtérítésére – utóbbi intézkedés rengeteg vitát generált.
Milyen a menedékjog jelenlegi helyzete az Egyesült Királyságban?
Az Egyesült Királyság jelenleg menedéket ad azoknak az embereknek, akik bizonyítani tudják, hogy hazájukban nincsenek biztonságban. Az országban a menedékjog öt évre szól, az időszak letelte után a menekültek állandó tartózkodási engedélyt kérhetnek – már amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak. A tíz évvel ezelőtt bevezetett jogszabályainak köszönhetően Dánia az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjére csökkentette a menedékjog iránti kérelmeket, az elutasított kérelmezőknek pedig mintegy a 95 százalékát deportálták az országból.
Az Egyesült Királyságban egyre növekszik a bevándorlásellenes hangulat, idén nyáron számos tüntetés volt a menedékkérőket elhelyező, kormány által finanszírozott szállások előtt. Az Európai Unióban is egyre inkább bevándorlásellenes hangulat uralkodik, különösen azután, hogy 2015 és 2016 között több mint egymillió ember, többnyire szíriai menekült érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül. A nagy számú menekült súlyosan megterhelte egyes országok infrastruktúráját.
Tekintettel arra, hogy az uniós tagállamok nem tudtak megállapodni a menekültügyi kötelezettségek megosztásáról, az EU jelenleg a menedékkérők visszatérésére és az érkezők számának csökkentésére fókuszál.