Az űrhajósoknak is fáj a háta

Az űrhajósoknak földöntúli munkájuk van. A hajnalt és a naplementét naponta 16-szor látják, és az űrben töltött hetek és hónapok alatt a testük kívül-belül átalakul. Izmaik és csontjaik tömegükből veszítenek, és egészségi állapotuk is megváltozik. Így az asztronauták testüket is a tudomány szolgálatába állítják. Luca Parmitano, olasz űrhajós úgy fogalmazta meg, hogy „nem a szépségéért megyünk az űrbe, elvégre nem turisták vagyunk”.

A nemzetközi űrállomáson zajló kutatások nem csak abban segítenek, hogy jobban megismerjük az emberi testet, hanem abban is, hogy olyan hétköznapi problémákra találjunk új megoldást, mint például a hátfájás. A Space márciusi adásában az űrmedicináról lesz szó.

Hanns-Christian Gunga a berlini Charité egyetemi klinikán az agy hőmérsékletével foglalkozik. Az agy nagyon érzékeny a hőmérséklet-változásra. Felismerni dolgokat, vagy utasításokat követni, vagy kognitív döntéseket hozni hosszabb időbe telik magasabb hőmérsékleten – az űrben sportoló űrhajósok agyhőmérséklete viszont magasabb, mint a Földön, ezért ezzel számolni kell az űrben végzett kutatások és munkák alatt. Kutatási eredményeit nemcsak az űrhajósok, hanem a tűzoltóktól kezdve a műtét után ápolásban résztvevők is fel tudják használni.

Az űrhajósok egyik leggyakoribb egészségügyi panasza a hátfájás, amit sok földlakó is ismer. Ráadásul a gerinctámasztó izmok az űrben elsatnyulnak, és a súlytalanság állapotában nehéz ezeket a mélyen fekvő izmokat stimulálni. Erre a northumbriai egyetemen fejlesztettek ki egy olyan kondigépet, amely gravitáció nélkül is meg tudja dolgozni ezeket az izmokat. Ez az eszköz is helyet kaphat majd a Nemzetközi Űrállomáson, közben a prototípus a Newcastle-i hátfájósok panaszait enyhítheti.

A műsor végén pedig a multiverzummal kapcsolatos, az #askspace hashtaggel ellátott kérdésekre válaszol Paul MacNamara, az Európai Űrügynökség fizikusa.