Örülnek a svájci kutatók: a gerincsérült majom újra használja a jobb lábát, ami eddig béna volt.
HIRDETÉSÖrülnek a svájci kutatók: a gerincsérült majom újra használja a jobb lábát, ami eddig béna volt. A tudósok azt mondják, jelentős technológiai előrelépés történt a gerincvelő-sérülések kezelésében.
Amikor megsérül ez a terület, az agy jelzésére leáll az izomműködés: ez a paralízis. A cél jelen esetben az, hogy helyreállítsák ezt a kapcsolatot.
Egy implantátumot helyeznek az agy azon részébe, amely a járásért felel. Ez az implantátum rögzíti a mozgás szándékát, és azt továbbítja a gerincvelő alá beépített pacemaker felé.
- Ennek az agy-gerinc interfésznek köszönhetően a béna lábú állat úgy gondolja, hogy tud járni. Ez az inger segít abban, hogy az állat ismét össze tudja hangolni a mozgását. A gerincvelő rendelkezik egyfajta intelligenciával. Nem egy olyan helyről beszélünk, ahol az izmokat a reflexek automatikusan aktiválják, a gerincvelőben lévő ideghálózatok önállóan is tudnak döntéseket hozni – magyarázza Grégoire Courtine, a Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) idegtudósa.
A folyamat valós időben történik, mondják a kutatók. A Nature-ben publikált beszámolóban azt írják, hogy a Kínában folyó kísérletekben hat napon belül megmozdult a béna láb.
A lausanne-i tudósok szerint az elsődleges cél a rehabilitáció fejlesztése, hiszen az emberi agy jóval bonyolultabb szerkezet a majoménál.
- Nem hisszük, hogy egy lebénult ember hirtelen lábra áll ennek az agy-gerinc interfésznek köszönhetően. A technológia alkalmazásával a páciensek motorikus képességeit akarjuk fejleszteni – hangsúlyozza Grégoire Courtine.
A tudósok azt állítják, hogy a technológiát néhány év múlva már embereken is ki lehet próbálni.