A kaliforniai Sierra Nevada hegyvidékén él a Föld legöregebb és legnagyobb óriás mamutfenyője.
HIRDETÉSA kaliforniai Sierra Nevada hegyvidékén él a Föld legöregebb és legnagyobb óriás mamutfenyője. A száz méter magas fa körülbelül háromezer éves.
Egy tizenkét fős önkéntes csapat most genetikai mintákat gyűjt az Arkangyal Ősfa Archívum számára.
A csoport tagjai úgy vélik, hogy a bajnokok klónozása segíthet a klímaváltozás elleni harcban.
Good job sad that we need this RT
YukaYoneda</a>: Archangel Ancient Tree Archive is Cloning Trees <a href="http://t.co/AyLcBh52Ei">http://t.co/AyLcBh52Ei</a> <a href="http://t.co/gNrZXyftgF">pic.twitter.com/gNrZXyftgF</a></p>— Scott (CyberScooby_10) September 8, 2014
- Azt gondolom, hogy ha nagyméretű fajokat ültetünk világszerte, az kulcsfontosságú szerepet játszhat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében – mondja Tim Smit, az Éden Projekt alapítója.
A száz méterre is megnövő, hét-nyolc méter átmérőjű óriás mamutfenyő tekintélyes méreténél fogva komoly mértékben hozzájárulhat az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid megkötéséhez.
Ezek a fák túlélik az erdőtüzeket, jól tűrik az aszályos időszakokat, és fittyet hánynak a betegségekre.
- Úgy gondoljuk, hogy mindez a különleges géneknek köszönhető, amelyek révén jól tűrik a klímaváltozás, a globális felmelegedés hatásait, és hogy elélt 3000 évig – magyarázza Jacob Milarch, az Arkangyal igazgatója.
Jim Clark a fiatal ágak végéről vesz néhány mintát. A gyűjtés eredményét később az Arkangyal michigani laboratóriumába szállítják, ahol ásványi anyagokban gazdag termőtalajba ültetik.
- Ezeket az ágacskákat a mamutfa legtetejéről gyűjtöttük be. Kimásztunk értük az ágak végéig – mondja Jim Clark klónozási szakértő.
A mintákat bíbor színű, fluoreszkáló fényben, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű közegben próbálják meggyökereztetni.
Archangel Ancient Tree Archive redwoods and sequoia babies headed out west! #hugatree#savethetreespic.twitter.com/JAoSw7Sr
— Meghan Morelli (@MeghanMorelliTV) November 27, 2012
A gondosan megtervezett körülmények ellenére nem sok marad meg.
Azokat azonban, amelyek gyökeret eresztenek, néhány évig még bent nevelik, mielőtt kiültetnék őket a szabadba.
- Kész biológia csoda, hogy ennek a háromezer éves fának a darabkája képes gyökeret ereszteni. Ez egy háromezer éves miniatűr fa. Ugyanolyan a genetikája, az nem változik. Ez a kis fa pontosan ugyanolyan, mint az anyja – teszi hozzá Jim Clark.
Persze akadnak szkeptikus hangok is. Todd Dawson professzor a kaliforniai Berkeley Egyetem biológusa szerint nem egyértelműsíthető, hogy a klónozással és előneveléssel elültetett fák száma elegendő-e ahhoz, hogy lehűtse egyre melegebb bolygónkat. Azt javasolja, inkább csökkentsük a fosszilis üzemanyagok használatát, és védjük meg a meglévő esőerdőket.
- A Föld történetében még soha nem változott olyan gyors ütemben a klíma, mint épp manapság. Ezért aztán gyors megoldásokra van szükségünk. A lassan növő fák most nem tudnak lépést tartani a változásokkal – Todd Dowson, a Berkeley Egyetem biológusa.
HIRDETÉSAz ellenvélemények ellenére abban mindenki egyetért, hogy ez egy értékes program. Fontos, hogy minél több nagyra növő fát ültessünk. A fákkal foglalkozó szakemberek szerint az nem megoldás, ha nem teszünk semmit.
A közeljövőben az Arkangyal csapata ezer mamut- és cédrusfenyőt ültet Oregon állam hűvös, nedves területein, ahol kedvező körülmények várják az óriás fák kis csemetéit.
Azt mondják, hogy sikerült 170 féle klónt létrehozni, és ezekből 300 ezer darabot elültetni a világ több pontján.