Óriás mamutfenyő-klónokkal a klímaváltozás ellen?

Óriás mamutfenyő-klónokkal a klímaváltozás ellen?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kaliforniai Sierra Nevada hegyvidékén él a Föld legöregebb és legnagyobb óriás mamutfenyője.

A kaliforniai Sierra Nevada hegyvidékén él a Föld legöregebb és legnagyobb óriás mamutfenyője. A száz méter magas fa körülbelül háromezer éves.

HIRDETÉS

Egy tizenkét fős önkéntes csapat most genetikai mintákat gyűjt az Arkangyal Ősfa Archívum számára.

A csoport tagjai úgy vélik, hogy a bajnokok klónozása segíthet a klímaváltozás elleni harcban.

- Azt gondolom, hogy ha nagyméretű fajokat ültetünk világszerte, az kulcsfontosságú szerepet játszhat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében – mondja Tim Smit, az Éden Projekt alapítója.

A száz méterre is megnövő, hét-nyolc méter átmérőjű óriás mamutfenyő tekintélyes méreténél fogva komoly mértékben hozzájárulhat az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid megkötéséhez.

Ezek a fák túlélik az erdőtüzeket, jól tűrik az aszályos időszakokat, és fittyet hánynak a betegségekre.

- Úgy gondoljuk, hogy mindez a különleges géneknek köszönhető, amelyek révén jól tűrik a klímaváltozás, a globális felmelegedés hatásait, és hogy elélt 3000 évig – magyarázza Jacob Milarch, az Arkangyal igazgatója.

Jim Clark a fiatal ágak végéről vesz néhány mintát. A gyűjtés eredményét később az Arkangyal michigani laboratóriumába szállítják, ahol ásványi anyagokban gazdag termőtalajba ültetik.

- Ezeket az ágacskákat a mamutfa legtetejéről gyűjtöttük be. Kimásztunk értük az ágak végéig – mondja Jim Clark klónozási szakértő.

A mintákat bíbor színű, fluoreszkáló fényben, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű közegben próbálják meggyökereztetni.

A gondosan megtervezett körülmények ellenére nem sok marad meg.

Azokat azonban, amelyek gyökeret eresztenek, néhány évig még bent nevelik, mielőtt kiültetnék őket a szabadba.

HIRDETÉS

- Kész biológia csoda, hogy ennek a háromezer éves fának a darabkája képes gyökeret ereszteni. Ez egy háromezer éves miniatűr fa. Ugyanolyan a genetikája, az nem változik. Ez a kis fa pontosan ugyanolyan, mint az anyja – teszi hozzá Jim Clark.

Persze akadnak szkeptikus hangok is. Todd Dawson professzor a kaliforniai Berkeley Egyetem biológusa szerint nem egyértelműsíthető, hogy a klónozással és előneveléssel elültetett fák száma elegendő-e ahhoz, hogy lehűtse egyre melegebb bolygónkat. Azt javasolja, inkább csökkentsük a fosszilis üzemanyagok használatát, és védjük meg a meglévő esőerdőket.

- A Föld történetében még soha nem változott olyan gyors ütemben a klíma, mint épp manapság. Ezért aztán gyors megoldásokra van szükségünk. A lassan növő fák most nem tudnak lépést tartani a változásokkal – Todd Dowson, a Berkeley Egyetem biológusa.

Az ellenvélemények ellenére abban mindenki egyetért, hogy ez egy értékes program. Fontos, hogy minél több nagyra növő fát ültessünk. A fákkal foglalkozó szakemberek szerint az nem megoldás, ha nem teszünk semmit.

A közeljövőben az Arkangyal csapata ezer mamut- és cédrusfenyőt ültet Oregon állam hűvös, nedves területein, ahol kedvező körülmények várják az óriás fák kis csemetéit.

HIRDETÉS

Azt mondják, hogy sikerült 170 féle klónt létrehozni, és ezekből 300 ezer darabot elültetni a világ több pontján.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bemutatták a jövő autóit Münchenben

Dubaj felhővetéssel próbál meg több esőt csiholni

Bepillantás a jövőbe a világ legnagyobb infotech eseményén