Az erdő nemcsak fákból áll. Ugyanolyan fontosak a gombák, bogyók, magok és a természet más adományai is. Mit tanulhat ebből, és miben segíthet a tudomány? Erről szól a Futuris 32. adása.
Őszi gombaszezon van a finnországi Karéliában. Tudósok egy európai kutatási program, a Startree keretében vizsgálják az erdőt. Olyan rendszert dolgoznak ki a hozamok előrejelzésére, amely hasznára lehet a finn lakosságnak.
- Az emberek tudni szeretnék, mikor menjenek ki az erdőre gombászni vagy bogyókat gyűjteni. Általában megeszik, amit találnak, de el is adhatják a zsákmányt. Finnországban ez adómentes – mondja a programban dolgozó, Kauko Salo, a Finn Erdészeti Kutatóintézet munkatársa.
A pénz ugyan nem fán terem, de a vadon termő gyümölcsök, gombák és diófélék piaci értéke nem lebecsülendő: évente akár 2 és fél milliárd euró is lehet, csak Európában.
- Azt vizsgáljuk, milyen összefüggés van egy erdő bizonyos jellegzetességei és a hozamok között. Ebből kiolvasható, hogyan kell gazdálkodni az erdővel, hogy több gomba és gyümölcs teremjen benne – teszi hozzá az intézet másik kutatója, Jari Miina.
A biogazdálkodásban még sokféle lehetőség rejlik. Joensuu-ban egy családi gazdaság már több mint ötven éve vásárol a helybeliektől frissen szedett gombát és erdei gyümölcsöket. Az ízletes vargánya (Boletus edulis) kilójáért 4 eurót fizetnek.
- Ha elég időm van, akár 5000 eurónyi gombát is szedhetek. Nekem nem kerül semmibe, a pénz pedig jól jön – akkor miért ne? – meséli Matti Kontturi, aki gombagyűjtéssel egészíti ki jövedelmét.
A cég együttműködik a kutatókkal. Az újításoktól azt remélik, hogy kevésbé lesznek kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek a korszerű módszerek segítségével.
- A gomba- és gyümölcstermés függ a csapadéktól és a hőmérséklettől. Sohasem lehet előre tudni, hogy mit hoz az időjárás. Az ember felkészül, aztán csak reménykedhet abban, hogy szerencséje lesz – mondja Marja Päivänurmi, a vállalkozás tulajdonosa.
A kutatók célja, hogy mindenki jól járjon. Ötleteik révén a gyűjtögetők és a vállalkozók nagyobb haszonra tehetnek szert, a fogyasztók pedig jobb minőségű ételekhez juthatnak.
- Egész Európában léteznek jó példák, ezeket igyekszünk felhasználni, és más régiókban is meghonosítani. Persze a társadalmi és kulturális közeg mindenütt más és más. Nem biztos, hogy ami jól működik itt, a finneknél, az sikeres lesz Dél-Spanyolországban vagy mondjuk Szerbiában. Mi egyszerűen csak megmutatjuk a lehetőségeket – magyarázza Robert Mavsar közgazdász, az Európai Erdészeti Intézet Staar Tree projektjének vezetője.
A hozzáadott érték nagyobb, ha az erdő ajándékait helyben dolgozzák fel. A Nordic Vitality könnyen tárolható porrá őrli az erdei gyümölcsöket, amit aztán joghurtba lehet keverni, vagy más módon fogyasztani. A cég vezérigazgatója, Kari Koljonen azt említi, hogy a jelenlegi minősítési rendszer nem engedi, hogy organikus élelmiszerként tüntessük fel az erdei termékeket. Szerinte ezen változtatni kellene.
Az emberiség ősidők óta élvezi a természet áldásait. A kutatók pedig abban segíthetnek, hogy egy lépéssel közelebb jussunk a zöld gazdálkodáshoz és az egészségesebb életmódhoz.
Bővebb információk a programról: http://star-tree.eu