A szövetségi nyomozóiroda figyelmeztetése szerint az arctalan, jelöletlen rendészeti műveletek teret adnak az utánzóknak. Az új bűnözési forma a rendőrség álcáját kihasználva támad a gyanútlan civil személyekre.
A súlyos helyzet érzékeltetésére képzeljünk el egy néptelen országúti szakaszt Texasban, éjszaka. A visszapillantóban felvillannak a kék-piros fények, felvijjog a sziréna, és egy sötét SUV állítja meg a családi autót. Az igazoltató férfi fekete egyenruhát visel, mellkasán fehér betűkkel: POLICE. Az arcát maszk takarja. „Rendőrségi ellenőrzés” – mondja, és kiszállítja a családapát és feleségét a kocsiból. Pár másodperccel később beül az autóba, és magával viszi a hátsó ülésen utazó kislányt.
Amikor a helyi hatóság kiér, a nyilvántartásból kiderül, hogy az ismeretlen férfi soha nem volt rendőr.
Hasonló esetek azért történhetnek, mert az Egyesült Államokban egyre több rendészeti egység működik jelöletlen járművekkel, maszkban és azonosító nélkül – így a gyanútlan polgárok már nem tudhatják biztosan, hogy ki az igazi hatóság, és ki az, aki csak annak látszik.
Az így elkövetett bűntettek között rablás, bántalmazás, szexuális erőszak és emberrablás is szerepel. A veszély nem csak az áldozatokat és a közösségeket érinti, hanem szélesebb körű negatív következményekkel jár a bűnüldöző szervekre és a lakossági bizalomra nézve, írja az FBI.
A figyelmeztetés nem a semmiből érkezett
Több elemzés és vélemény szerint a probléma összefügg a Trump-kormányzat politikájával, amivel a Fehér Ház „zéró toleranciás” migrációs gyakorlata példátlan nyomást helyezett a bevándorlás-végrehajtó szervekre. Az ICE ekkor kezdett el paramilitáris stílusú taktikákat alkalmazni (fekete egyenruhák, maszkos vagy gázálarcos rajtaütések, jelöletlen járművek, azonosító jelvények mellőzése), amiket a vezetés az ügynökök védelmével és a „meglepetés taktikai előnyével” indokolt.
A Trump-időszak retorikája (levadásszuk őket, mindegyiket deportáljuk) háborús logikát vitt be a migrációkezelés gyakorlatába. Ez a hozzáállás normalizálta az arctalan fellépést, ami most a bűnözők kezére játszik. Ahogy egy volt belügyi tisztviselő a The Washington Postnak megfogalmazta: „amikor az állam szimbolikusan háborút hirdet a saját területén élők ellen, akkor a rendőri maszk nem védelmet jelent, hanem félelmet”.
Az esetek nagyon is valóságosak
A nyomozóiroda jelentése szerint az elmúlt hónapokban több olyan bűncselekmény történt, amikor elkövetők az USA Bevándorlási és Vámügyi Hatóságának (ICE) tagjainak adták ki magukat. A hamis ügynökök maszkot viseltek, jelöletlen járművekkel érkeztek, és több esetben rablást, emberrablást, illetve szexuális erőszakot követtek el.
A Wired által megszerzett memorandum szerint a hatóság az év eleje óta több olyan esetet dokumentált, amikor bűnözők ICE-ügynöknek adták ki magukat. Egyes elkövetők „házkutatás” címén léptek be lakásokba, mások hamis letartóztatási parancsokat mutattak fel. Volt, aki egy észak-karolinai motelben „bevándorlási razziára” hivatkozva erőszakoskodott egy nővel.
„A maszkviselés, az azonosító hiánya és a jelöletlen járművek kombinációja olyan helyzetet teremt, amelyben az emberek nem tudják megállapítani, hogy valódi hatósági intézkedéssel van-e dolguk” – áll a dokumentumban.
Miért működik így az ICE?
A bevándorlási hivatal azzal védekezik, hogy az ügynökök arctakarása biztonsági okból történik. A műveletek során gyakran kerülnek konfliktusba fegyveres bűnszervezetekkel, és az ügynökök, illetve családjaik védelme érdekében engedélyezik a maszkhasználatot. A bűnözők gyorsan felismerték ezt a rést, és megkezdték a behatolást.
Todd Lyons, az ICE ideiglenes vezetője azt nyilatkozta, hogy „nem vagyok a maszkok híve, de ha ez segít megóvni a munkatársainkat és családjaikat a megtorlástól, akkor engedélyezem.”
Civil jogvédő csoportok azonban azzal érvelnek, hogy az anonim végrehajtás aláássa a közbizalmat és a jogállamiságot. Barry Friedman, a New York University Policing Project igazgatója szerint „a rendészeti legitimitás kulcsa az átláthatóság. Ha az ügynökök szándékosan elrejtik kilétüket, a közösségek nem fognak bízni bennük.”
A közösségek bizalma a tét
A jelenség különösen érzékenyen érinti a bevándorló csoportokat. Több dokumentált esetben a hamis ICE-ügynökök latin-amerikai származású lakosokat céloztak meg, akik nem merték jelenteni a támadásokat, mert féltek, hogy valódi bevándorlási razziába futnak.
„Ez a gyakorlat nemcsak félelmet kelt, hanem egyenesen bűnözői eszközzé válhat — hiszen a lakosok nem mernek ellenállni vagy kérdéseket feltenni” – mondta az ACLU egyik jogásza a PBS köztelevíziónak.
A Kongresszusban több demokrata szenátor nyújtotta be a Visible Act nevű javaslatot (Láthatósági törvényt), amely előírná, hogy minden szövetségi bevándorlási ügynök viseljen kivehető azonosítót (név vagy jelvényszám), tüntesse fel az ügynökség nevét a ruházatán, és ne viseljen arctakarót, kivéve ha valós operatív biztonsági indok támasztja alá.
Kalifornia állam már törvényt is hozott erről 2025 szeptemberében, amikor elfogadták a No Secret Police Act nevű jogszabályt, amely megtiltja a rendvédelmi szerveknek, köztük a szövetségi ügynököknek is, hogy maszkot viseljenek végrehajtási műveletek során.
A kérdés: milyen arcot mutat a polgár felé az állam?
Az FBI a helyzetre reagálva azt javasolja a szövetségi ügynökségeknek és erőszakszervezeteknek, hogy az arcot takaró eszközöket csak kivételesen, és konkrét biztonsági indokkal használják. Emellett a közvélemény felé tájékoztató kampányt is indítanak arról, hogyan lehet felismerni a valódi ügynököket. Ezek között szerepel, hogy minden ICE-ügynöknél fényképes igazolvány legyen, az intézkedéseket testkamerával rögzítsék, és felszólításra az ügynököknek azonosítaniuk kell magukat.
Az ügy nem csak rendőrségi technikai részletkérdés, hanem erős politikai és szimbolikus tétje is van. A maszk viselése egyszerre jelenthet védelmet és fenyegetést – óvja az ügynököt, de elrejti a felelőst. Az FBI figyelmeztetése így valójában a demokratikus ellenőrzésről szól, mert ha a rendészeti apparátus arctalan, azzal a bizalom is elpárolog.