NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nyomozás az ősrobbanás után

Nyomozás az ősrobbanás után
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Az utolsó két, tudományos áttörést jelentő kísérlet során a Planck műhold és a Nagy Hadronütköztető új elemekkel gazdagították a világ eredetéről alkotott elképzeléseinket. De távolról sem biztos, hogy az emberiség kezében lévő, jelenlegi mozaikokból ki lehet rakni a teljes képet.

Az ősrobbanásról szinte mindenkinek vannak elképzelései, de hogy pontosan mi történt, azt még a legkiválóbb elmék sem tudják megmondani. Az elmúlt évben két olyan tudományos eredmény is született, amely nagyban elősegíti, hogy a tudósok tapasztalati tényekkel és mérésekkel támogassák meg az elméleteket. A Nagy Hadronütköztetőben igazolták a Higgs-mező, illetve az isteni részecskének is becézett Higgs-bozon létezését. A Planck nevű műhold pedig elkészítette a kozmikus háttérsugárzás térképét, amely megmutatja az univerzumnak az ősrobbanás utáni, legkorábbi látható állapotát. Ez a térkép az univerzumnak a 380 ezer évvel az ősrobbanás utáni helyzetét tükrözi.

Univerzum, más fizikai szabályokkal

- Némely modell, amelyet létrehozunk, képes olyan magyarázatot adni a világra, amelybe belefér a Nagy Hadronütköztetőben megtalált Higgs-bozon, illetve az univerzumban tapasztalt tágulási jelenségek, ahogy a Planck azokat megmérte – mondta az Euronews-nak az új felfedezések kapcsán François R. Bouchet, a Párizsi Asztrofizikai Intézet kutatási igazgatója.

- Ha a mostani hiányos tudásunkat vesszük alapul, óriási ellentmondásokba ütközünk – ismerte el Bill Murray részecskefizikus. – Például azt feltételezzük, hogy a Higgs-mező ad tömeget az univerzumnak azzal, hogy kitölti azt, és a részecskéknek azért van súlyuk, mert mindig ezen a mezőn haladnak keresztül. A Higgs-mező sokkal sűrűbb, mint akár az ólom, ennek ellenére valahogy nem látjuk, nem hat a bolygók gravitációjára. Tehát van itt egy nagy ellentmondás aközött, amit a részecskefizika oldaláról megtudni véltünk – hogy egy mező tölti ki az univerzumot – illetve az asztrofizikai oldal között, mert elég nyilvánvaló, hogy az univerzumot nem tölti ki egy ólomnál is sokkal sűrűbb folyadék. Szóval van itt valami, amit meg kellene értenünk.

- A közelmúlt elméleti fejleményei egy kissé zavarbaejtőek – fűzte hozzá François R. Bouchet. – Azt hisszük, hogy az általunk megfigyelt univerzum csak apró része a végtelen univerzumnak. És teljesen komolyan vizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy az univerzumnak ez a másik része – amellyel nem léphetünk kapcsolatba, amit nem mérhetünk meg – teljesen más törvényeknek engedelmeskedik, beleértve az alapvető fizikai szabályokat is. Ez elég szomorú, ha belegondolunk. Ez végső soron azt jelenti, hogy esetleg olyan magyarázattal kell beérnünk, hogy a dolgok azért működnek így, mert pont így működnek és kész.

A riport többi részét a fenti videóban tekinthetik meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában

Az évszázad végére jégmentes lehet az Északi-sark