Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrégiben sürgette, hogy szüntessék meg a tagállamok vétójogát egyes uniós döntéshozatali folyamatokban.
Von der Leyen úgy fogalmazott, úgy véli, hogy bizonyos területeken, például a külpolitikában, minősített többségre kellene áttérni a javaslatok egyhangú elfogadása helyett.
Jelenleg a kormányok megvétózhatják a külügyi, bővítési, költségvetési döntéseket, ami megnehezíti például az Oroszország vagy Izrael elleni szankciók jóváhagyását. A probléma nem újkeletű. Vajon miért most hozta fel von der Leyen újra?
A Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézetének szakértője, Nicolai von Ondarza azt mondja, szerinte
, azonban ahhoz, hogy a minősített többségig eljussunk, először is anonimitásra van szükség.
Az uniós szerződések az összes tagállam védelme érdekében egyhangú döntést írnak elő kulcsfontosságú szuverenitási kérdésekben, ami a kisebb országok számára is lehetővé teszi, hogy hallassák a hangjukat.
A nagyobbak, például Németország és Franciaország a minősített többséget szorgalmazzák külügyi és biztonságpolitikai kérdésekben.
Egyes szakértők szerint nem feltétlenül szükséges a jogszabályok megváltoztatása, mivel az Európai Unió működésének kulcseleme a konszenzus.
A Transzeurópai Politikai Tanulmányok Társaságának (TESPA) főtitkára, Jim Cloos azt mondja, az EU politikai irányvonalát valójában az Európai Tanács diktálja.
A döntéshozatali folyamatban az Európai Bizottság vagy a tagállamok egy csoportja kezdeményezhetne változtatást, Ursula von der Leyen felvetését azonban eddig nem követte semmilyen hivatalos eljárás.