Keleti nyitás és nyugati zárás? Érdekek mentén egyensúlyoz a magyar külpolitika

HIRDETÉS

Keleti nyitás, kommunikációs offenzíva Brüsszel és Ukrajna ellen, valamint rengeteg vétó - a szalagcímek alapján így foglalhatnánk össze a magyar külpolitika elmúlt éveit. Uniós háttérműsorunkban arra tettünk kísérletet vendégeinkkel, hogy ennél mélyebben elemezzük a tendenciákat. Ezúttal Feledy Botond külpolitikai szakértő, Petri Bernadett közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos és Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt Zsíros Sándor vendége a stúdióban.

A keleti nyitás mellett romlanak a nyugati kapcsolatok

Lattmann Tamás szerint a magyar külpolitika új hívószava a konnektivitás, vagyis az, hogy a legtöbb partnerrel folytasson szoros kereskedelmi viszonyt az ország, nem állt össze stratégiává. "Alapvetően amit a külpolitikában látunk az elmúlt évtizedekben, abban én nem sok stratégiát láttam, így nehéz összehasonlítani bármivel."

Petri Bernadett szerint az ázsiai gazdasági gazdasági teljesítmény növekedése önmagában indokolja a keleti nyitást. "Nehéz vitatni, hogy milyen arányban növekszik keleten az a gazdasági teljesítmény, ami nyugaton azért annyira nem. Ha csak a makrogazdasági mutatók szintjén nézzük, akkor elég Németország teljesítményét megnézni, vagy azt, hány európai vállalkozás van most a TOP50-ben globálisan: nagyjából három. Egy olyan geopolitikai adottságokkal rendelkező országnak, mint Magyarország, muszáj ilyen jellegű politikát vinni."

Feledy Botond arra figyelmeztetett, hogy a keleti nyitással párhuzamosan romlanak a nyugati kapcsolatok. "A konnektivitásnak az lenne a lényege, hogy minden szereplőhöz közelebb, de egy karnyújtásnyira ott áll a magyar külpolitika. Ehhez képest ez az én szememben egy ilyen megszabott hosszúságú kötélnek tűnik, amit a keleti végeken annyira bedugtunk, hogy nyugaton kijött a konnektorból."

Lattmann Tamás ehhez hozzátette, hogy a keleti országokban általában jobb a hangulat, Orbán Viktor pedig lényegesebben jobban érzi magát ezeken a helyeken, mint például egy brüsszeli uniós csúcson.

Értékek helyett érdekek a külpolitikában

Abban mind a három meghívott egyetértett, hogy a magyar külpolitika az értékek helyett az érdekeket képviseli. Petri Bernadett szerint az érdekérvényesítés az oka annak, hogy Magyarország gyakran szembeszáll az összes többi tagállammal Brüsszelben. "Mindig meghallgatom ezt az érvelést, hogy miért gondoljuk azt, hogy igazunk van, amikor olyan, mintha mi mennénk szembe a autópályán? De ezek ténybeli megfontolások, hogy milyen hatást gyakorolt az ukrán gabona megjelenése a piacokra, hogy arról nyilatkozik az ukrán nagykövet, hogy szerinte a kisebbségi jogokkal nem kell foglalkozni a tárgyalások során. Ezek után mi a valós válasz, ami ténylegesen hitelesen képviseli a magyar érdekeket? Nagyon nehéz azt mondani, hogy rendben van."

Lattmann Tamás szerint az értékalapó külpolitika túl drága lenne Magyarország számára. "Soha nem volt értékalapú a magyar külpolitika, már csak azért sem, mert mindig túl csórók voltunk hozzá. Az értékalapú külpolitika jó dolog, csak marha drága."

Trump és Orbán kapcsolata veszélyeket és lehetőséget is rejt

Orbán Viktor volt az egyetlen európai politikus, aki már a kampányidőszakban beállt Donald Trump mögé. Azonban az elnökválasztás óta lényegében elmaradt az áttörés a két ország kapcsolataiban. A kormány eddig a teljes vízummentesség visszaállítását és Rogán Antal szankiós listáról való leszedetését tudta elérni. Petri Bernadett elismerte, hogy Trump felszólítása az orosz energiahordozók kivezetésére veszélyes lehet Magyarország számára. "Nyilvánvalóan az energiahordozókkal kapcsolatos adok-kapoknak, ami most megy a globális vidéken, annak Magyarország tud a vesztese lenni, de mindent meg fog tenni, hogy ne legyen az. A jelenlegi helyzetben, ha onnan vizsgáljuk, hogy milyen volt a kapcsolat Bidennel, akkor azért fényévekkel jobb, ahol most tartunk. Politikai értelemben teljes mértékben szövetségesek és meg is vannak a kapcsolatok a republikánusok és a Fidesz között ilyen módon."

A műsorunk felvétele után egyébként Donald Trump azt mondta, megérti, hogy Magyarország rászorul az orosz gázra, mert egyetlen vezeték látja el az országot.

Lattmann Tamás szerint a kormánypártoknak nagy lökést adhatna az, ha Trump Orbán Viktor újraválasztásáért kampányolna Budapesten. "Ha Donald Trump megteszi azt a szívességet, hogy a kampányidőszakban tesz egy hivatalos látogatást Budapestre, akkor azt sorjásra fogja járatni a magyar média otthon, különösen a kormánypárti média. És ez nagyon jól fogja szolgálni azt a kormánypárti narratívát, hogy Orbán Viktor milyen fontos."

Feledy Botond szerint Magyarország hiába ápol jó politikai kapcsolatokat Trumppal, az Európa és Amerika közötti vámháború Magyarországnak is károkat okoz. "Az a probléma, hogy az ideológiai közelségből nem lehet GDP-t csinálni. Európa viszont együtt van az amerikai célkeresztben, tehát ha akarjuk, ha nem, az Európai Bizottság van felkenve a kereskedelempolitikával, tehát minden egyes vám, ami a német autóiparon üt, az Magyarországon is üt."

Maradhat a magyar vétó az unióban, szinte lehetetlen kivezetni

Ursula von der Leyen bizottsági elnök is felvetette szeptemberben, hogy a külpolitikai döntéseknél az egyhangú döntéshozatal és a vétózás helyett a minősített többségi szavazások felé kellene haladni. Ennek az egyik oka az, hogy Magyarország rendszeresen vétózik, sokszor megakasztva a közös álláspont elfogadását. Petri Bernadett szerint ez nem jó irány: "Ha valami nem tetszik, akkor a vétó az egy helyes lépés. Amit most látunk, az az, hogy az EU egyre inkább lebontaná ezt a lehetőséget. Most ez nagyon durván látható az MFF (többéves pénzügyi keret, az uniós költségvetés - a szerk.) kapcsán, hogy ebben is legyen egy módszer, amivel meg lehetne kerülni a vétót. Vagy amit most látunk, hogy félve a francia vétótól, mindezt futtassuk le a francia választás előtt. Ezek nem tesznek jót az állampolgári bizalomnak, ez nem egy jó irány" - mondta Petri Bernadett.

Lattmann Tamás szerint is legitim eszköz a vétó egy nemzetközi szervezetben a kiemelten fontos kérdésekben. A kormány azonban szerinte túl gyakran használja azt. "Akár tetszik, akár nem, az Európai Unió még mindig nem egy állam, hanem egy nemzetközi szervezet és a vétójog, mint olyan, egy legitim eszköz egy nemzetközi szervezetben. A vétó jellemzően egy stratégiai eszköz, ehhez képest a kormány taktikai eszközként használja és ez nem jó."

Feledy Botond arra figyelmeztetett, hogy míg a lengyelekkel közösen korábban jól működött a vétózó tandem, egyedül politikailag kockázatos megakasztani a brüsszeli döntéshozatalt. "Ez egy politikai adok-kapok, amiben lassabban indult el az uniós politikai válasz, hogy kialakítsa az intézményrendszereket erre a problémára. Sokáig a lengyelek partnerek voltak, most már nem áll fent ez a partnerség. És vétózni úgy lehet, ha van még valaki. Egyedül vétózni politikailag tipikusan nehezebb történet, bár azt látjuk, hogy többször ez is működött. "

Műsorunkkal kapcsolatos észrevételeiket elküldhetik szerkesztőségünknek a szeretunkbrusszel@euronews.com címre.