A két államfő viszonya nem csak feszült, de kifejezetten ellenséges volt az elmúlt hónapokban, ám szerdai hosszú telefonbeszélgetésük reményt ad az enyhülésre. Petro elnök fel fogja keresni Donald Trumpot, amire a venezuelai elnök ijesztő kiiktatása ösztönzi.
Hivatalba lépése óta Trump többször is megfenyegette Petrót, és katonai lépéseket is kilátásba helyezett, ha Kolumbia nem fékezi meg a területéről kiáramló és az Egyesült Államok felé tartó drogkereskedelmet. Az USA a kolumbiai elnök vízumát is visszavonta, majd a két politikus többször is személyesen támadta vagy fenyegette egymást. Néhány nappal korábban például Trump betegnek és kokainkereskedőnek nevezte a bogotái vezetőt. A közösségi médiában zajló üzengetéseikben Petro óva intette Trumpot az erő túlzott alkalmazásától.
Tavaly január végén heves konfliktus zajlott a két ország között, amikor Trump kolumbiai illegális migránsokat akart visszatoloncolni az országba, de a fogadó ország elnöke megtagadta a gép leszállását. Erre azonnal fenyegető vám-szankciós ellenválasz érkezett Washingtonból, aminek Kolumbia engedett.
„Egy hónappal ezelőtt egy ilyen találkozó elképzelhetetlen lett volna, de Trump elnök most más elemekkel rendelkezik, mint a beszélgetés előtt, ami remélhetőleg segít a kapcsolatok előmozdításában” – mondta Daniel García-Peña, Kolumbia amerikai nagykövete a Bloombergnek.
A nagykövet megerősítette, hogy a találkozóra a Fehér Házban kerül majd sor, de a dátumot még nem tűzték ki.
Tavaly Trump azzal fenyegetőzött, hogy katonai csapást mér az andoki országra, miközben Petrót kábítószer-kereskedelemben való részvétellel vádolta. Ezeket a fenyegetéseket Maduro elfogása után megismételte.
Petro elnöki mandátuma augusztusban lejár, ezért a megállapodás sürgető, hogy Amerikának ne kelljen várakoznia a választások végéig. Petro újbóli indulását az alkotmány tiltja, de támogatni tudja Ivan Cepeda jelöltségét, aki szintén a baloldali Pacto Histórico tagja. Mindenesetre, biztos, ami biztos: a legmegnyugtatóbb az lenne, ha az amerikaiakkal kötött új megállapodás már a választás előtt tető alá kerülne, ami gyors diplomáciai egyeztetést és kölcsönös jóhiszeműséget követel.
Az USA olykor lehetetlent kér Kolumbiától, de azért vannak megoldási lehetőségek
Kolumbia ma a világ legnagyobb potenciális kokain-termelője. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint a kokaültetvények területe 2023-ra meghaladta a 250 ezer hektárt, miközben a becsült éves termelés átlépte a 2,600 tonnát, ami történelmi rekordot jelent.
Bár a kolumbiai hatóságok szintén rekordmennyiséget foglaltak le, a termelési kapacitás növekedése gyorsabb, mint az állami kontroll erősödése. Kolumbia továbbra is a legfőbb forrásország, míg a szállítási lánc döntő részét mexikói bűnszervezetek irányítják a Karib-térségen és Közép-Amerikán, így Venezuelán is keresztül.
Washington és Bogotá együttműködésének gerincét a 2000-es évektől a Plan Colombia nevű akciósorozat adta, amely katonai kiképzést, hírszerzési támogatást, légi mobilitást és kábítószer-ellenes műveleteket integrált. A program rövid távon javította az állami ellenőrzést és a biztonsági kapacitásokat, de hosszabb távon nem tudta visszaszorítani a kokatermesztést.
A légi permetezés – amely évekig kulcseleme volt a felszámolási politikának – szociális és jogi okokból akadozik vagy meg is szűnt. Ennek oka az, hogy a koka a vidéki lakosság legfőbb bevételi forrása, és helyette máig sem sikerült alternatív megélheti módokat találni. Emiatt az Egyesült Államok legerősebb befolyási eszköze továbbra is a felszámolás és a kiadatás maradt, azaz a kolumbiai kartellvezetők megölése, vagy elfogása és amerikai bíróság elé állítása.
Eközben az elmúlt években az erőszakos fegyveres csoportok és terrorista-jellegű bandák egyre gyakrabban jelentek meg a kokatermesztő térségekben, ami növelte a biztonsági kockázatokat.
Katonai szinten az együttműködés már jobb eredményeket mutat, mivel Kolumbia Major Non-NATO Ally, azaz magas szintű partneri státusszal illeszkedik az amerikai biztonsági rendszerbe. Viszont rendszeresek a viták, hogy a katonai akciók kinek a hatáskörébe tartozzanak, mert Kolumbia azt állítja, hogy erre egyedül is képes, míg az USA szerint a növekvő drogkiáramlás nem igazolja ezt a vállalást.
Gustavo Petro elnöksége alatt a hangsúly eltolódott a társadalmi és egészségügyi megközelítés irányába, ami feszültségeket okoz Washingtonnal, különösen a növekvő termelési számok fényében. Donald Trump visszatérésével ismét a keményebb biztonsági együttműködés kerül előtérbe. Ezért a kérdés most nem csak az, hogy csökken-e a kolumbiai kokainkibocsátás, hanem hogy az Egyesült Államok milyen eszközökkel kívánja felváltani a két évtizedes és részben kifáradt drogellenes modellt.
A Venezuelához kapcsolt amerikai akciók jelenleg arra mutatnak, hogy a Trump-adminisztráció a direkt és folyamatos katonai megoldásokat fogja javasolni Petro elnöknek.