Marco Rubio állítja, hogy Donald Trump nem elfoglalni, hanem megvásárolni akarja a világ legnagyobb szigetét. A jövő heti találkozót a dán vezetés kezdeményezte azután, hogy a Fehér Ház sajtótitkára meglebegtette a katonai erő alkalmazásának lehetőségét is ebben az ügyben.
Tárgyalni akar az amerikai vezetéssel a dán kormány, miután az amerikai elnök egyre határozottabban hangoztatja, hogy az Egyesült Államok mindenképpen megszerzi az ellenőrzést Grönland fölött.
Az amerikai külügyminiszter igent mondott, a jövő héten dán tisztviselőkkel találkozik, hogy tisztázzák az amerikai elnök tervét, amelyről a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta a héten, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását sem.
Marco Rubio a hadsereg bevetésével kapcsolatban azt fejtegette szerdán újságíróknak, hogy nem csak Donald Trump, hanem minden elnök mindig fenntartja magának ezt a lehetőséget, és most nem Grönlandról beszél, hanem globálisan - tette hozzá. "Ha az elnök úgy látja, hogy veszély fenyegeti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, ebben az esetben minden elnök fenntartaná a lehetőséget, hogy katonai eszközökkel lépjen fel ez ellen" - magyarázta.
"Diplomataként, ami most én is vagyok, mindig inkább más módszerekkel oldjuk meg a problémákat. Ez Venezuelára is vonatkozik” - mondta az amerikai külügyminiszter egy szerdai kongresszusi tárgyalás után.
Ezzel együtt Marco Rubio nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció akár a NATO-szövetséget is kockáztatná-e azzal, hogy katonai lépéseket tesz Grönland megszerzésére.
A dán kormányfő egyértelművé tette a héten, hogy egy ilyen katonai akcióval az Egyesült Államok kivégezné a NATÓ-t.
Nem Trump az első amerikai elnök, aki szeretné Grönlandot
A történelmi példák 1867-ig nyúlnak vissza, amikor Andrew Johnson demokrata elnök a sziget megvásárlásának lehetőségét vizsgálta. Ezt megelőzte Alaszka megszerzése, az Egyesült Államok 7,2 millió dollárt fizetett érte Oroszországnak, és Johnson úgy gondolta, hogy az USA terjeszkedése egy füst alatt megoldható a másik irányban is. Dánia viszont már akkor sem volt hajlandó tárgyalni Grönlandról. Később, 1910-ben William Taft republikánus elnök újra megpróbálkozott ezzel, de ő is falakba ütközött.
Dánia német megszállása után, 1940-ben, az amerikai vezérkar tervet készített a sziget teljes elfoglalására, nehogy Hitler Grönlandon is megvesse a lábát, közvetlenül veszélyeztetve az Egyesült Államokat, és a transzatlanti hajóforgalmat. Egy évvel később, 1941-ben Washington megállapodást kötött emigráns dán tisztviselőkkel, hogy Grönlandon katonai bázisokat hozzon létre az esetleges német befolyás ellen, és felépítette a Pituffik-telepet, amely máig az USA legészakibb támaszpontja.
1946-ban újabb komoly ajánlat hangzott el, amikor Harry S. Truman demokrata elnök 100 millió aranydollárt kínált a szigetért Dániának, ez jelenlegi értékén körülbelül másfél milliárdot jelent, azaz szinte megalázóan alacsony ár lett volna. Az ajánlatot el is utasították, viszont a katonai együttműködés fennmaradt, és tovább erősödött, amikor 1949-ben Dánia is a NATO alapító tagja lett.
A diplomáciai opciók erősebbek
Dánia és Grönland azt követően kért találkozót, hogy Trump és tanácsadói az elmúlt napokban megismételték a sziget ellenőrzésére irányuló szándékukat. Fokozta az aggodalmakat Nicolás Maduro venezuelai elnök és felesége pár nappal ezelőtti elfogása, ami a maga nemében példátlan művelet volt az amerikai fegyveres erők részéről.
NATO-szövetségeseivel is egyre feszültebb az USA viszonya, azóta különösen, mióta több magas szintű amerikai nyilatkozatban is felmerült a katonai erő alkalmazásának a lehetősége. Ezt egyébként maga Donald Trump már második mandátuma kezdetén jelezte, amikor elkezdett beszélni Grönlanddal kapcsolatos terveiről.
Megvásárlás a megszállás helyett?
"Nem azért vagyok itt, hogy Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszéljek, a jövő héten találkozom velük, akkor lefolytatjuk velük ezeket a beszélgetéseket, de ehhez nincs további hozzáfűzni valóm" - aki újságíróknak azt mondta, hogy minden elnöknek megmarad a lehetősége arra, hogy az Egyesült Államokat fenyegető nemzetbiztonsági veszélyeket katonai eszközökkel kezelje.
Donald Trump azzal érvel, hogy az Északi-sarkkört ellepték kínai és orosz hajók, így az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra ahhoz, hogy meg tudja védeni magát. Az amerikai diplomácia vezetője szerint ennek érdekében az elnök inkább pénzt kínálna a szigetért, mintsem katonákat küldene oda.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint Donald Trump sokkal inkább megvásárolni akarja a szigetet, mintsem katonákat küldene oda.
Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezetői kedden csatlakoztak Mette Frederiksen dán miniszterelnökhöz egy nyilatkozatban, amelyben megerősítették, hogy az ásványkincsekben gazdag sziget, amely stratégiai szerepet játszik az Északi-sarkvidéket és az Atlanti-óceánt összekötő közlekedési útvonalak ellenőrzésében, a grönlandi népet illeti meg.