EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Sok fogyatékkal élő nem tud szavazni az EP-választáson

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció Szerzői jogok Risto Bozovic/AP
Szerzői jogok Risto Bozovic/AP
Írta: Peter KristofMarta Iraola Iribarren & Aïda Sanchez Alonso
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az EU Alapjogi Ügynöksége arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel a fogyatékkal élők előtt tornyosuló jogi és adminisztratív akadályokat.

HIRDETÉS

Sok fogyatékkal élő ember nem élhet a szavazati jogával, illetve egyéb okok miatt nem fog tudni szavazni a közelgő európai parlamenti választáson. Egyikük a kerekesszékben élő Soufiane El Amrani Belgiumban.   

 „Nem fogok tudni szavazni, mert törvényes gondnokság alatt állok” – mondja a férfi, aki korábban többször is szavazott, amióta gondnokság alá került – azaz 2016 óta – viszont már nem. Soufiane küzd a szavazati joga visszaszerzéséért, a jogi procedúra azonban hosszú, ezért szerinte arra lenne szükség, hogy a hatóságok változtassanak a hozzáállásukon. 

„Félnek, hogy rossz döntéseket hoznak. És mivel nem vagyunk túl jól, meg leszünk címkézve, mint olyanok, akik nem tudnak szavazni, mert mindenhez segítségre van szükségük. De jogunk van kiállni a jogainkért, kemények vagyunk. Meg kell hallani a hangunkat!” – mondja a férfi. 

Különböző szabályozás az EU-tagállamokban

A helyzet nem minden EU-tagállamban egyforma. 15 tagállamban az értelmi fogyatékkal élők ugyanúgy szavazhatnak, mint bárki más. 7 uniós országban – köztük Belgiumban –viszont a gyámság alatt álló értelmi fogyatékos emberek korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, 4 uniós országban – Észtországban, Bulgáriában, Lengyelországban és Cipruson – pedig egyáltalán nincs szavazati joguk. 

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legutóbbi jelentése szerint 2019-ben körülbelül 800 ezer fogyatékkal élő európai polgár nem szavazhatott, vagy azért, mert eltiltották ettől, vagy azért, mert a szavazó fülkék nem voltak akadálymentesítettek. Idén várhatóan jobb lesz a helyzet, de még mindig bőven van mit tenni – az alapjogi ügynökség egyik munkatársa szerint. 

Sanja Jovicic azt mondja, a hatóságok azt tehetik, hogy mindenkinek megadják a szavazati jogot, majd a szükséges támogatást is. „Ez azt jelenti, hogy olyan valaki, akiben az érintett megbízik, segítheti az illetőt a szavazásban, így a fogyatékkal élők valóban részt vehetnének a választási folyamatban” – mondja a szakember. 

Annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők minél nagyobb számban vehessenek részt az uniós választásokon, az EU Alapjogi Ügynöksége arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel az előttük tornyosuló jogi és adminisztratív akadályokat.

 

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Witness: A szélsőjobb német és portugál receptje

Negatív jövőkép: az erősödő szélsőjobb még jobban félretolhatja az európai kisebbségeket az EP-ben

EP-listavezetők vitája a köztévében