Ehhez új törvényekre és a védelmi kapacitás bővítésére lesz szükség.
Összehívták a nemzetbiztonsági tanácsot Belgiumban, miután az elmúlt napokban drónokat észleltek katonai bázisok és repülőterek felett. A hatóságok egy légtér-megfigyelő központ létrehozását tervezik.
A drónok megjelenése egybeesik azzal az időszakkal, amikor az EU nyomást gyakorol Belgiumra, hogy kobozza el a brüsszeli Euroclearnél tartott befagyasztott orosz pénzeszközöket. Ebből is finanszíroznák az Ukrajnának szánt újjáépítési hiteleket. Bizonyítékokat nem hoztak nyilvánosságra, de széles körben Oroszországot feltételezik a drónincidensek hátterében.
Sven Biscop politológus, az Egmont Intézet igazgatója azt mondja, hogy fel kell tenni a kérdést, hogy kinek lehet haszna az incidensekből, és ez mindenképpen Oroszország. Szerinte a Kreml meg akarja félemlíteni az európai döntéshozókat, esetleg az Euroclearnél tartott orosz vagyon sorsa miatt. Oroszország célja lehet a közvélemény megosztása is. Bizonyára egyesek hajlamosak lennének azt mondani, hogy ha az EU magára hagyná Ukrajnát, akkor nem lenne ez a probléma.
A belga védelmi miniszter péntekre ígérte, hogy benyújt egy 50 millió eurós beruházási tervet a drónok elleni védekezésre. Belgium a betolakodó drónok lelövésének lehetőségét is fontolgatja.
Az elemző szerint Belgium konkrétan megtanulta, hogy szükség van egy olyan jogi keretre, amely lehetővé teszi a drónok lelövését, és szükség van ehhez katonai kapacitásra is, amely ezt meg tudja tenni. Így lehet felgyorsítani a probléma megoldását.
A brüsszeli orosz nagykövetség tagadta, hogy országa bármilyen szerepet játszott volna a belga légtérben végrehajtott drónműveletekben. Drónbetörések történtek a közelmúltban több európai országban, például Dániában, Németországban és Norvégiában is. Lengyelország és Románia már úgy döntött, hogy új fegyverrendszereket telepít a drónok elleni védekezésre.