Véget ért az Európai Parlament kilencedik törvényhozási ciklusa. Összefoglaljuk azokat a botrányokat, amelyek a külföldi befolyásszerzéssel kapcsolatosak, és felvezetjük az EU legnagyobb bővítésének 20. évfordulója körüli vitát is.
Az elmúlt öt évben az Európai Parlament többségében olyan jogszabályokat alkotott, amelyek közvetlen hatással voltak 450 millió európai életére. A júniusi európai választások előtti utolsó plenáris ülésen négy nap alatt nem kevesebb, mint 89 törvénykezési szöveg és hét állásfoglalás született.
Az ülés megnyitóján Roberta Metsola elnök összefoglalta, hogyan értékeli a mandátumot: "Odafigyeltünk, tanultunk, áttörtük a brüsszeli és strasbourgi buborékokat, hogy kapcsolatba léphessünk az emberekkel a tagállamokban, és megszólíthassuk őket. Keményen dolgoztunk annak érdekében, hogy ez a ház hatékonyabb, eredményesebb és a célnak megfelelőbb legyen, ezért nyitottabbá és függetlenebbé tettük".
Ezt az utolsó plenáris ülést azonban több külföldi beavatkozással kapcsolatos állítás is befolyásolta, az úgynevezett „Katargate” és a „Russiagate” botrányokat követően. Ugyanis kitört a „Kínagate”, miután a rendőrség azt állította, hogy egy szélsőjobboldali német képviselő asszisztense Kínának kémkedett.
Ebben a műsorban hétről hétre összefoglaljuk, hogy melyek voltak a legfontosabb kérdések az európai politikában, de ezúttal úgy döntöttünk, hogy egy jövő heti eseményre is összpontosítunk: az EU úgynevezett „ősrobbanás”-szerű bővítésére, amely során az EU 15-ről 25 tagúvá bővült. Ennek 20. évfordulóját ünnepeljük május 1-jén.
Andor Lászlo volt magyar európai biztos volt a vendégünk, aki jelenleg az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány főtitkára.
"20 év rövid idő a történelemben, de azt hiszem, már most kijelenthetjük, hogy az akkor csatlakozott országok tapasztalatai között elsöprő többségben vannak a nagyon pozitívak. Ha dióhéjban akarjuk ezt összefoglalni, ez a stabilitást és a jólétet jelenti. Ezen országok többsége az idő nagy részében nagyon dinamikus gazdasági növekedést élt meg, amely hosszú távon a nyugat-európai országokkal való fenntartható konvergenciához vezethet" — magyarázta.
(Nézze meg a teljes interjút a fenti videó lejátszóban)