Misét celebrált, és vallási vezetőkkel találkozott a katolikus egyházfő első külföldi körútja utolsó állomásán, Bejrútban. A libanoni vezetéstől igazságosságot, az egyházaktól nyitottságot és párbeszédet kért XIV. Leó pápa, mielőtt hazaindult volna a Vatikánba.
XIV. Leó pápa békéért és testvéri párbeszédért fohászkodott bejrúti búcsúbeszédében kedden, majd hazaindult a Vatikánba.
Egy nappal korábban muszlim és keresztény vallási vezetőkkel tanácskozott. A bejrúti Mártírok terén tartott, vallások közti találkozón Libanon keresztény pátriárkái, valamint szunnita, síita és drúz szellemi vezetők gyűltek össze egy sátor alatt.
Miután himnuszokat és felolvasásokat hallgattak a Bibliából és a Koránból, XIV. Leó méltatta Libanon vallási toleranciáját, amely a térségben "a béke isteni ajándékának" jelzőfénye, így fogalmazott. A béke jelentőségét hangsúlyozta mondván, mennyire fontos, hogy a különböző egyházak nyitottak legyenek egymásra, és így az emberek is képessé váljanak testvérként tekinteni másokra.
"Egy olyan korban, amikor a békés együttélés távoli álomnak tűnhet, Libanon népe, miközben különböző vallásokhoz kapcsolódik, erőteljes emlékeztetőül szolgál arra, hogy a félelem, a bizalmatlanság és az előítélet nem a végső megoldás, és hogy az egység, a megbékélés és a béke lehetséges" - mondta a katolikus egyházfő libanoni vallási vezetők körében hétfőn Bejrútban.
Üzenetében hangsúlyozta, hogy Libanon és keresztény lakossága kulcsfontosságú a katolikus egyház számára, egy olyan hely, amely II. Szent János Pál híres szavai szerint több mint egy ország, maga a szabadság üzenete a világ többi része számára. Az esemény végén a lelki vezetők elültettek egy olajfacsemetét a béke jelképeként.
Bár Libanont mostanában gyakran a vallási együttélés példájaként emlegetik, ez nem volt mindig így. Az ország 1975 és 1990 közötti polgárháborúja nagyrészt felekezetek harca volt.
XIV. Leó pápa feszült időszakban látogatott Libanonba
A katolikus egyházfőnek szeretetteljes fogadtatásban volt része Libanonban. A Bejrút körüli autópályákat az ő képével díszített óriásplakátok szegélyezték, és a szakadó eső ellenére több ezer ember gyűlt össze az út mentén, hogy integessen a pápa elhaladó konvojának.
A pápa látogatása egy kifejezetten feszült időszakra esik. A hosszú ideje gazdasági és politikai válsággal küzdő Libanon lakossága a helyi síita félkatonai szervezet, az Irán támogatta Hezbollah és a szomszédos Izrael elhúzódó, tavaly ősszel háborús helyzetté eszkalálódott konfliktusának elszenvedője.
A Hezbollah határmenti rajtaütései súlyosbodtak, és gyakoribbá váltak a Hamász 2023. október 7-i izraeli vérengzését követő gázai háború idején. Az izraeli hadsereg végül offenzívát indított Libanon ellen a Hezbollah állásainak felszámolására majdnem pontosan egy évvel a gázai terrorszervezet brutális izraeli pogromja után. A hetekig tartó harcoknak több mint 3600 ember esett áldozatul főleg a déli országrészben, több mint 13 ezren megsebesültek. Egymilliónál is többen kényszerültek elhagyni otthonukat, és az anyagi kár is jelentős.
A libanoni elnök egy beszédében úgy fogalmazott 2024. októberében, hogy a pusztítás már Libanon létét veszélyezteti. A tűzszünetet Joe Biden akkor már leköszönő amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő hozták tető alá 2024. november végére.
A megállapodás egyik feltétele volt Izrael részéről, hogy a Hezbollahot le kell fegyverezni, és ez újabb súlyos feszültség forrása lett. Bár a félkatonai szervezet elsővonalbeli vezetését az izraeli hadsereg teljes egészében likvidálta, a legfőbb vezetőt, Hasszán Naszrallahot Teheránban ölték meg 2024. szeptember végén, a fegyverek beszolgátatása nem haladt, sőt jelentős ellenállásba ütközött a Hezbollahon belül. Végül a libanoni kormány utasítására a hadsereg megkezdte a Hezbollah fegyvereinek begyűjtését, ami lassú és veszélyes folyamat.
Eközben Izrael él azzal a jogával, amelyet szintén a tűzszüneti megállapodásban biztosított, hogy tudniillik, ha veszélyben látja biztonságát, ha tudomására jut, hogy a Hezbollah újabb támadásra készül, akkor csapást mérhet a félkatonai szervezet feltételezett állására vagy konkrét embereire. Az elmúlt egy évben több ilyen izraeli rajtaütés, légicsapás is volt libanoni célpont ellen.
"Nekünk, libanoniaknak szükségünk van erre a látogatásra a háborúk, válságok és kétségbeesés után, amit átéltünk" - mondta Youssef Nasr tiszteletes, a libanoni katolikus iskolák főtitkára. "A pápa látogatása új lendületet ad a libanoniaknak, hogy ismét erőre kapjanak és kiálljanak a hazájukért" - mondta.
A Közel-Kelet legnagyobb keresztény közössége él Libanonban
Libanon 5 milliós lakosságának harmada keresztény. lyen jelentős arányban a Közel-Kelet egyetlen más országában sem képviselteti magát a kereszténység. Ez magyarázza, hogy mióta Libanon visszanyerte függetlenségét Franciaországtól, a még mindig érvényben lévő hatalommegosztási megállapodás értelmében az elnöknek maronita kereszténynek kell lennie, így Libanon az egyetlen arab ország, amelynek keresztény államfője van.
A Vatikán az egyház térségbeli bástyájának tekinti a libanoni keresztényeket, akik közül a polgárháború idején is kevesen vándoroltak ki az országból, ahova viszont nagyon sok keresztény menekült az Iszlám Állam terrorszervezet iraki és szíriai hadjárata idején.
Ezt megelőzően a szíriai polgárháború elől menekültek át tízezrek Szíriából, mígnem az ötmilliós Libanonban már több mint kétmillió menekült élt. A tavaly decemberi szíriai hatalomátvétel után megkezdődött a szíriai menekültek hazatérése, de a libanoni menekülttáborok fenntartása még mindig messze meghaladják az ország teljesítőképességét. Éppen ezért az ENSZ jelentős támogatást nyújt ebben a libanoni kormánynak.
A Libanont sújtó elhúzódó válságot súlyosbította öt évvel ezelőtt a bejrúti kikötőben történt ipari katasztrófa, egy robbanássorozat, amely gyakorlatilag romba döntötte a kikötő szomszédságában lévő lakónegyedeket. Több mint 300 ezer ember veszítette el az otthonát. A halálos áldozatok száma elérte a kétszázat. Nyolcvanan eltűntek, és hatezernél is több volt a sebesült. Azóta sem tisztázott, hogy kik felelősek a tragédiáért.