Egy közelmúltbeli kutatásból kiderül, mely uniós országok lakossága kötődik leginkább a természethez. A kutatók szerint ezt nem az tükrözi leginkább, hogy milyen sokan csatlakoznak környezetvédelmi szervezetekhez.
Európából csak Horvátország és Bulgária szerepel a top10-ben azon a globális listán, amely a természethez fűződő viszonyuk szerint rangsorolja az államokat. Spanyolország, Németország és Hollandia a sereghajtók a lakosság és a természet kapcsolatának minősége szemontjából Európában.
Az Ambio című környezetvédelmi folyóiratban megjelent kutatási eredmény 61 ország több mint 56 ezer válaszadójának feleleteit tükrözi. Összességében pedig arról szól, hogy a természethez való viszonyulást hogyan alakítják társadalmi, gazdasági, földrajzi és kulturális tényezők.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy mely uniós államban mennyire szoros a lakosság és a természet kapcsolata.
Ebből a kutatásból a többi között az derül ki, hogy azoknak, akik jobban kötődnek a természethez, jobb a közérzetük, és nagyobb valószínűséggel veszik figyelembe a környezet érdekeit tevékenységük során, legyen az a munkájuk vagy szabadidős elfoglaltságuk.
A tudósok szerint a biológiai sokféleség hanyatlásának egyik oka is az emberek és a természet kapcsolatának lazulása. Az urbanizáció és az internethasználat mértéke, továbbá az életszínvonal alakulása is összefüggésbe hozható azzal, mennyire kap fontos szerepet egy országban a természet.
"A legfontosabb eredmények arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági körülmények, a biológiai sokféleség, a spiritualitás és a technológiához való hozzáállás összefügg a természetközeliséggel" - írták a kutatók.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a természet iránti erősebb személyes kötődés kialakulásának támogatása hatékony stratégia lehet a környezeti válságok kezeléséhez szükséges társadalmi támogatottság biztosításához.
"Meglepő módon nagyon gyenge összefüggés mutatkozott a lakosság természet iránti kötődése és a környezetvédelmi szervezetek taglétszáma között" - olvasható a cikkben.
Egy kulcskérdés: milyen állapotban vannak az erdők Európában?
Európa földterületének mintegy 40 százalékát borítják erdők. Az EU területének több mint 26 százaléka védett, de jól látszik, hogy az erdészetek még így is jelentősen visszavetik a biológiai sokféleséget a kontinensen.
Az Európai Parlament elutasította a múlt hónapban azt a törvényjavaslatot, amely az "erdők állapotának" nyomon követéséről szól. Arra kötelezné az uniós országokat, hogy gyűjtsenek adatokat erdeik állapotáról, és vegyenek részt az erdőtüzek elleni uniós szintű felkészülésben.
Az Európai Bizottság által 2023-ban javasolt törvény célja az volt, hogy a tagállamok számára időben rendelkezésre álljanak, és így egymás számára is átadhatóak legyenek pontos adatok arról, milyen állapotban vannak az erdők, illetve, hogy miféle változások zajlottak, zajlanak az egyes vidékeken, például a csapadékviszonyokat, a kártevőket, a tűzeseteket, a biodiverzitás alakulását illetően. Ennek a fajta adatgyűjtésnek és adatcserének a végső célja az lenne, hogy az erdők védettebbek legyenek, így ellenállóbbá váljanak az olyan határokon átnyúló fenyegetésekkel szemben, mint az erdőtüzek.