Ben Hodges tábornok, az amerikai hadsereg volt európai parancsnoka az Euronews reggeli Europe Today műsorának adott interjújában arra figyelmeztet, hogy a kontinens "lassan ráébred" arra, hogy nem számíthat az Egyesült Államokra, mint megbízható partnerre.
Ben Hodges tábornok, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka az Euronews reggeli Europe Today című műsorának adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a kontinens "lassan ráébred arra a felismerésre", hogy nem számíthat Washingtonra mint tisztességes partnerre.
"Az Egyesült Államok Európát valóban jelentéktelennek tekinti, kivéve talán bizonyos üzleti célokat" - mondta Hodges az Euronewsnak.
Véleménye szerint az amerikai kormányzat megközelítése a konfliktushoz "kezdettől fogva kudarcra volt ítélve", mert úgy kezelték a háborút, mint "egy hatalmas ingatlanügyletet".
Hodges rámutatott a Steve Witkoffot, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját és Jared Kushnert, Trump vejét érintő közelmúltbeli leleplezésekre, amelyek azt bizonyítják, hogy Washington elsődleges érdeke "az Oroszországgal való üzletelés, miután mindez lezárult".
"Ha úgy alakul, ahogy Witkoff úr és Jared Kushner az oroszokkal akarta, (ez) hatalmas probléma lesz Európa számára" - mondta, és további több millió menekültre figyelmeztetett, ha Ukrajnát egy nem kielégítő megállapodásra kényszerítik.
A prioritások ilyen irányú eltolódása ezen a héten derült ki, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter kihagyja a NATO kulcsfontosságú brüsszeli ülését.
"Ez szokatlan, de ez a probléma része" - jegyezte meg Hodges, hozzátéve, hogy a jelenlegi kormány prioritáslistáján "Európa a negyedik helyen áll" a nyugati félteke, az indo-csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet mögött.
A tábornok a borús kilátások ellenére hangsúlyozta, hogy a helyzet nem reménytelen. Elutasította azt a feltevést, hogy Ukrajna vesztésre áll, és megjegyezte, hogy 11 év háború után Oroszország az országnak csak 20%-át tartja megszállva, és gazdaságának egyes részei "mély bajban vannak".
Nagyobb aggodalmakra nincs ok
Az amerikai fegyveres erők európai jelenléte ma is mély és sokrétű. A Pentagon 2022 utáni keleti erősítései és a rotációk miatt a kontinensen jelenleg tág határok között mozó, de jelentős létszám állomásozik — a becslések 75–105 ezer közötti tartományról szólnak. A 2024–2025-ös időszakban 84–100 ezer szolgálatot teljesítő amerikai katona volt jelen Európában.
A hálózat központjai Stuttgart (EUCOM) és Ramstein, hub), de az állandó és rotációs alakulatok, előre telepített hadianyag-készletek, légibázisok (pl. Lakenheath, Aviano, Mihail Kogalniceanu) adnak stratégiát a jelenlétnek. Az elmúlt évben Pentagon-szintű áttekintések és részleges átcsoportosítások folytak, ami politikai vitákat is kiváltott a kötelezettségvállalás jövőjéről.
A nukleáris dimenziót tekintve az Egyesült Államok továbbra is tárol kisebb, taktikai B61-es atombombákat több nyugat-európai bázison. A nyilvánosan ismert és szakértők által rendszeresen említett helyszínek Kleine Brogel (Belgium), Büchel (Németország), Aviano és Ghedi (Olaszország), Volkel (Hollandia) és részben vitatott státusszal Incirlik (Törökország). A szakértői becslések nagyjából 100–150 db B61-es tárolását valószínűsítik Európában. A rendszer napjainkban modernizáció alatt áll (B61-12 és az F-35), így a jelenlét NATO-szintű elrettentést mutat. A nukleáris erők egyszerre jelképezik az amerikai elkötelezettséget, de kérdéseket is felvetnek az európai biztonság jövőbeli struktúrájáról.
Hodges szerint "Ukrajna és Európa együtt" rendelkezik az iparral, a gazdagsággal és a népességgel ahhoz, hogy megállítsa Oroszországot.
"Nincs ok arra, hogy Európa, beleértve Ukrajnát is, ne tudja megállítani Oroszországot" - mondta. "Ami hiányzik, az az önbizalom és a politikai akarat".