Magyarország még az áprilisi választások előtt hozzáférhet ahhoz az európai védelmi kerethez, amelyet haderőfejlesztésre szánnak, de a folyósítás feltétele az, hogy más EU-tagállamokkal közösködjünk - írja a Népszava.
A konkrét beruházások és az akár 15 százalékos uniós előfinanszírozás már jövő év első negyedévében, vagyis az áprilisi választások előtt megindulhat az uniós haderőfejlesztési hitelből - értesült a Népszava.
Beérkeztek ugyanis a tervek az Európai Bizottsághoz, amelyek alapján a tagállamok összesen 150 milliárd euró értékben kaphatnak hitelt. Tizenkilenc tagállam igényelt a keretből, amit az Európai Bizottság a nemzetközi piacokon vesz fel kedvezményes kamattal, Magyarországé az egyik legnagyobb, 16,2 milliárd eurós, vagyis több, mint 6000 milliárd forintos keret - írja a napilap.
A hitellel az EU a hadiipart közös, tagállamokon átívelő, és egymással koordinált közbeszerzésekkel akarja támogatni. A lap szerint a SAFE hitel másik kiemelt célja az ukrán hadiipar támogatása, a cél, hogy az uniós és ukrán termelés egymást segítse és Ukrajna minél gyorsabban jusson fegyverekhez. A magyar kormány eddig minden ilyesmit "Brüsszel" állítólagos háborúpártiságának igazolásaként prezentált.
Az elbírálás során a legfontosabb kritérium a tagállamok együttműködése és az európai beszerzés lesz - írja a Népszava. A támogatott terveknek legalább három EU tagállam részvételével kell zajlania, mivel a védelmi cégek csak akkor hajlandóak kapacitást bővíteni, ha tudnak tervezni. Ki akarják küszöbölni azt a régi problémát is, hogy párhuzamos és katonai szempontból nem szükséges kapacitások jönnek létre. A tagállamok csak kivételes esetben kaphatnak hitelt saját projektekre.
Fontos elbírálási szempont a lap szerint az is, hogy a beszerzett eszközök részeinek a legalább kétharmada uniós országból érkezzen, azaz az összeg csak egyharmada mehet máshonnan beszerzett fegyverekre.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, a tervek nem jelentenek automatikus kifizetést, bár külön jogállamisági garanciák most nincsenek. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a Népszava kérdésére elmondta, a terveket a Tanács folyamatosan vizsgálja majd, és ezek alapján dönt a végső kifizetésekről.