EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

State Of The Union: bővítési nosztalgia és új kihívások az EU-ban

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 24-én, szerdán, a 2004. évi uniós bővítés 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 24-én, szerdán, a 2004. évi uniós bővítés 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Szerzői jogok Jean-Francois Badias/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Jean-Francois Badias/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Stefan Grobe
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Eheti műsorunk a 2004-es bővítési „ősrobbanásra” és EP-választások utáni lehetséges új politikai szövetségekre, a szélsőjobb esetleges térnyerésére összpontosít. De az Eurovíziós Dalverseny körüli aggodalmakra is kitérünk.

HIRDETÉS

Húsz évvel ezelőtt minden idők legnagyobb arányú bővítését élte meg az Európai Unió. 2004. május 1-jén egyszerre tíz ország csatlakozott a tömbhöz, közülük hét az egykori vasfüggönyön túlról.

Egyesek ezt a „Nagy Bumm”-nak nevezték.

A brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi európai intézmények a héten „csendes ünnepléssel” emlékeztek az alkalomra. Szívesen idéznénk az újjongó emberektől, de valójában nincs mit...

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is csupán kimérten szorgalmazta további tagok felvételét.

"A bővítés létfontosságú az EU jövője szempontjából, mert bővítés nélkül fennáll a veszélye egy új vasfüggönynek, és rendkívül veszélyes lenne egy instabil szomszédság létrejötte, ahol nem lenne jólét vagy gazdasági fejlődés."

Hogy az olyan országok, mint Szerbia, Grúzia vagy Ukrajna a közeljövőben helyet kapnak-e a brüsszeli asztalnál, az kétséges.

A jelenleg zajló európai parlamenti választási kampányban a bővítés finoman szólva sem tartozik a forró témák közé.

Ha már a kampánynál tartunk... Ezen a héten egy új, eddig ismeretlen politikai szövetségről, nevezetesen a jobbközép és a szélsőjobboldali pártok koalíciójáról kezdtek el spekulálni.

Egy vita során erről kérdezték a Bizottság elnökét és a jobbközép jelöltjét.

"Nagyon sok múlik azon, hogy milyen lesz a Parlament összetétele, és ki melyik frakcióba ül be” - válaszolta Ursula von der Leyen.

Ez jól illeszkedik Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökének, Georgia Meloninak a nyilatkozatához, aki szívesen szövetkezne von der Leyen Európai Néppártjával.

"Az "Olasz Testvérek" mellett az Európai Konzervatívok vezetője is vagyok. Márpedig mi döntő szerepet akarunk játszani az európai politika irányának megváltoztatásában" – közölte.

Hazájában Meloni pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat, és ő az Olaszországban működő sémát kívánja lemásolni: az EPP és a szélsőjobboldali ECR, valamint az Identitás és Demokrácia csoportosulások szövetségét.

Felmérések szerint a következő Európai Parlament a szélsőjobboldal felé fog elmozdulni, mivel a nacionalista és populista pártok egyre nagyobb teret nyernek.

Egyes megfigyelők már most azt jósolják, hogy a jogalkotási menetrendet egy szilárd jobboldali blokk fogja megbénítani.

Egy friss elemzés azonban rámutat, hogy számos repedés van ezen a blokkon belül.

Erről kérdeztük Pawel Zerkát, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) vezető politikai munkatársát és vezető elemzője.

Euronews: A közelmúltban végzett felmérésük mély szakadékot mutat az európai szélsőjobboldali pártok között. Hogyan mutatkozik ez meg például az Ukrajna iránti támogatás tekintetében?

HIRDETÉS

Zerka: Ez az egyik olyan terület, ahol a szélsőjobboldali pártok nehezen fognak megegyezni. És nem csak a szélsőjobboldal, az euroszkeptikusok is. Nyilvánvalóan vannak olyan pártok, mint például a német AfD vagy a holland Geerd Wilders pártja, akik sokkal inkább azon az oldalon állnak, hogy nem támogatják Ukrajnát, és a jelenlegi európai támogatást háborús uszításnak tekintik. De természetesen vannak olyan pártok is, mint a lengyel Jog és Igazságosság, amelyek határozottan támogatják Ukrajnát. És még Olaszországban is, Giorgia Meloni erős, megbízható transzatlanti támogatónak bizonyult az Ukrajnát segítő európai vonal mentén.

Euronews: Mi a helyzet az EU-ból való feltételezett kilépéssel? Nem ez a nacionalista pártok egyik kedvenc projektje?

Zerka: Ez ma már nem divatos Európában. És sok európai szélsőjobboldali vagy Európa-ellenes vagy euroszkeptikus párt most úgy döntött, hogy inkább belülről javítaná meg Európát és erre összpontosít, mintsem az EU-ból való kilépésre.

Euronews: Már csak hetek vannak hátra az EP-választásokig - mi lehetne a sikeres stratégia a kampányban szélsőjobboldal ellen?

Zerka: Az a probléma, hogy a legtöbb szélsőjobboldali párt mozgósította választóit. Tehát az ő szavazóik elhiszik, hogy ezek fontos választások, és nagy részük el akarnak menni szavazni. Eközben az Európa-párti oldal bázisa eléggé demobilizált. Mintha az emberek nem értenék, hogy mi a tétje ennek a választásnak. Miért lenne ez fontos. Tehát elsősorban azt javaslom az Európa-párti pártok vezetőinek, hogy világosan fejezzék ki a választóiknak, miért fontosak ezek a választások.

HIRDETÉS

Euronews: És a szélsőjobboldali pártok szavazóit meg lehet még ingatni?

Zerka: Kevéssé gondolom. Szerintem a kérdés inkább az, hogy tömegesen mozgósíthatóak lesznek-e, vagy egy részük otthon marad. Ha az Európa-párti oldal emlékezteti a választókat azokra kockázatokra, amelyek a németor AfD-re, a francia Marine Le Penre vagy a lengyel Kaczynskira történő szavazással jár, akkor esetleg néhányan, akik most azt mondják, igen, talán rájuk adom a voksom, mégis másra szavaznak. Talán kétszer is meggondolják majd, hová ikszelnek.

Már csak egy hét van hátra az év egyik legjobban várt európai eseményéig, az Eurovíziós Dalversenyig, amelynek a svédországi Malmö ad otthont.

Miközben javában zajlanak a technikai és művészeti előkészületek, a rendezvény komoly fejfájást okoz a svéd biztonsági szolgálatoknak.

Egy 23 oldalas, nagyrészt titkos jelentésben a svéd titkosszolgálat a versenyt fenyegető komoly veszélyekre figyelmeztet. Mint például kibertámadások, szolgáltatásmegtagadás, polgári engedetlenség vagy zavargások.

HIRDETÉS

A hatóságok azt is szem előtt tartják, hogy Svédország az iszlamista terrorszervezetek egyik fő célpontja.

Emellett erőteljes tiltakozásokra számítanak Izrael részvétele miatt.

A svéd rendőrség az összes, lehetséges forgatókönyvre felkészült.

Remélik, hogy az európai dalverseny zökkenőmentesen lezajlik - és vélhetően azt is, hogy ezúttal nem Svédország nyer, hogy jövőre más rendezhesse meg a versenyt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

State of the Union: az EP-mandátum vége, EU-bővítés és szegfűforradalom

State of the Union: egyeseknek a hatékony vezető akkor is megfelel, ha nem demokratikus

A Rómeó és Júliával példálózott Ferenc pápa Veronában