A NATO-főtitkár megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök 28 pontból álló javaslata a közel négy éve tartó ukrajnai háború befejezéséről megdöbbentette az európai szövetségeseket.
Elhárította az Egyesült Államok elkötelezettségével kapcsolatos aggodalmakat Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szövetség külügyminiszteri találkozójának előestéjén Brüsszelben.
Miközben az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Európa tegyen többet a saját biztonságáért, egyesek kétségeket fogalmaztak meg az amerikaiak vezető szerepével a NATO-ban, illetve azzal kapcsolatban, hogy a szövetség képes lenne elrettenteni az orosz agressziót.
A brüsszeli találkozó középpontjában az ukrajnai háború befejezése áll, de Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem lesz ott a szerdai eseményen, amit a NATO főtitkára Rubio zsúfolt programjával indokolt. Rutte emellett összességében üdvözölte a sokak által vitatott amerikai béketervet.
Trump eredeti békejavaslata
Az amerikai adminisztráció tervezete azt javasolta, hogy a NATO ne bővüljön tovább, ami régi orosz követelés, és hogy Ukrajnát ne vegyék fel a szövetségbe, megszegve ezzel a Kijevnek tett, évek óta tartó ígéretet, hogy helye van a szervezet asztalánál.
A terv azt is kimondta, hogy az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet folytatnak Oroszország és a NATO között, hogy megoldjanak minden biztonsági kérdést és üzleti lehetőségeket teremtsenek. Nem volt világos, hogy a NATO legbefolyásosabb tagja hogyan szolgálhatna pártatlan közvetítőként.
"Ami az Ukrajna elleni háborút lezáró megállapodás NATO-elemeit illeti, azzal külön fogunk foglalkozni. És ez nyilvánvalóan magában foglalja majd a NATO-t is" - mondta még Rutte.
Az ukrán tagságot kizáró javaslat ellenére a volt holland miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy az ország továbbra is "visszafordíthatatlan úton" halad a világ legnagyobb biztonsági szövetségéhez való csatlakozás felé, amint azt a NATO vezetői Washingtonban 2024-ben megígérték.
Hangsúlyozta azonban, hogy politikailag lehetetlen, hogy Ukrajna taggá váljon, ehhez mind a 32 szövetséges egyhangú beleegyezésére szükség lenne. A Trump-kormányzat ezt kizárta, és Magyarország és Szlovákia is ellenzi.
"Jelenleg, mint tudják, nincs konszenzus Ukrajna NATO-csatlakozásáról" - mondta Rutte.
Fegyvereladások és csapatkivonás
A NATO legutóbbi, hágai csúcstalálkozóján Trump megnyugtatta az európai partnereket, amikor megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az 5. cikkely, a kollektív biztonsági garancia mellett, amely szerint bármelyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak kell tekinteni.
A többi NATO-vezetőt "kedves embercsoportnak" nevezte, és azt mondta, hogy "majdnem mindegyikük azt mondta, hogy 'Hála Istennek az Egyesült Államokért'". Azóta azonban több megjegyzése is úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokat kívül helyezi azon a szervezeten, amelyet régóta vezet.
"Rengeteg fegyvert adunk el a NATO-nak, és ez, gondolom, nagyrészt Ukrajnába megy" - mondta Trump októberben a Fehér Házban Alexander Stubb finn elnökkel tartott találkozóján.
"Ez rajtuk múlik, de fegyvereket vásárolnak az Egyesült Államoktól".
Az amerikai csapatok további európai csapatkivonása miatt is nagy az aggodalom. Románia októberben bejelentette, hogy az Egyesült Államok akár 3000 katonával is csökkenti katonai jelenlétét az országban, mivel az ázsiai és máshol jelentkező biztonsági fenyegetésekre összpontosít.
A kormányzat várhatóan 2026 elején jelenti be csapatmozgási terveit.