EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Európának nem szabad megismételnie a két háború közötti hibát, és most kell beruháznia a védelembe - mondja az észt miniszterelnök

Kaja Kallas észt miniszterelnök újságírókkal beszélget az EU-csúcstalálkozóra érkezve Brüsszelben, 2024. február 1-jén.
Kaja Kallas észt miniszterelnök újságírókkal beszélget az EU-csúcstalálkozóra érkezve Brüsszelben, 2024. február 1-jén. Szerzői jogok AP Photo/Omar Havana
Szerzői jogok AP Photo/Omar Havana
Írta: Maria Psara, Alice Tidey
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az európai országoknak nem szabad elkövetniük ugyanazt a hibát, mint Észtországnak a második világháború előtt, és nagy összegeket kell beruházniuk a védelembe, hogy ne érje őket váratlanul a baj - mondta az ország miniszterelnöke az uniós vezetők találkozója előtt.

HIRDETÉS

A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozót megelőzően (melyen Ukrajna támogatása és az európai védelem szerepel a napirendi pontok között) Kaja Kallas újságírók egy kiválasztott csoportjának, köztük az Euronewsnak beszélt arról, hogy egyes európai országokat Oroszország célpontjává tehet, ha Ukrajna elveszíti a háborút.

"Ha nem akarjuk, hogy ez a háború tovább folytatódjon, akkor valóban segítenünk kell az ukránoknak, hogy megvédjék magukat. Egyértelműen nemcsak (az) európai biztonsági architektúra forog kockán, hanem a globális biztonsági architektúra is".

"Ha valóban segítünk Ukrajnának, nem kell aggódnunk amiatt, hogy ki lesz a következő. De ha Ukrajna elbukik, akkor néhány év szünet következik, és ezt szélesebb körben fogjuk látni, különösen, ha nem fektetünk be a védelembe" - mondta.

Felszólította a ramsteini koalícióhoz tartozó országokat - amely a NATO-tagokat, az EU-t és világszerte 15 másik államot foglal magában -, hogy bruttó hazai termékük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna katonai támogatására. Ez - érvelt - "nagyban hozzájárulna Ukrajna Oroszország feletti győzelméhez".

Ugyanakkor sürgette az európai országokat, hogy erősítsék meg saját védelmi rendszereiket, párhuzamot vonva a két világháború közötti időszakkal.

'Amikor szükség van rá, már túl késő'

"1933-ban Észtország védelmi beruházásai rekordalacsonyak voltak. És hogy miért? Mert békeidő volt. Felépítettük az országunkat, és semleges ország voltunk. De 1938-ban, amikor világossá vált, hogy jön a háború, a védelmi beruházásokat 100%-kal növelték, de akkor már túl késő volt" - mondta.

"Egy olyan kis ország számára, mint Észtország, a háború mindig pusztítást jelent, emberi szenvedést jelent" - mondta.

Az Oroszországgal határos balti államot a második világháború alatt szovjet és náci erők szállták meg, majd 1944-től a Szovjetunió elfoglalta, amíg 1991-ben vissza nem nyerte függetlenségét.

Kallas hozzátette, hogy a vezetők feladata, hogy megfelelően megmagyarázzák választóiknak a beruházások ilyen mértékű növelésének szükségességét, és világossá tegyék, hogy ez nem egyenlő a háborúpártisággal.

"A védelmi beruházásokkal az a probléma, hogy természetesen a nálunk sokkal jobb szomszédokkal rendelkező vezetők számára nagyon nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy mikor van békeidő" - tette hozzá. "De a védelemmel az a probléma, hogy amikor szükség van rá, akkor már túl késő további lépéseket tenni"."

"Békét akarunk, de fenntartható békét akarunk. Az Oroszország feltételei szerinti béke pedig nem fenntartható. Ez azt jelenti, hogy néhány éves szünet következik, és ez még tovább fog menni, mert ők megtehetik."

"(A) támadót a gyengeség provokálja. Ezért szorgalmazom európai szinten is, hogy többet tegyünk a védelemért, növeljük a védelmi beruházásokat, mert az agresszor nem tesz további lépéseket, ha látja, hogy elég erősek vagyunk, és nem tud győzni.

"Lehet, hogy másként értékeli, ha úgy látja, hogy elég gyengék vagyunk, és valóban győzni tud. De mi ezt nem akarjuk. Ezért van szükségünk arra, hogy mindannyian, minden európai ország, de a NATO-országok is beruházzanak a védelembe" - jelentette ki.

A finanszírozás kérdése

A 27 országot tömörítő blokk jelenleg védelmi politikájának jelentős átalakítása közepén van, az Európai Bizottság többek között az európai védelmi ipari kapacitás közös beszerzések révén történő növelésére tett javaslatokat.

A helyzet annál is inkább sürgetőbb, mivel számos tagállam kimerítette az Ukrajnának adományozható meglévő készleteit, és az európai lőszertermelés - bár az egy évvel ezelőttihez képest lényegesen magasabb volt - nem tette lehetővé, hogy az EU teljesítse azt a célt, hogy márciusig egymillió lövedékkel lássa el a háború sújtotta országot.

HIRDETÉS

Az uniós vezetőket azonban megosztja, hogyan finanszírozzák a beruházás fellendítését, különösen azért, mert a NATO-hoz is tartozó uniós tagállamok közül sokan idén sem fogják tudni teljesíteni a katonai szövetség által a GDP 2%-ának megfelelő védelmi kiadásokra vonatkozó célt.

A legmegosztóbb javaslatok között szerepel az az elképzelés, hogy úgynevezett eurókötvényeket bocsátanának ki, hogy közösen gyűjtsenek pénzt, amelyet teljes egészében védelmi kiadásokra fordítanának.

A közös uniós adósságot először a pandémiát követő 800 milliárd eurós helyreállítási terv finanszírozására bocsátották ki, de az úgynevezett "takarékos országok" - Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Finnország és Svédország - kezdetben határozottan ellenezték. Attól tartottak, hogy végül a gazdagabb tagállamok viselik majd a költségek nagy részét, és hogy az EU a jövőben más, nem alapvető fontosságú programok finanszírozására is ezt a lehetőséget fogja választani.

Kallas szerdán megismételte, hogy támogatja a védelmi projektek finanszírozását szolgáló eurókötvények kibocsátását, amelyhez korábban 100 milliárd euró hozzárendelését javasolta. Támogatta továbbá az Európai Beruházási Bank mandátumának felülvizsgálatára irányuló javaslatot, hogy az lehetővé tegye számára védelmi projektek finanszírozását.

HIRDETÉS

Sürgette az EU-t, hogy mozdítsa elő az orosz vagyontárgyak immobilizálásából származó váratlan nyereség felhasználására irányuló terveket, hogy segítse Ukrajna önvédelmét, és hogy a szankciók kijátszását lehetővé tevő kiskapuk bezárásával még jobban lépjen fel az orosz háborús gépezet ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

EU-csúcs: ma kivételesen nem Magyarország a téma, napirenden Ukrajna támogatása kötvénykibocsátással

Közös uniós védelmi programot indítványoz az Európai Bizottság

50 éve tart Ciprus megosztottsága