A vártnál gyorsabb ütemben nő az európai gazdaság az alacsonyabb energiaárak miatt - derült ki az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Magyarországon a magas inflációra és költségvetési hiányra hívja fel a figyelmet a dokumentum.
HIRDETÉSNem kell már recessziótól tartani Európában, a bizottság friss előrejelzése szerint a gazdaság a következő két évben növekedni fog. Az euróövezetben idén 1,1 százalékkal, jövőre pedig 1,6 százalékkal bővül majd a gazdaság. Azonban a trend nem egységes, néhány országban figyelni kell az inflációra és a költségvetési hiányra.
"Az előrejelzés megmutatja, milyen különbségek vannak az egyes országok kiadásai, illetve a növekedésük és az inflációs rátájuk között. Fontos figyelni ezekre az eltérésekre, hogy ne váljanak áthidalhatatlanná" - mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa.
Magyarország: lassú fellendülés és magas infláció
Magyarországon a tavalyi recessziót követően fokozatos fellendülés tapasztalható. A gazdasági növekedés az idei fél százalékról 4 százalékra nőhet majd. Az év egészét nézve magas marad marad az infláció az idén: több, mint 16 százalékkal számol a bizottság. 2024-re négy százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme. Az infláció egyébként az eurózónában az idei 6,7 százalékról jövőre 3,1 százalékra csökken majd.
A bizottság szerint Magyarországon magas, 4 százalékos a költségvetés hiánya. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a növekedésre nagy veszélyt jelenthet az országkockázati prémium, illetve az, ha az energiaárak ismét meredeken növekednének. Ugyanakkor a magas infláció miatt a kormánynak extra bevételei is keletkeztek.
Az energiaárak és a magas infláció miatt Európában családok milliói kerültek nehéz helyzetbe. A Bruegel Intézet elemzője szerint a mostani helyzetben a bérek emelkedése nem fogja utolérni az áremelkedés mértékét.
"Természetesen érthető, hogy az infláció miatt szenvedő családok magasabb bért követelnek, hogy kiegyensúlyozzák az elveszett vásárlóerejüket. Ez azonban hozzájárul ahhoz, hogy a probléma tovább fennmaradjon" - mondta a Bruegel Intézet elemzője, Maria Demertzis.
Bár az alacsonyabb energiaárak hatásait már a családok is érzik Európában, a vásárlóerejük jelentősen megcsappant, mert a bérek az infláció mértékénél alacsonyabb mértékben növekedtek.