Több semleges ország is a nyugati szövetségi rendszer felé mozdult, kétségbeesett törekvések az energiafüggetlenségre, menekültek befogadása - megnéztük, hogy mit változtatott több mint húsz európai országokban az elmúlt hónapokban az orosz-ukrán háború.
HIRDETÉSOroszország háborúja pusztítást, szenvedést és halált okozott Ukrajnában az elmúlt hat hónapban. Milyen tabukat döntött le a konfliktus, kik a fő szószólók Európában Ukrajna mellett, maradtak-e Putyinnak barátai, és mit kezdenek az energiaárak elszállásával a kormányok - az Euronews nemzetközi csapatának újságírói több mint 20 országban nézték meg, hogy mit változtatott meg az invázió fél év alatt.
Ausztria: marad a hit a semlegességben
Írta: David Hutt és Verena Schad
A háború hatására vita indult arról, hogy újragondolják Ausztria több évtizedes, semlegességbe vetett hitét.
Ausztria ezt a politikát 1955 óta folytatja, ekkor vonult ki a Vörös Hadsereg a területéről, melynek feltétele volt az ország örökös semlegessége - a német egyesülés (Anschluss) szigorú tiltása mellett. A nyilatkozatban szerepelt, hogy Ausztria nem lép be semmiféle katonai szövetségbe, és az is, hogy nem engedélyezi területén idegen támaszpontok felállítását.
Oroszország ukrajnai invázióját látva azonban sok osztrák úgy érezte, újra kellene gondolni az ország semlegességét.
Szükség van kritikai vitára a semlegesség előnyeiről és hátrányairól, annak ellenére, hogy a lakosság nagy többsége támogatja a már-már mitikus semlegességet - mondta Alfred Gerstl a Bécsi Egyetem munkatársa. Hozzátette, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár világosan kifejezte, hogy nem óhajtja most megvitatni ezt a kényes kérdést.
Azt a hozzáállást, hogy nincs szükség vitára a semlegesség kérdésében, a közvélemény is támogatja.
Ennek a semleges álláspontnak a jele volt az is, mikor Nehammer áprilisban a háború kitörése óta az első európai vezetőként meglátogatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, egy nappal azután, hogy Kijevben Zelenszkijjel tárgyalt.
Belgium: Az atomenergia kivezetésének elhalasztása
Írta: Andrea Carlo
Belgiumban az egyik legnagyobb változást a háború az ambiciózus, az atomerőművek leállításáról szóló terv elhalasztása jelentette.
A hét reaktorral rendelkező ország tavaly decemberi elképzelése az volt, hogy 2025-ig fokozatos kivezeti az atomenergiát. Az emelkedő gázárak és az Európába irányuló orosz szállítások leállásának kockázata miatt a kormány meggondolta magát. Nem mondanak le végleg az eredeti tervről, de 10 évvel későbbre, 2035-re tolták ki a leállítás céldátumát.
Bulgária: A háború megkeserítette a kapcsolatot Oroszországgal
Írta: Az Euronews bolgár csapata
Az ukrajnai háború miatt gyorsan megromlott Oroszország és Bulgária viszonya, annak ellenére, hogy a kommunizmus idején Szófia Moszkva szövetségese volt.
Kiril Petkov nyugatbarát koalíciós kormánya - feltétel nélkül - támogatta az Oroszország elleni uniós szankciókat, és elutasította azt az orosz követelést is, hogy az importált orosz gázért rubelben fizessenek.
Ennek következtében április 27-én a Gazprom leállította a gázszállításokat az országba, amely szinte teljesen (az import gáz 90 százaléka) az importált orosz energiától függött.
Júliusban megkezdte működését a Görögországot Bulgáriával összekötő gázvezeték, melynek segítségével Azerbajdzsánból érkezik a gáz majd a bulgáriai Sztara Zagorába.
Petkov kormánya pár héttel azelőtt, június 22-én megbukott, miután az ukrajnai háború (és más kényes kérdések) felszínre hozták a kormánykoalíción belüli megosztottságot. Októberben lesznek az újabb választások az országban.
Augusztusban Szófiában tüntetések zajlottak, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi ügyvezető kormány újraindítja a tárgyalásokat a Gazprommal az orosz gázcsapok újbóli megnyitásáról.
HIRDETÉSA háború a bolgár társadalmon belüli megosztottságot is felerősítette, amit az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatos dezinformáló nagymértékű terjedése is fokoz.
Májusban a Gallup International balkáni felmérése szerint a megkérdezettek közel negyede (23,3%) támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját. A felmérés szerint több mint kétszer ennyien, 58,8% helytelenítik Oroszország invázióját.
Csehország: Kijev kulcsfontosságú szövetségese, amely befogadta az ukrán menekülteket
Írta: David Hutt
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint több mint 415 ezer menekültet regisztráltak a Csehországban a háború kezdete óta.
Ez az ország 10,7 millió lakosának mintegy 4%-a. Összehasonlításképpen, a Lengyelországban regisztrált mintegy 1,3 millió ukrán menekült a lakosság 3,3%-át teszi ki. (Magyarországon eddig 28 640 menedékes státusz iránti kérelmet regisztráltak - a szerk.)
HIRDETÉSEgy márciusban közzétett felmérés szerint a cseh válaszadók 85%-a támogatta azt, hogy a kormány megnyissa a kapukat az ukrán menekültek előtt. Egy négy hónappal későbbi, júliusban végzett felmérés szerint 75% támogatja továbbra is az ukránok befogadását.
Úgy tűnik, hogy a csehek szolidárisak az orosz támadás elszenvedőivel. Élénken él még emlékezetükben mikor 1968. augusztus 21-én a csehszlovák tüntetők az utcára vonultak, hogy függetlenebb vezetési formát követeljenek a kommunista rezsimtől, válaszként szovjet tankok vonultak be, hogy leverjék a "prágai tavaszt".
A csehek (és a szlovákok) pedig együttéreznek azokkal, akiket az orosz agresszió újabb áldozatainak tekintenek.
Az ukrán menekültek befogadását megkönnyítette az ország jellemzően alacsony munkanélküliségi rátája (júliusban 3,3% körül volt), mondta az Euronewsnak Lubomír Kopeček, a Masaryk Egyetem politológia professzora.
A cseh munkaügyi és szociális minisztérium augusztus közepén azt tweetelte, hogy a menekültek közül mostanra mintegy 101 ezren találtak munkát.
HIRDETÉSOroszország ukrajnai háborúja is megerősítette Prága közelmúltbeli nyugati orientációját, például a NATO, az Európai Unió és Washington felé.
Prága az egyik leghangosabb és legaktívabb védelmezője Ukrajnának Európában.
"A kormány határozott ukránbarát álláspontja hiteles, és egybecseng a cseh közvélemény jelentős részével" - mondta Sean Hanley, a University College London közép- és kelet-európai politikával foglalkozó docense.
Dánia: történelmi változást idézett elő a háború
Írta: Andrea Carlo
Miközben Svédország és Finnország azzal került a címlapokra, hogy az ukrajnai háborúra válaszul bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak a NATO-hoz, Dánia is történelmi döntést hozott.
HIRDETÉSKoppenhága alapító tagja a NATO-nak, viszont sokáig nem vett részt az EU védelmi politikájában. Ez azonban most megváltozik, miután a júniusi népszavazáson a dánok 66,9%-a támogatta, hogy Dánia csatlakozzon Brüsszelhez ezen a területen is.
"Ma este Dánia nagyon fontos jelzést küldött európai és NATO-szövetségeseinek és Putyinnak" - mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök nem sokkal az eredmény bejelentése után.
"Dánia most már részt vehet az európai védelmi és biztonsági együttműködésben. És ennek nagyon-nagyon örülök" - hangsúlyozta a politikus.
Az Egyesült Királyság elsők közt sietett az ukránok segítségére
Írta: David McDougall
Ironikus módon annak ellenére, hogy pár évvel ezelőtt arra szavazott, hogy kilépjen az Európai Unióból, most az ukrajnai orosz invázióra adott európai válasz középpontjába helyezte magát az Egyesült Királyság.
HIRDETÉSA britek az első közt nyújtottak jelentős katonai támogatást - például otthont adtak a tízezer ukrán katona kiképzésére szolgáló programnak. A brit lakosság is kivetette a részét: több ezer tonna humanitárius segítséget küldtek, és rengetegen ajánlották fel, hogy ukrán családokat fogadnak be, annak ellenére, hogy a kormány megnehezítette a vízumszerzést.
Boris Johnson brit kormányfő megragadta a háború kínálta lehetőséget arra, hogy az Ukrajna melletti bátor kiállással elterelje a belpolitikai problémákról és botrányokról a figyelmet. Igaz, ez a taktika nem vált be hosszú távon számára.
"Johnson Ukrajnának nyújtott támogatását egyszerre vezényelte empátia és önérdek, kétségkívül ez a miniszterelnökségének ahhoz a részéhez tartozik, amire inkább szeretné, hogy emlékezzenek - mondta Esther Webber, a Politico vezető brit tudósítója.
Johnson Ukrajna támogatását részben az ügy iránti nyilvánvalóan őszinte érzelmek, részben pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való személyes barátsága táplálja. És az sem árt, hogy ez egy hasznos lehetőséget is adott neki, hogy a világszínpadra összpontosítson egy olyan időszakban, amikor otthon jelentős nehézségekkel kellett szembenéznie.
Johnson Ukrajna és Oroszország középpontba állításával, valamint az európai és amerikai szövetségesekkel való legfelsőbb szintű együttműködés szükségességével segített elérni a kapcsolatok részleges visszaállítását.
HIRDETÉS"A kölcsönös gyanakvás azonban továbbra is fennáll az Egyesült Királyság és az EU közötti interakciók szinte minden más területén a brexit után is" - jegyzi meg Esther Webber, a Politico munkatársa.
Johnson legvalószínűbb utódja, Liz Truss külügyminiszterként szintén keményen lépett fel a Kremllel szemben. Pedig az invázió előtti moszkvai útja nem sikerült túl jól. Saját háborús miniszterelnöki hősnőjét, Margaret Thatchert idézte meg, amikor egy enyhe tavaszi napon bundában és kalapban pózolt a Vörös téren. Egy téves földrajzi kijelentésével pedig magas labdát adott az őt kigúnyoló Lavrov orosz külügyminiszternek.
Truss a Downing Street 10. számú ház kulcsait azonban valószínűleg egy sor belpolitikai problémával együtt fogja örökölni, így Ukrajna nem biztos, hogy az elkövetkező hónapokban a prioritási listája élén fog állni.
Észtország: az ukránok támogatásának határa a csillagos ég, ahogy az inflációé is
Írta: Josh Askew
Az európai országok közül Észtországban az egyik legmagasabb az infláció - az éves ráta augusztusban elérte a 23,2%-ot.
HIRDETÉSA háború kezdete óta tovább emelkedő energiaköltségek miatt megugró árak nem sokat változtattak azon, hogy Észtország a kontinens egyik vezető támogatója legyen Ukrajnának.
Tallinn 250 millió eurós katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, ami az ország éves védelmi költségvetésének egyharmada.
Észtország korábban a Szovjetunió része volt, és ma is jelentős orosz nyelvű kisebbség él benne. A háború kitörése óta 50 000 ukrán menekültet fogadott be (ami lakossága 4%-ának felel meg), erőteljesebb szankciókat követelt Oroszországgal szemben, és nemrég megtiltotta az oroszok belépését az országba.
Emellett országszerte megkezdte a szovjet korabeli emlékművek eltávolítását a közterületekről.
Tallinn elkötelezte magát az orosz gázimport leállítása mellett, és ennek ellensúlyozására úszó LNG-terminált épít Paldiskiben.
HIRDETÉSFranciaország energiafüggetlenségének növelésére törekszik
Írta: Vincent Coste
Mint szinte az összes európai országban, Franciaországban is közvetlen hatással van a mindennapi életre az ukrajnai orosz invázió következtében kialakult energiahiány.
Franciaország gázellátása sokkal kevésbé függ Oroszországtól, mint sok más tagállamé: 2020-ban gázszükségletének 17%-át importálta Oroszországból. Azonban a francia statisztikai intézet szerint az emelkedő energiaköltségek - beleértve a benzin és az áram árát is - hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció júliusban 6,1%-ra emelkedett.
Válaszul Párizs különböző intézkedéseket vezetett be a háztartások megsegítésére, például "üzemanyagkedvezményt". Ezt, a jelenleg literenként 0,18 eurós segítséget, szeptemberben és októberben literenként 0,30 euróra emelik. A kedvezményt decemberig fenntartják, amikor is 0,10 euróra csökken.
A kormány fenntartotta a "tarifapajzsot" is, ami a villanyszámlák emelkedését 4%-ra korlátozza, a gázárakat pedig a 2021. októberi szinten fagyasztja be. A rendszert 2022 végéig meghosszabbítják. Ezenkívül 230 millió eurót különítettek el az alacsony jövedelmű, fűtőolajat használó háztartások számára.
HIRDETÉSFontos lépés ezen az úton, hogy a kormány újraállamosítja az EDF-et, az ország legnagyobb villamosenergia-vállalatát. Ezzel is védeni akarja Franciaország energiafüggetlenségét, amelyet az ukrajnai háború aláásott.
Ezt az energiafüggetlenséget tovább rontották a korosodó francia atomerőművekkel kapcsolatos gondok. A korrózióhoz hasonló problémák miatt júniusban 56 reaktorból 27-et bezártak. Párizs ezért most elkötelezte magát az atomerőművek felújítása mellett, jövő év februárjáig az összeset újraindítanák.
Finnország és Svédország: így vetett véget az ukrajnai háború a semlegességnek
Írta: David Mac Dougall
2022 elején kevesen tettek volna nagyobb összeget arra, hogy őszre mind Finnország, mind Svédország NATO-tagságért folyamodik, és a csatlakozási folyamat végéhez közeledik.
Svédországban a kormányzó szociáldemokratáknál a semlegességnek erős hagyománya volt, és a választópolgárok körében sem volt különösebb érdeklődés a tagság iránt. Finnországban pedig csak egyetlen nagy politikai párt volt határozottan NATO-párti, és a csatlakozás támogatottsága évtizedek óta 30% alatt volt (még akkor is, ha a diplomáciai, katonai és biztonságpolitikai intézményrendszer az első adandó alkalommal a csatlakozás pártjára állt.
HIRDETÉSMindez megváltozott Oroszország ukrajnai inváziójával. Gyorsan előreugrottunk hat hónapot, és a két északi ország - amelyek egyébként is szorosan kapcsolódtak a NATO-hoz - most már rendszeres katonai műveleteket hajt végre a NATO-erőkkel a területükön és a légtérben, és hamarosan a NATO alapokmány kollektív védelemről szóló V. cikkelyének védelmére számíthatnak, bármilyen jövőbeni orosz vagy más agresszióval szemben.
Bár Oroszország azzal fenyegetett, hogy az északi NATO-bővítésnek nem meghatározott "következményei" lennének, a verbális kardcsörgetésnek nem volt visszatartó ereje.
"A finnek most már sokkal inkább biztonságorientáltak" - mondta Krista Mikkonen, Finnország megbízott belügyminisztere.
"Mindig is odafigyeltünk társadalmunk biztonságára, és valójában a világ egyik legbiztonságosabb országa vagyunk. Oroszország Ukrajnát ért támadása azonban a korábbiaknál hangsúlyosabban emelte be a biztonságot a finnországi közbeszédbe. A finneket elszomorította és megdöbbentette a támadás, és a saját biztonságunkat is meg akarjuk erősíteni" - mondta az Euronewsnak.
Különösen Finnországban, amely az EU leghosszabb határán osztozik Oroszországgal, és szenvedett már fegyveres agressziót az oroszok részéről 1939-ben, vonakodva fogadták el, hogy bár az egymást követő kormányok és elnökök keményen próbáltak nyitott kommunikációs csatornákat fenntartani a Kremllel, és szoros kapcsolatokat építettek ki a tengeri biztonságtól a kulturális cserekapcsolatokig terjedő kérdésekben, mindez nem volt elég ahhoz, hogy biztonság kérdésében megbízhassanak az oroszokban.
HIRDETÉS"A biztonság sokkal több, mint a fegyverek. Magában foglalja demokratikus értékeink ápolását is" - mondta Mikkonen.
"Finnországban számos területen aktív volt a keleti határon átnyúló interakció, és erősek voltak az alulról jövő kapcsolatok. Most nagy a zűrzavar és a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy lesz-e visszatérés ehhez a jövőben" - fogalmazott a politikus.
Lengyelország: mi megmondtuk
Írta: Josh Askew, Michal Kranz and Andrea Carlo
Az Ukrajnával szomszédos Lengyelország volt a háború elleni menekültáradat frontvonalán. Az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint több mint 1,3 millió ukrán kért ideiglenesen menedéket az országban.
A kezdeti időszakban a két ország határán a rengeteg menekülő helyzete volt a középpontban, mára megváltozott a kép: nagyszámú ukrán lakosság telepedett le a lengyel városokban és falvakban.
HIRDETÉSLengyelországban óriási, eddig nem látott szintű mozgósítás zajlott annak érdekében, hogy fogadni tudják a menekülteket, állami- és magánkezdeményezések tömege próbált segíteni ahol és amivel tudott az újonnan érkezetteknek, az ételszolgáltatástól az orvosi segítségben át a szállásnyújtásig.
Nem volt azért ez teljesen zökkenőmentes. A növekvő megélhetési válság és a helyi erőforrásokra nehezedő nyomás miatt a lengyelek egy kisebb része arra panaszkodott, hogy a kormány az ukránokat részesíti előnyben a saját népével szemben.
De nem ez a többség véleménye. Egy felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 90 százaléka támogatja az ukrán menekülteket, mert a két szomszédos szláv ország nyelvi és kulturális rokonságban áll egymással.
A menekültáradat hosszú távú hatása Lengyelországra még nem látható. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem lehet tudni, meddig tart a háború, amelynek a vége azt jelenthetné, hogy hazatérhetnek az ukránok.
Lengyelország vezető politikusai az egyik leghangosabb szószólói Ukrajnának, az ország miniszterelnöke és a kormányzó párt elnöke elsőként látogatott Kijevbe, hogy az egész EU nevében támogatásáról biztosítsa Zelenszkijt. A március 15-ei úton ott volt még Petr Fiala cseh és Janez Jansa akkori szlovén miniszterelnök is.
HIRDETÉSLitvánia: ukrán zászlók mindenfelé
Írta: David McDougall
A Kreml ukrajnai agressziója nem érte nagy meglepetésként Litvániát, azt a balti államot, amely kalinyingrádi exklávéján keresztül határos Oroszországgal. Vilnius évek óta fúj riadót ebben a témában az EU-n belül.
"Litvánia mindig is azok közé tartozott, akik megpróbálták felhívni a figyelmet arra, hogy mi történik Oroszországban. Ez nem tegnap vagy február 24-én kezdődött" - mondta az Euronewsnak Linas Linkevičius, Litvánia volt külügyminisztere, korábbi védelmi minisztere. "A problémák akkor kezdődtek, amikor Oroszország háborút szított a dél-kaukázusi régióban" - emelte ki, hozzátéve, hogy az már nem volt számukra meglepetés, mikor Oroszország 2014-ben annekálta Krímet.
Linkevičius elmondta, hogy Litvániában az élet megy tovább a szokásos módon, de az emberek nem olyan nyugodtak, mint korábban. "Az empátia és a támogatás az ukrán nép iránt nagyon magas. Minden sarkon ukrán zászlókat lehet látni" - hozta fel példaként.
A litvánok a háborús erőfeszítések támogatásának újszerű, gyakorlatias módját is megtalálták: több millió eurót gyűjtöttek, hogy Bayraktar drónt vásároljanak, amelyet az ukrán hadseregnek küldhetnek. Az összefogást látva végül a török gyártó ingyen az ukránok rendelkezésére bocsátotta a drónt.
HIRDETÉSKülönös aggodalomra ad okot azonban Litvánia hosszú határa Belarusszal, az ország Linkevičius szerint "a szemünk láttára veszíti el szuverenitását".
"A fővárosunktól a határig 30 kilométer van, a határ pedig 280 km hosszú. Ez az EU külső határa egy olyan országgal, amely nem független, már régóta Oroszország gyakorlóterepe és platformja az Ukrajna elleni támadások indításának" - mondta.
Magyarország: a háború mint kampányelem és a kigúnyolt ukrán elnök
Írta Josh Askew, Pálfi Rita
A szomszédos országban zajló háború nagy hatással volt a magyar politikára is.
Áprilisban, alig több mint egy hónappal az orosz invázió után Orbán Viktor és a kormánykoalíció két pártja rekordot döntve negyedik egymást követő alkalommal megnyerte a választást, ezúttal is kétharmados többséget szerezve a parlamentben.
HIRDETÉSOrbán egyik fő állítása a szavazás előtt az volt, hogy egyedül ő fogja távol tartani Magyarországot a háborútól, míg az ellenzék véres, elhúzódó konfliktusba rántaná az országot Oroszországgal.
"Az ukrajnai háború Orbán Viktor miniszterelnöknek egy nagyon értékes lehetőséget adott arra, hogy olyan vezetőként lépjen fel, aki megvédi a nemzetet egy fenyegető háborútól" - mondta Dojcsák Dalma, a TASZ vezető stratégiai szakértője az Euronewsnak. "Ez az imázs segített neki abban, hogy megszerezze negyedik egymást követő választási győzelmét".
Az ukrajnai háború okozta szükségállapotra hivatkozva májusban különleges jogrendet vezettek be, ami lehetővé tette a kormány számára, hogy felfüggesszen bizonyos parlamenti tevékenységeket, és rendeletekkel kormányozzon.
Dojcsák szerint ez a jogszabály lehetővé tette a "kormány számára, hogy gyakorlatilag bármilyen kérdésben hatékony felügyelet nélkül uralkodjon és döntsön", már a parlament jóváhagyásra sincs szüksége (ami egyébként nem jelentene gondot, hiszen kétharmados többsége van a kormánypártoknak - a szerk.)
"A rendkívüli jogrend a kormány eszköze volt és marad a saját céljainak biztosítására, nem pedig a magyar emberek védelmére" - tette hozzá.
HIRDETÉSMagyar tisztviselők szerint a törvényre a döntéshozatal felgyorsítása, valamint a béke és a biztonság védelme érdekében van szükség a háború okozta, példátlan válság közepette.
Orbán Viktor és kormánya rendszeresen hangsúlyozza semlegességét a konfliktus kezdete óta, ezt azonban egyes szakértők és bírálók oroszbarátnak tartják.
Bár a magyar kormányfő tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, elutasította azonban az ország területén történő fegyverszállítást, gúnyolódott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön és lobbizott az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ellen. Egy augusztusi felmérés szerint a Fidesz szavazóinak csupán 3 százaléka tartja felelősnek Oroszországot az ukrajnai háborúért (míg Ukrajnát 12 százalékuk).
"A magyar kormány az egyedül az uniós országok közül, ... amely megpróbál Putyin kedvében járni" - mondta Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Euronewsnak.
Szerinte a magyar kormányt az "olcsó orosz gáz" iránti vágy motiválja.
HIRDETÉS"Egy szomszédos országban háború folyik, amelynek végét még senki sem látja" - közölte a magyar kormány az Euronewsnak küldött e-mailben küldött nyilatkozatában. "Ez a háború folyamatos fenyegetést jelent Magyarországra, veszélyezteti fizikai biztonságunkat, veszélyezteti az energiaellátást, a családok pénzügyi biztonságát és a gazdaság egészét" - írták.
"A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból, és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát. Ehhez a kormánynak mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksége" - zárult a magyar kormány válasza.
Moldova: közeledés az EU-hoz, küzdelem a megélhetésért
Írta: Madalin Necsutu
Moldova alig egy héttel azután kérte hivatalosan is az EU-hoz való csatlakozását, hogy Oroszország elindította Ukrajna elleni invázióját, ennek fényében felgyorsították a nyugatbarát lépést.
Brüsszel június végén nyilvánította EU-tagjelöltté Moldovát, ez az első fontos mérföldkő a tagsághoz vezető hosszú úton.
HIRDETÉSDe nemcsak az ország stratégiai irányultságát változtatta meg a háború.
"Az ukrajnai háború katasztrofális hatással volt a moldovai gazdaságra" - mondta Igor Munteanu politikai elemző, volt washingtoni moldovai nagykövet az Euronewsnak.
"A háború miatt az egekbe szökött az energia, a különböző termékek és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés ára" - tette hozzá.
Az infláció Moldovában a februári 18,52 százalékról 33,55 %-ra nőtt augusztusra, ami megviselte a háztartásokat Európa legszegényebb országában.
Az elszabadult árak fő okozója a magasabb gázár.
HIRDETÉSMoldova is nagymértékben függ az Oroszországból érkező szállítmányoktól, és az árak augusztusban 47%-kal emelkedtek, a helyzet pedig arra kényszerítette Igor Dodon volt elnököt, hogy előrehozott választásokat írjon ki.
Mindezek tetejébe Moldovában - más Ukrajnával szomszédos országokhoz hasonlóan - a háború kitörése után megindult a menekültek áradata. Több mint félmillió ukrán lépte át a határt, és körülbelül 70 ezren az országban leltek menedékre.
Natalia Gavrilita, Moldova miniszterelnöke az év elején azt mondta, hogy "ennek az áradatnak a kezelése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az elmúlt három évtizedben bármelyik moldovai kormánynak szembe kellett néznie".
Mivel a háború közel van a határához, Moldova, amely korábban a Szovjetunió része volt, attól tart, hogy Moszkva célkeresztjébe kerül.
Ezt az aggodalmat nemcsak az Ukrajnához való közelség okozza.
HIRDETÉSMoldova területén több mint 30 éven át tartózkodott 1500-2000 orosz katona miután a Dnyeszteren túli szakadár régióban háború tört ki 1990-ben. Önálló szovjet köztársasággá kiáltották ki magukat, miközben arra számítottak, hogy Chişinău kikiáltja függetlenségét.
Az 1991-es moszkvai puccskísérlet és Moldova Szovjetunió maradványaitól való elszakadása közepette az Oroszország által támogatott szeparatisták felkelésből teljes körű háborúba torkolló felkelést vezettek, amíg 1992-ben tűzszünetet kötöttek, amely a mai napig tart.
Az ellenségeskedés beszüntetése azzal a megállapodással járt, hogy orosz "békefenntartók" tartózkodnak a Moldova és Ukrajna közé szorított sávban.
Németország: az orosz energiafüggés káros mellékhatásai
Írta: Verena Schad
Az Európai Unió nagy országai közül Németország függ leginkább az orosz energiától. Ezért keltett aggodalmat a Gazprom gázszállításainak a következő hónapokban történő korlátozásának kilátása.
HIRDETÉSA hőhullám kellős közepén kapkodták el az elektromos fűtőventilátorokat, ezzel készülve egy esetleges téli energiaválságra.
A kormány eközben energiatakarékosságot kényszerít ki a közszférában, hogy még a tél előtt feltöltsék a gáztárolókat, valamint 2,4 cent/kilowattóra gázadót vet ki, az amúgy is drasztikusan megemelt gázdíjon felül. A németek számára így igazán drágává válhat, egy négytagú háztartás évente mintegy 500 euróval többre számíthat, az áfát nem számítva.
Ezek a többletköltségek hosszú távon esetleg megterhelhetik a szolidaritást Ukrajna számára. A kritikusok és az összeesküvés-elméletek hívei máris pozícióba helyezkedtek, hogy ismét a vezetés ellen kampányoljanak. A "dühös tél" képeit festik, példátlan népfelkelésekkel, különösen a közösségi médiában.
Uwe Demele professzor, az Eberswaldei Alkalmazott Tudományok Egyetemének munkatársa azonban azt mondta, hogy egy ilyen világvége-forgatókönyv messze elrugaszkodott a valóságtól.
"Az olyan nehézségeket, mint a magas gázár, valószínűleg elfogadják, amíg nem veszélyeztetik a létüket" - mondta az Euronewsnak.
HIRDETÉSAz energiaárak mellett a másik nagy téma Németországban az Ukrajnának történő fegyverszállítás.
Olaf Scholz kancellárt Európa-szerte bírálták, amiért habozott nehézfegyvereket küldeni Kijev megsegítésére.
A háború miatt Németország arra is kötelezettséget vállalt, hogy 100 milliárd eurót költ hadserege modernizálására, ami nagy dolog egy olyan országban, ahol a második világháború alatti náci atrocitások fényében erős a pacifista érzület.
Olaszország: változik a választások után az Ukrajnának nyújtott támogatás?
Írta: Andrea Carlo
Olaszország a háború eleje óta csatlakozott a többi uniós országhoz, és támogatásáról biztosította Ukrajnát. Az olaszok befogadták az ukrán menekülteket az országukba és az otthonukba, összesen mintegy 160 000-et, ami Németország után a második legmagasabb szám Nyugat-Európában. Róma több mint 150 millió euró értékben adott fegyvereket Kijevnek.
HIRDETÉSMindazonáltal vannak arra utaló jelek, hogy az ország Ukrajnának nyújtott támogatása kezd meginogni, ahogy az infláció, az emelkedő energiaárak és a háborús fáradtság általános érzése kezd az olasz lakosság jelentős részénél is jelentkezni.
Kezdve azzal, hogy Olaszország és Oroszország kapcsolata az elmúlt évtizedekben összetett volt. A 2000-es években, Silvio Berlusconi ellentmondásos korábbi miniszterelnök hivatali ideje alatt Moszkva és Róma viszonya felmelegedett, és az ország végül energiaimportjának mintegy 40%-át Oroszországból kapta.
Miközben az összes vezető olasz politikai párt elítélte Vlagyimir Putyint és az ukrajnai invázióját, több olyan párt van, különösen a jobboldalon, mely a közelmúltban még oroszbarát volt. A populista (akkor még Északi) Liga vezetője, Matteo Salvini ellenezte az Oroszország elleni szankciókat, miután az elfoglalta a Krímet 2014-ben. Az olasz politikus a háború kitörése után elment Ukrajnába, kifejezni szolidaritását, ahol egy lengyel polgármester közös sajtótájékoztatójukon emlékeztette rá, hogy nem is olyan régen még Putyin egyik legnagyobb európai híve volt.
Románia: segítség a menekülteknek
Írta: Euronews Romania
Románia, hasonlóan a fent említett Lengyelországhoz, segítő kezet nyújtott a háború elől menekülő ukránoknak.
HIRDETÉSAz orosz invázió elején a Siret határátkelő mindkét oldalán hosszú sorok voltak: egyik oldalról az országukat elhagyó ukránok álltak, a másik oldalon pedig románok, akik azért utaztak a határra, hogy felajánlják segítségüket.
Az ukrán-román határt több mint kétmillióan lépték át, közülük 87 000 ezren döntöttek úgy, hogy maradnak, 39 ezren gyerekek, a román hatóságok közlése szerint.
Románok ezrei segítenek önkéntesként - ételt, szállást, szállítást kínálva, de van olyan, aki munkát talált számukra. A hatóságok ingyenes egészségügyi ellátással és a gyerekek iskoláztatásával segítik a menekülteket.
A humanitárius segítségnyújtáson túl Romániában a biztonságpolitikában is nagy változást hozott a szomszédos országban dúló háború.
A NATO megerősítette keleti szárnyát azzal, hogy a megszállás előtt ezer katonát vezényelt át Romániába, a Fekete-tenger partján lévő támaszpontra. Ez a létszám azóta 5500-re nőtt, köztük 4000 amerikai, és 800 francia katonával.
HIRDETÉSSpanyolország: megosztotta a kormánykoalíciót a háború
Írta: Andrea Carlo és Amaranta Zermeno
A politikai törésvonalak sokszor válság idején kristályosodnak ki, így történt ez a spanyol kormánykoalícióval azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát.
A jelenlegi Pedro Sánchez vezette balközép kormánynak három partnere van, a radikális baloldali Unidas Podemos, a szocialista katalán En Comú Podem és a nacionalista Galicia in Common.
Az ukrajnai háború első hetében felszínre kerültek a felek közt, a koalíció ugyanis nem értett egyet a NATO szerepvállalásának kérdésében. Sánchez támogatta a szövetség erőfeszítéseit és egyetértett azzal, hogy vadászgépeket és hajókat küldjenek Ukrajnába, annak reményében, hogy ezzel elrettentik Oroszországot, ezzel - a sors iróniája, hogy - leginkább az ellenzéki jobbközép párttal volt egy állásponton. Eközben a koalíciós partner Unidas Podemos egyenlőségi minisztere, Irene Montero bírálta a terveket, mondván, hogy a konfliktus további eszkalációjához vezetnek.
Ezt a megosztottságot az elmúlt fél évben nem sikerült feloldani.
HIRDETÉSJúliusban Madrid vállalta, hogy növeli katonai kiadásait, részeként annak a NATO törekvésnek, hogy annak minden tagja legalább az ország GDP-jének a két százalékát védelemre fordítsa. Spanyolország célkitűzése ezt 2030-ig elérni. De ezt nem mindenki támogatja a koalícióból.
"Nagyon egyszerű: amit tankokra költenek, azt nem kórházakra költik" - mondta Pablo Echenique, az Unidas Podemos szóvivője, pártja álláspontjának védelmére.
Szerbia: két "tűz" között
Írta: Nenad Jaćimović, Euronews Serbia
Oroszország háborúja különösen nehéz helyzetbe hozta Belgrádot, melynek stratégiája, hogy egyszerre ápoljon jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, de közben törekedjen az EU-tagságra.
Szerbia továbbra is azon kevés európai országok közé tartozik - mint például Bosznia és Belarusz - melyek nem hajlandóak csatlakozni az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, támogatta viszont az ENSZ Közgyűlésének az inváziót elítélő határozatait.
HIRDETÉSMagas rangú uniós diplomaták, európai vezetők és európai parlamenti képviselők is próbálják meggyőzni Belgrádot, hogy támogassa a szankciókat.
Moszkva eközben a szerb lakosság orosz- és NATO-ellenes hangulatát igyekszik fokozni. Egy márciusi felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 21%-a gondolta úgy, hogy Szerbiának Oroszország mellé kellene állnia a háború miatt. Egy áprilisi felmérés szerint viszont 76% ellenezte, hogy szankciókat vezessenek be Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt.
A Moszkvával fenntartott jó kapcsolatok lehetővé tették a 100 %-ban az orosz gáztól függő Szerbiának, hogy kedvező feltételekkel biztosítsa az energiaellátását.
Belgrád szerint a téli hónapok biztos ellátása mellett, ez enyhíti a nyomást a gazdaságon, miközben az országban az infláció júliusban elérte a 12,6%-ot.
Vuk Vuksanovic, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa úgy véli, hogy a Belgrádra nehezedő nyomás némileg enyhült.
HIRDETÉS"Az, hogy ez a nyomás visszatér-e, nagyban függ attól, hogy a Nyugat észrevesz-e néhány aggasztó tendenciát Moszkva szerbiai jelenlétével kapcsolatban, de ez nagyban függhet Oroszországtól is. Ez utóbbi ugyanis néha a nyomás alatt tartja Vucict és kormányát figyelmeztetésként, hogy ne próbáljanak meg túl közel kerülni a Nyugathoz - magyarázta a szakértő az Euronews Serbiának.
Vuksanovic szerint az Oroszországgal való jó kapcsolat fenntartása nagyon rossz hatással volt a szomszédokkal való viszonyra.
Ide tartozik Koszovó, Szerbia egykori tartománya, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni.
Albin Kurti miniszterelnök a múltban "kis Putyinnak" nevezte Aleksandar Vucic szerb elnököt, és nemrég azt nyilatkozta, hogy az Oroszország által támogatott Belgrád meg fogja támadni Koszovót.
Vučić többször is visszautasította ezeket az állításokat. A New York Timesnak adott adott interjújában azt mondta: "Kurti "kis Zelenszkij" akar lenni, aki "kis Putyin" ellen harcol. Ez az ő narratívája - hogy Vucic egy szörnyű nacionalista, aki mindenki ellen harcolni akar".
HIRDETÉS"Ez egyáltalán nem igaz" - tette hozzá a szerb elnök.
Szlovákia: felerősítette a dezinformáció elleni harcot a háború
Írta: David Hutt
Szlovákia is a szomszédos Ukrajna legelkötelezettebb támogatói közé tartozik. Pozsony adományozott már légvédelmi rendszert Kijevnek. Augusztus végén Jaroslav Nad' szlovák védelmi miniszter megállapodást kötött cseh és lengyel kollégájával arról, hogy közösen védik az ország légterét. Ez lehetőséget biztosít Szlovákiának arra, hogy kivonja szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépeit, és átadja azokat Ukrajnának.
Egy nemrégiben Szlovákiában végzett felmérés szerint a megkérdezettek mindössze fele tartotta a vadászgépek átadását jó ötletnek. Nad' ezt az alacsony támogatottságot az orosz propaganda sikerének tartja.
Korábban a szlovák kormánykoalíció több olyan törvényt is elfogadott, mely lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy ideiglenes blokkolják a dezinformációkat terjesztő honlapokat.
HIRDETÉSDe ez a megoldást nem terjedt el széles körben. Az oroszbarát politikusok továbbra is a NATO-t teszik felelősség a háborúért, és továbbra is terjednek az összeesküvés-elméletek. Az ország közvéleménye nem fordult erőteljesen Putyin ellen.
Szlovénia: elsők közt álltak Ukrajna mellé
Élen járt Janez Jansa, Szlovénia akkori miniszterelnöke az Ukrajna támogatására irányuló európai erőfeszítésekben. A lengyel miniszterelnökkel, a kormánypárt elnökével és a cseh miniszterelnökkel közösen elsőként látogatták meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben március 15-én, alig pár héttel a konfliktus kirobbanása után.
Április 14-én az Euronewsnak adott interjúban több katonai támogatásért kampányolt Ukrajnának, és azt mondta, hogy ha az ország összeomlott volna az orosz támadás kezdeti időszakában, akkor Grúzia vagy Moldova lett volna a következő.
Arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország töltötte be azt a politikai vákuumot, melyet az EU bővítési iránti vonakodása okozott a régióban.
"A bővítés nyilvánvalóan nehéz kérdés néhány ország számára, de az uniós tagállamok túlnyomó többsége támogatja a gyorsított megközelítést Ukrajna, de Moldova, Grúzia és a nyugat-balkáni országok esetében is. Mert hirtelen rájöttünk, hogy nagyon gyengék voltunk, amikor stratégiai kérdésekre kerestük a stratégiai válaszokat. Mára már nyilvánvaló, hogy ha az Európai Unió nem bővít, akkor valaki más teszi azt meg, és az nem hoz békét és nagyobb biztonságot a kontinensre” - magyarázta a szlovén politikus.
HIRDETÉSJansa pártja április végén elvesztette a választásokat, a kormányfői poszton Robert Golob váltotta. A Szabadság Mozgalom nevű párt vezetőjének első külföldi kétoldalú tárgyalása júliusban Berlinben volt. Olaf Scholzcal való találkozója után arról beszélt, hogy "nagy kihívás, de teljesíthető cél a tél átvészelése az orosz gáz nélkül".