Elsöprő többséggel megszavazta a finn parlament, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz. A svédekkel együtt fogják benyújtani felvételi kérelmüket.
HIRDETÉSFinnország és Svédország közösen nyújtották be hivatalos csatlakozási kérelmüket**a NATO-hoz, miután elsöprő többséggel 188 igen, 8 nem arányban megszavazta a finn parlament, hogy legyenek tagjai a katonai szövetségnek.**
Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz - jelentette be szerda reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami - szavai szerint - növelni fogja a katonai szövetség biztonságát. A szövetség egyik tagja, Törökország azonban már jelezte, hogy jelenleg nem támogatja a két ország csatlakozását - kérdés, sikerül-e rávenni a török elnököt döntése megváltoztatására.
A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson úgy fogalmazott: közös jelentkezésük azt jelképezi, hogy a jövőben is egységben kívánnak dolgozni. A finn és a svéd kormányfő csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik, hogy megbeszéljék a két ország csatlakozásának részleteit.
Tagsági kérelmük az észak-atlanti tömbhöz egyben azt is jelenti, hogy a hidegháború évtizedei óta képviselt katonai semlegességi politika véget ért.
Mindkét országnak más oka volt arra, miért nem csatlakozott a NATO-hoz is akkor, amikor 1995-ben közösen felvételüket kérték az Európai Unióba.
Finnország geopolitikai megfontolásból nem csatlakozott 27 évvel ezelőtt a katonai szövetséghez. Finnország és Oroszország között mintegy 1340 kilométer hosszú határ húzódik. A két ország által kötött 1948-as "Barátság Egyezmény" értelmében - melyet időről időre meghosszabbítottak - Finnországnak tilos volt olyan katonai szövetséghez csatlakozni, mely veszélyt jelentett volna a Szovjetunióra.
Svédország földrajzi elhelyezkedése miatt ugyanabban a stratégiailag fontos környezetben van, mint szomszédja. A két északi ország ugyanakkor évek óta szoros kapcsolatot ápol: a svédek úgy tekintettek a katonai semlegességükre, mint egy olyan eszközre, amellyel segítenek távol tartani a feszültséget a finnektől.
Az orosz fenyegetettség növekedésével a térségben ugyanakkor Stockholm és Helsinki újra közösen csatlakozhat - ezúttal épp ahhoz a szövetséghez, melyet Oroszország nem akart régióban látni.