Ez nem jelent egységes minimálbért, mert a tagállamok között óriási szakadék van ezen a téren, de minden országnak saját fogyasztói kosara alapján kell a minimumszintet meghatározni
Borús gazdasági kilátásokkal és 8 százalék feletti inflációval a háttérben az Európai Unió intézményei megállapodtak a minimálbérről szóló ideiglenes egyezségben.
Ez nem azt jelenti, hogy ugyanannyit fog keresni mindenki Sevillától Stockholmig, de azt igen, hogy az EU tagállamainak megfelelő munka- és életkörülményeket kell biztosítania minden európai munkavállaló számára.
"Ez forradalmi változás, és úgy gondolom, hogy ez a változás rávilágít egy lényeges elemre – a belső szegénység elleni küzdelemre, de a szociális piacgazdaság eszméjének megerősítésére is" - kommentálta a fejleményeket Nicolas Schmit, az EU foglalkoztatási biztosa.
Az uniós országoknak a háztartási cikkek és szolgáltatások kosara alapján kell meghatározniuk a minimálbérüket – a bruttó mediánbér figyelembevételével. A tagállamoknak meg kell határozniuk saját céljaikat és végre kell hajtaniuk azokat. A vállalkozások aggódnak, mivel ez többletköltséget jelenthet a nehéz időkben.
"Megértem, hogy sok vállalat aggódik a jelenlegi helyzet miatt, de ennek az irányelvnek nem szabadna hozzájárulnia ezekhez az aggodalmakhoz, a hatás korlátozott lesz" - mondta Dennis Radtke, az Európai Néppárt német EP-képviselője.
Ennek ellenére néhány ország, például Dánia és Svédország ellenzi az irányelvet. Nem akarják, hogy az EU beavatkozzon a bérkérdésekbe, és aggódnak amiatt, hogy veszélybe kerül a kollektív szerződéses rendszerük.
A megállapodás elfogadását követően két éven belül lép életbe.