A jogállamisági mechanizmus első részében az Európai Bizottság és a tagállam levelez egymással, de legfeljebb 9 hónap alatt végső döntés születik
HIRDETÉSA még soha nem használt eljárás azt a 6,1 milliárd eurót célozza meg, amelyet az ország évente kap az uniós költségvetésből.
Hónapokig tartó halogatás és az indokolatlan késedelem vádja után az Európai Bizottság megerősítette, hogy olyan újszerű mechanizmust indít Magyarország ellen, amely az EU történetében először teszi függővé a közös források elérhetőségét attól, hogy egy ország tiszteletben tartja-e az Európai Unió törvényeit.
A költségvetési eszközt hatálybalépése óta soha nem használták, az Európai Parlament folyamatos kérése ellenére. Az EP tagjai jogi lépésekhez folyamodtak, hogy rákényszerítsék a fellépésre az Európai Bizottságot.
Válaszul az Ursula von der Leyen elnök vezette végrehajtó testület azzal érvelt, hogy több időre van szükség a gyakorlati iránymutatások kidolgozásához, és meg kell várni az Európai Bíróság (EB) döntését, amelynek a mechanizmus jogi megalapozottságát kellett meghatároznia.
Végül a két feltétel teljesült: az EB február közepén döntött az eljárás jogszerűsége mellett, a Bizottság pedig március elején tette közzé iránymutatásait. Aztán megtörtént a magyar parlamenti választás, és Orbán Viktor miniszterelnök ismét egyértelmű többséget kapott a kormányzáshoz. „Olyan nagy győzelmet arattunk, hogy a Holdról is lehet látni, de Brüsszelből biztosan” – mondta Orbán győzelmét ünnepelve.
Két nappal a szavazás után von der Leyen elnök megjelent az Európai Parlament előtt, és közölte a képviselőkkel, amit a legtöbben türelmetlenül vártak. "A Bizottság ma beszélt a magyar hatóságokkal, és tájékoztatta őket arról, hogy most hivatalos levelet küldünk a feltételrendszer elindításáról" - mondta von der Leyen.
A levelet várhatóan a napokban küldik el hivatalosan, ezzel egy hosszadalmas és összetett eljárás veszi kezdetét, amely Budapest évi 6,14 milliárd eurós uniós költségvetési részesedésének befagyasztásához vezethet. De tekintettel ennek az eszköznek az újszerű és példátlan jellegére, sok kétség marad a tényleges erejét és hatékonyságát illetően.
Mi is pontosan a feltételrendszer?
A mechanizmus egy új eszköz, amely az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja a jogállamiság valamely tagállamon belüli megsértésével szemben. Nagyon sajátos kontextusban tervezték: a COVID-19 világjárvány óriási megpróbáltatást okozott az tömb gazdaságának, és 750 milliárd eurós alapot hoztak létre a fellendülés felgyorsítására.
A közös adósságból finanszírozott alapról az 1,1 billiárd eurós hétéves uniós költségvetéssel párhuzamosan tárgyaltak. A pénzügyi erőforrások jelentős növekedése arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a jogsértő kormányok ne profitáljanak az EU adófizetőinek pénzéből - ez a vita évek óta folyik.
A 2020 végén lezajlott, feszült tárgyalásokat követően, amelyek során sikertelenül próbálták megvétózni a szöveget, a fegyelmező rendszer 2021 januárjában lépett hatályba. Lengyelország és Magyarország bírálta az eszközt, és pert indított az EB előtt, hogy a megsemmisítését kérje - sikertelenül. A két országot demokratikus visszaeséssel gyanúsítják, és jelenleg a 7. cikk szerinti eljárás is folyik ellenük, amely változatlanul megrekedt, mivel mindketten eltökéltek és megfogadták, hogy blokkolják a másik elleni intézkedéseket.
Orbán megerősítette, hogy "a lengyelekkel kölcsönös védelmi szövetségben vagyunk. Nem engedjük, hogy a másikat kizárják az európai döntéshozatalból".
Milyen körülmények válthatják ki a mechanizmust?
A szabályozás a jogállamiságot alapvető értékek összességeként határozza meg, beleértve a jogbiztonságot, a hatékony bírói védelmet, a független és pártatlan bíróságokat, a hatalmi ágak szétválasztását és a diszkrimináció tilalmát is ideértve. „Ezeknek az értékeknek a betartása nem redukálható le olyan kötelezettségre, amelyet a tagjelölt államnak teljesítenie kell ahhoz, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, és amelyet a csatlakozás után figyelmen kívül hagyhat” – áll az EB ítéletében.
A gyakorlatban azonban az eszköz hatálya meglehetősen korlátozott: nem az uniós jog általános megsértésére irányul, hanem csak azokra, amelyek érintik vagy komolyan veszélyeztetik az EU pénzügyi gazdálkodását, nevezetesen a közös költségvetést. A mechanizmus hatálya alá eshet a bírói függetlenség hiánya, a hatóságok által hozott jogsértő határozatok megelőzésének vagy kijavításának elmulasztása, valamint a nyomozás lefolytatása, a bűncselekmények üldözése és az ítéletek végrehajtása előtt álló akadályok.
A rendelet szerint ezek a jogsértések negatív hatással lehetnek az uniós források felhasználására és ellenőrzésére, a csalás és korrupció megelőzésére, valamint az érintett uniós ügynökségekkel való együttműködésre. A Bizottságnak régóta vannak aggályai Magyarország igazságszolgáltatásának függetlenségével, összeférhetetlenségével és a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatban.
Az OLAF, az EU csalásellenes ügynöksége az országot az EU-forrásokat érintő szabálytalanságok listájának élére helyezte, az állami projekteket túlzott költségvetésűnek és túlárazottnak tartják. Ezek a megfontolások akadályozták meg a 7,2 milliárd eurós összegű magyar nemzeti helyreállítási alap jóváhagyását.
"A reform fő követelménye a korrupcióellenesség, és jelenleg nem tudjuk megtalálni a közös nevezőt" - mondta von der Leyen kedden az EP-képviselőknek.
Orbán a másnapi sajtótájékoztatón azt mondta, "nem tud függőben lévő kérdésekről", és "ez egyszerűen nem igaz, ezekben a kérdésekben megegyeztünk". Ezt azonban egy nap múlva az Európai Bizottság cáfolta.
Mik a következő lépések?
Először is, a Bizottságnak olyan jogi érvrendszert kell felállítania, amely valódi és bizonyítékokon alapuló kapcsolatot hoz létre az uniós jogsértés és az uniós költségvetés között. A testület korábban adminisztratív leveleket küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyben kifejtette aggályait, és felvilágosítást kért.
HIRDETÉSVon der Leyen szerint Budapest válasza nem volt elég meggyőző az akta lezárásához, és úgy döntöttek, hogy "továbblépnek a következő szakaszra". Brüsszel most hivatalos értesítést küld a magyar kormánynak, ezzel hivatalosan is beindítja azt az eljárást, amely első része a fővárosok között levélváltásokkal fog eltelni.
Magyarországnak jogában áll észrevételeket tenni a Bizottság jogi megállapításaival kapcsolatban, további információkat felajánlani, és megoldási javaslatokat előterjeszteni az állítólagos jogsértések kezelésére. Ha a várhatóan hónapokig elhúzódó kommunikációt követően a Bizottság úgy véli, hogy a jogsértés továbbra is fennáll, és a közös költségvetés továbbra is veszélyben van, javaslatot tehet az uniós források befagyasztására.
Az ajánlást megküldik a tagállamoknak, akiknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy megvitassák és szavazzanak. A Tanácsnak minősített többséggel kell jóváhagynia: ez az uniós országok 55 százaléka, amelyek az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Ugyancsak minősített többség kell a bizottsági javaslat módosításához is. Ez lényeges eltérést jelent a 7. cikkhez képest, ahol egyhangúságra van szükség.
Milyen intézkedéseket lehet tenni a megvádolt országgal szemben?
Az EU részben vagy teljesen felfüggesztheti, megszakíthatja vagy csökkentheti az érintett országnak juttatott uniós forrásokat. Azt is megtilthatja az országnak, hogy új pénzügyi megállapodásokat kössön az EU-val, és arra kényszerítheti, hogy az eredetileg vártnál korábban fizesse vissza függőben lévő hiteleit.
A válaszadás terjedelmének és időtartamának arányosnak kell lennie a jogsértések által okozott kárral. Ez azt jelenti, hogy rendkívül valószínűtlen az uniós források teljes felfüggesztése. Az intézkedések nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzati szerveket céloznak. A rendelet hangsúlyozza, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei, például a civil szervezetek és a gazdálkodók megkaphatják a „korábban fennálló kötelezettségek” alapján elkülönített pénzt.
HIRDETÉSA Bizottság szerint a kormány nem használhatja fel ürügyként ezt az eljárást, hogy elkerülje ezeket a kifizetéseket. A brüsszeli testület megjegyzi, hogy ha a végső kedvezményezettek személyesen érintettek az uniós jog megsértésében, "például korrupció, rendszerszintű csalás és összeférhetetlenség esetén", akkor ténylegesen megfoszthatják őket a forrásoktól.
Az intézkedések bármikor feloldhatók, ha a megvádolt tagállam intézkedik a helyzet orvoslása érdekében, és a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jogsértés, még ha továbbra is fennáll, már nem jelent veszélyt az uniós költségvetésre.
Mennyi ideig fog tartani az egész eljárás?
Tekintettel arra, hogy a feltételességi mechanizmus még nincs kipróbálva a gyakorlatban, az idővonal nem egyértelmű. Az uniós tisztviselők becslése szerint öt-kilenc hónap telik el a Bizottság hivatalos értesítése és a tagállamok szavazása között.