A Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetéséért lobbizik Brüsszelben Karácsony Gergely

Gyors megegyezést szeretne a magyar helyreállítási pénzek ügyében Brüsszellel Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere az Euronewsnak adott interjújában azt mondta, ebben az ügyben egy korrekt megállapodás kell, amelyből az önkormányzatokat sem hagyják ki. Ezzel a lépéssel szerinte el lehetne kerülni egy gazdasági és szociális válságot Magyarországon. Karácsony Gergely ebben potenciális partnernek tartja a kormányt, mielőbb tárgyalna is velük. Az ellenzéki összefogásról azt mondta, az EP-választásokon külön indulhatnak a pártok, de utána ismét összefognának, mert csak így válthatják le az Orbán-kormányt. De az összefogás önmagában nem elég, ez is kiderült a három hete tartott választáson.

Az Euronews brüsszeli stúdiójának vendége volt hétfőn délután a Brüsszelben tárgyaló Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere belga kormánypárti vezetőkkel és az Európai Bizottság tisztviselőivel egyeztetett. Az interjúban a következőkről beszélt:

- április 3-ig határozottan úgy gondolta, hogy leváltható az Orbán-kormány, de már nem biztos ebben

- nem szeretné, hogy Magyarországon szociális válság legyen az uniós pénzek blokkolása miatt, ezért meg kell egyezni Brüsszellel úgy, hogy az önkormányzatok helyzetét rendezik

- a kormányt potenciális partnernek tekinti ebben, az új kormány megalakulása után azonnal tárgyalni szeretne

- úgy gondolja, hogy az ellenzéki pártok az európai parlamenti választásokon külön fognak indulni, de 2024-ben az önkormányzati választásokon ismét összefognak majd, és a ciklus második felében fenntartják majd az összefogást

- Szlovéniában vasárnap kapott ki a populista kormányfő, hónapokkal ezelőtt pedig Csehországban is. Orbán Viktort viszont újraválasztották. Mi a titka Orbán Viktornak, hogy ennyire sikeres a többi populistához képest?

Ha tudnánk a titkát, akkor jobb esélyeink lennének a leváltására. Azt gondolom hogy a három héttel ezelőtti magyar választás rengeteg kérdést felvet arról, hogy tulajdonképpen mit nézett be az ellenzék. Mi az, amit talán rosszul csináltunk. Ez egy hosszabb kiútkeresés lesz, hogy ezt a rejtvényt megfejtsük. Az kétségtelen, hogy van benne egy csomó olyan elem, ami sem Lengyelországban, sem Szlovéniában ilyen mértékben nem érvényesül.

Nemrég épp azok voltak a hírek, hogy a szlovén kormányfő egy ilyen propagandagépezet felépítéséhez kért segítséget Orbán Viktortól. Szerencsére ott hamarabb jött a kormányváltás, minthogy ez létrejött volna. De ha csak ezzel magyarázzuk az ellenzék vereségét, hogy van egy állami propagandagépezet, akkor nem jutunk közelebb a megoldáshoz, mert ez a propagandagépezet jövőre is és azután is lesz. Az ellenzéknek így kell olyan stratégiát kialakítania, ami még egy ilyen erőfölénnyel szemben is eredményes tud lenni.

- A mostani keretek között egyébként leváltható a Fidesz-kormány?

Abban biztos vagyok, hogy az ilyen típusú rezsimek általában úgy érnek véget, hogy önmagukban roppannak meg. És nem úgy, hogy az ellenzék győz. Hiszen az ellenzék a pálya széléről kiabál, ha úgy tetszik. De ha történelmi analógiákat keresünk, volt már olyan a magyar történelemben, hogy egy erős hatalmi centrum a lakosság jólétét és biztonságérzetét alapvetően eladósodásból finanszírozza. A mostani brüsszeli utamon szó lesz arról is, hogy az Orbán kormány belpolitikailag rendkívül sikeres, viszont gazdaságilag és nemzetközi szempontból soha nem volt még ennyire nehéz helyzetben. És azért ez egy új kormányzási filozófiát igényel az új Orbán kormánytól.

- Valóban egy pénzügyi válság közepén vagyunk, és uniós szankciók lesznek Magyarország ellen. Az már teljesen biztos, hogy blokkolják a helyreállítási pénzeket, és jön a jogállamisági mechanizmus. Mennyire lesz ez egy új helyzet Magyarország számára?

Azt gondolom, hogy ez egy új helyzet, és az Orbán kormány talán ilyen nehéz körülmények között még nem kezdett neki a kormányzásnak. Ha az államadósság először a covid-járvány miatt, utána választási osztogatás miatt szállt el a csillagos égig. Azt az évtizedet, amelyet Orbán Viktor az államadósság elleni harc jegyében küzdött végig, azt most kidobta az ablakon. Olyan mértékű az állam eladósodottsága, amilyet nem láttunk évtizedek óta. És erre jöhet rá az a nehéz gazdasági helyzet, amit az orosz-ukrán háború eredményez, És a Magyarországon szárnyaló infláció, az energiaár-robbanás, a szankcióknak beláthatatlan következményei, a háború végének kiszámíthatatlansága miatt nagyon bizonytalan helyzetben vagyunk. Egy dolog biztos, hogy a Helyreállítási Alap pénzeinek egy jelentős részét az Orbán kormány már elköltötte, de ez a pénz nem érkezett még meg, és a választás után három nappal a bizottság elindította a jogállamisági eljárást.

De azt se szeretném, ha minden úgy menne tovább, mint régen, és tulajdonképpen én ahhoz keresek most szövetségeseket Európában, hogy legyen egy elvszerű, világos megállapodás az Európai Unió és Magyarország Kormánya között.

A jogállami kritériumokat Magyarországnak teljesítenie kell, mivel a jogállam kritériumok az uniós források hatékony felhasználására szorítkoznak, ennek szerintem nagyon fontos része az önkormányzati rendszer stabilizálása. Tehát ma nemcsak a fővárosi önkormányzat, hanem az egész önkormányzati szektor ki van véreztetve. És ha transzparens, átlátható és a szolidaritás és a partnerség elvét követő európai uniós forrásfelhasználást akar a Bizottság, akkor az önkormányzatok nélkül ez nem fog menni.

- Erről a kormánnyal is meg kellene állapodni. Vannak erre utaló jelek?

Azt tudom mondani, amit a megválasztásom után is mondtam, hogy a főpolgármesternek szövetségeseket kell keresnie a város érdekében, és a mindenkori magyar kormány az egyik potenciális szövetséges. Nem tudjuk még, hogy milyen struktúrában fog működni az új kormány. Nyilván ez hamarosan ki fog derülni. Viszonylag hamar meg tud alakulni a parlament, és szerintem viszonylag hamar lesz majd kormányalakítás.

- Két hónapja tart a háború Ukrajnában. Mit gondol Magyarország válaszáról, amit erre a konfliktusra adott az Orbán kormány?

Itt egy nagyon hazug politikai retorikát használ a kormány, amikor azt mondja, hogy az ellenzék háborúpárti, mert máshogy viszonyulunk ehhez a konfliktushoz. És amikor a miniszterelnök a győzelmi beszédében arra utal, hogy Zelenszkij ukrán elnököt is legyőztük ezen a választáson, ez szerintem egy nagyon rossz irány. Teljesen egyértelmű a helyzet: ebben egy kettős beszéd van a kormány részéről. Putyin és Oroszország agressziót követ el Ukrajnával szemben. Ez a háború nem azért van, mert az oroszok összevesztek az ukránokkal, hanem azért, mert az ukránok a saját hazájukat akarják megmenteni az orosz katonai agressziótól. Ezt nem lehet beállítani egy olyan típusú háborús konfliktusként, ahol ahol két tőlünk teljesen független szereplő küzd egymással. Tehát ez egy nagyon nagyon rossz beállítás.

Ez a kárpátaljai magyarság szempontjából is egy rossz álláspont. Viszont miközben az egész borzasztó, és nagyon remélem, hogy hamarosan véget ér, azért ez egy nagy felébredés lehetne az Európai Unió számára, hogy egy másik úton induljon el. És hogy az orosz gázhoz kapcsolódó kitettség, amin már csak energiapolitikai és klímaadoptációs szempontból is túl kéne lépnünk, nos most van egy újabb motiváció arra, hogy felpörögjön ebben az Európai Unió. Hangos és nagyívű döntések születtek eddig. De például ezekből se lesz semmi akkor, ha például Budapest vagy más és közép-európai városok nem jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekkel ki lehet váltani például az orosz gázt Budapesten. Az energiahatékonyságba való beruházás azért nagyon nagy előrelépés lenne az energiabiztonságunk és az orosz gáztól való függés csökkentése érdekében.

- Hogyan látja az ellenzék és az ellenzéki együttműködés jövőjét a következő években. Együtt vagy külön indulnak ezek a pártok a jövőben?

Amíg ez a választási rendszer van Magyarországon, amit a Fidesz kialakított, addig az ellenzéki egységnek szerintem nincs alternatívája. Az más kérdés, hogy ne úgy tekintsünk az összefogásra, mintha az elegendő lenne az ellenzéki győzelemhez. Kiderült, hogy ez messze nem elég. Enélkül nem lehet nyerni, ebben egyetértek. A következő országos választás Magyarországon az európai parlamenti választás lesz. Ott ugyan nincsenek ilyen típusú kényszerek, és van egy olyan logikája a dolgoknak, hogy az ellenzéki pártok közötti meglévő rivalizálásnak egy időszaka legyen ez.

Én itt azon fogok dolgozni hogy hol legyen újra zöld képviselője Magyarországnak az Európai Parlamentben. De aztán 2024 októberében az önkormányzati választás jön, ha megérjük, hogy lesznek még önkormányzatok Magyarországon. Nem akarom elviccelni, de azért ez is egy valós kérdés. Szerintem ott már megint közösen kell indulni az ellenzéki pártoknak, és az egységet a ciklus második felében végig fenn kell majd tartani. Az biztos, hogy csak egy egységes ellenzék képes legyőzni ezt a rendszert. Hogy mi kell még az egységen kívül, mit kell másképp csinálni, mit lehet kezdeni a Fidesz médiagépezetével? Ezek olyan kérdések, amikre választ kell találnunk az elkövetkező időszakban.