State of the Union: béketárgyalások és Putyin pozíciója, avagy inog-e az elnöki szék

A State of the Unionban ezen a héten is Stefan Grobe számít a figyelmükre. A téma természetesen az orosz-ukrán háború és az, hogy meggyengülhet-e Putyin pozíciója.
Az adásban beszámolunk arról, hogy a héten lassú előrelépésnek lehettünk tanúi a béketárgyalásokon, a háború borzalmai azonban tovább folytatódnak. Ukrajna jelezte, hogy hajlandó engedményekre.
„Pozitív előrelépésnek tekintjük a tegnapi isztambuli tárgyalásokat, de még nem végeredménynek. De az a tény, hogy az ukrán tárgyaló felek megerősítették annak szükségességét, hogy Ukrajna és az észak-atlanti szövetség keretein kívül biztosítsák Ukrajna nem nukleáris, el nem kötelezett státuszát és biztonságát, jelentős előrelépés” - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Akinek viszont az ukránok elmondták, hogy nem elégednek meg kétoldalú megállapodással, mert nem bíznak az oroszokban.
"Úgy gondoljuk, hogy az Oroszországgal kötött kétoldalú megállapodás nem jelent garanciát, mivel Oroszország bármikor megsértheti a kétoldalú megállapodásokat. Egy többoldalú megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállal mások felé is" - magyarázta Mykhailo Podolyak, ukrán elnöki tanácsadó.
A műsor vendége Nikolai Petrov, a Chatham House, a londoni nemzetközi ügyek intézetének tudományos főmunkatársa. Idézünk egy részt a beszélgetésből:
- Szerintem Putyin hazai pozíciója most elég erős. De nem sokáig, nagyon korlátozott az az idő, amikor be kell mutatnia a háború eredményeit, hogy igazolja, amit tett, és igazolja ezeket az áldozatokat.
- Hallottunk az orosz hadsereg taktikai hibáiról, súlyos veszteségekről és logisztikai problémákról. Van-e kritika a rendszeren belül? Vannak-e repedések?
- Egyelőre úgy tűnik, hogy szinte semmi kritika nincs, legalábbis a felszínen. De először is észben kell tartanunk, hogy az információs teret teljes mértékben a Kreml irányítja, másodszor pedig észben kell tartanunk, hogy Oroszországban nincs politikai elit. Létezik egy nagyon-nagyon jól megtervezett nómenklatúra, ahol minden tisztviselő nagyon erősen ellenőrzött, és amelyben minden tisztviselő fél attól, nehogy olyasmit csináljon, ami hűtlenségnek tekinthető. Vagyis fenyegetett helyzetben vannak. Ezért most teljes mértékben a Kreml irányítja őket, és hallgatnak.
További részletek a State of the Unionban.