Az Európát sújtó árvizek ráirányították a figyelmet a klímaváltozás elleni harc fontosságára.
Legalább 21 ember vesztette életét négy országban, amikor a Boris vihar négy nap alatt az átlagos szeptemberi csapadékmennyiség ötszörösét zúdította Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyes részeire, és egész régiókat változtatott katasztrófa sújtotta övezetekké.
Városok és falvak pusztultak el, százezreket kellett kitelepíteni. A nemzeti hatóságok sürgősségi alapokat hoztak létre az érintett területek számára.
Az Európai Bizottság is azon töprengett, hogy az EU miként támogathatja őket a védekezésben és az újjáépítésben, tudván, hogy a szélsőséges esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke:
„Ez a téma egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Tehát ez olyasvalami, ahol valóban közösen kell döntenünk, európaiakként, hogy miként tudjuk kezelni és finanszírozni az alkalmazkodás és a helyreállítás növekvő igényeit, amit az elkövetkező években látni fogunk.”
A munka a környezeti ellenállóképességért és Európa gazdaságának a jövő versenyképes ipari hatalmává való átalakítása lesz az Ursula von der Leyen által a héten bemutatott új uniós bizottság feladata. E feladat nagy része az egyik csúcsjelöltje, a spanyol Teresa Ribera asztalára kerül. Portfóliója a Tiszta, igazságos és versenyképes átmenet nevet kapta.
Teresa Ribera:
„Nagyon hálás vagyok ezért a felkérésért, hogy egy ilyen nagy felelősséget kapok, amely az európai üzleti közösség gazdasági és ipari kihívásait kezeli (...) és a tiszta - a zöld kihívásokat, amelyek meghatározzák, hogy mennyire fontos az összes elemet együttesen figyelembe venni”.
Amikor von der Leyen bejelentette új biztosi csapatát, megnyugtatta az újságírókat, hogy a versenyképességgel és a biztonsággal együtt az éghajlatváltozás továbbra is a Bizottság napirendjén szerepel.
Ezek megvitatására hívtuk Suzana Carpot, a Cleantech for Europe ügyvezető igazgatóhelyettesét.
- Az európai gazdasági hatalom középpontjában a Zöld Megállapodás áll, amely meghatározza az iparágak és a munkahelyek kereteit. Az új EU Bizottság összetétele tükrözi ezt?
- Teljesen. Ha valami, akkor az új Európai Bizottság összetétele megerősíti az EU Green Deal által kitűzött politikai célokat, de a versenyképességünk iránytűjeként tekint a „Hogyan fogjuk átalakítani európai gazdaságunkat?” kérdésre. A tárcák elosztásának módjában pedig elég világos elképzelést láthatunk arra vonatkozóan, hogy ez hogyan fog történni. E jövőkép középpontjában az áll, hogy miként fogjuk az ipari szén-dioxid-mentesítésben való korai vezető szerepünket hosszú távú versenyképességgé és Európa vezető szerepévé alakítani a globális színtéren. Ebből a szempontból azt mondanám, hogy a portfóliók nagyon sokatmondóak. Tehát, ahol most tartunk, az a „túléli-e a Green Deal-t vagy sem” kérdésről a „hogyan fogjuk megvalósítani” kérdésre tér át. És ez egy elég átfogó stratégia, azt mondanám, hogy több portfóliót is érint. A Green Deal tehát ténylegesen beépült egy új gazdasági jövőképbe, egy új gazdasági doktrínába.
- Az új Európai Parlament súlypontja jobbra tolódott. Aggódik amiatt, hogy a Green Dealt alááshatják, vagy legalábbis felhígíthatják?
- Nem, nem aggódom emiatt. A küldetésről szóló levelek elolvasása után biztosan nem, mert azt látjuk, hogy a célkitűzéseket fenntartják, sőt bizonyos tekintetben még meg is erősítik. Ez teljesen egyértelmű, amikor a Hoekstra biztos úrnak írt levélben az EU 2040-es éghajlati céljaként a nettó nulla kitétel szerepel és a zöld növekedés. Az irány tehát elég világos. Nem hiszem, hogy van lehetőség a visszalépésre.
- A Draghi-jelentést egyesek kritizálták, mert nem volt elég bátor ahhoz, hogy valóban a zöld iparpolitika felé való átmenetet vezesse. Mi a véleménye?
- Érdekes. Úgy gondoltam, hogy a jelentés elemzése rendkívül pontos volt, és talán a merészséget, a merészség hiányát, amire Ön utal, ellensúlyozza az Európai Bizottság merész elképzelése. Tehát, azt hiszem, ez volt az eredeti elképzelés, a kettő együtt jár. A Draghi-féle reformjelentés rendkívül kijózanító elemzést nyújt arról, hogy Európa hol áll globális társaihoz képest, és kitér ennek okaira. Úgy gondolom, most arra van szükség, hogy a tagállamok, a Tanács és a Parlament támogassák ezt a merész jövőképet, és elkötelezzék magukat amellett, hogy megteszik, ami ahhoz szükséges, hogy valóban biztosítsuk hosszú távú versenyképességünket Európában.
A műsort egy szokatlan, az időjárásról szóló résszel kezdtük, és egy másikkal szeretnénk befejezni - ezúttal sporttal.
Ascotban rendezték meg a 10. British Open speedgolf versenyt. A speedgolf egy alternatív golfformátum, amely sportosabb elemet ad az általában könnyed játékhoz - és egyre népszerűbb.
A verseny a sport lényegét foglalta magába, hiszen a profik mellett amatőr golfozók, nők és juniorok is részt vettek a versenyen. A játékosok 4 perces időközönként indultak, azzal a céllal, hogy megtalálják a jó arányt a tempó és a teljesítmény között, hogy mindkettőt maximalizálják.
A leggyorsabb 18 lyukú kör 24 perc alatt volt, és a 12 és 58 év közötti 56 fős mezőny egy óra alatt teljesítette a körét. A győztes egy 33 éves londoni amatőr lett, aki később azt mondta, hogy élete legjobb teljesítményét nyújtotta.
Ha érdekli önöket, a következő nagy esemény a speedgolf-világbajnokság, amelynek novemberben Japán ad otthont.