Az Oxfordi Egyetem professzora szerint az indulatok érthetőek, de a történelmi vitákat nem az utcán kell megvívni.
HIRDETÉSA State of the Union vendége Margaret MacMillan történész, a Torontói Egyetem és az Oxfordi Egyetem professzora, akivel az utóbbi hetek eseményeiről, többek közt a szoborrongálásokról beszélt brüsszeli riporterünk.
Stefan Grobe, Euronews:
Ön a brit birodalmi történelem szakértője, ennek az időszaknak a jelképei a most lerombolt szobrok. Mit gondolt, amikor látta a ledőlő szobrokat?
Margaret MacMillan, történész:
"Esete válogatja. Nem szeretem, amikor az emberek rendes eljárás nélkül döntenek az egyes szobrokról. Vannak időszakok, amikor az emberek tényleg meg akarnak szabadulni néhány szobortól, mert nagy a népharag. Ha Kelet-Európában éltem volna 1989-ben, én is meg akartam volna szabadulni a Lenin -és a Sztálin-szobroktól. Ezeket soha nem is akarták az ott élők. Bristolban az ottani rabszolgakereskedő szobráról is sok vita volt, amit végül ledöntöttek. Szeretném látni, hogy az emberek valóban tanulnak a történelemről az ilyen esetekben.Vagyis szívesebben látnám ezt a múzeumban. De néha az emberek a saját kezükbe veszik a döntéseket."
Euronews:
Nem csak szoborrongálókat láttunk, hanem olyanokat is, akik védték az alkotásokat. Újfajta kulturális háborút látunk?
Margaret MacMillan, történész:
"Remélem, hogy nem. Hiszen van más dolgunk is. Eléggé nagy problémák várnak a megoldásra. Itt van a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, és a szobrok ügye néha csak elvonja a figyelmet ezekről az ügyekről. És gyakran a szoborvédők és a rongálók is csak egy nagyon apró kisebbséget jelentenek. Gyakran túl nagy teret és figyelmet adunk nekik."
Euronews:
Az ügy kiindulópontja az amerikai rasszizmus volt. Sokszor halljuk, hogy Európában más a helyzet. Ön szerint van rendszerszintű rasszizmus Európában?
Margaret MacMillan, történész:
"A rendszerszintű rasszizmus koncepciója mindig trükkös kérdés, hiszen nehéz meghatározni, miről van szó. Ha egy adott rendszer megkülönböztet egyes embereket a bőrszínük, a származásuk alapján, akkor ez a helyzet. De vannak olyan esetek is, amikor az egyének viselkednek rasszista módon, vagy különböztetnek meg másokat,. Én ezt nem tartom rendszerszintű jelenségnek. Azt azonban látjuk, hogy eset intézmények megnehezítik a kisebbségek helyzetét. Itt is meg kell nézni az egyes ügyeket. Épp az az érdekes az európai eseményekben, hogy az amerikai incidenseket követik. Szerintem az európaiakat jobban érdekli, mi történik a saját országukban, mint ami külföldön van."
Euronews:
Hogyan javíthatunk a dolgokon?
Margaret MacMillan, történész:
"Hogyan javíthatunk a dolgokon? Szerintem az oktatással. Minél több tanult ember van, annál jobban megértik egymást. Politikai szinten segíteni kell azokat, akiket elnyomtak a múltban. Nem csak a faji, etnikai besorolás fontos az elnyomásnál, hanem a társadalmi osztály is. Mindig lesznek olyanok, akikkel igazságtalan a társadalom, ezt tudnunk kell."