A kelet-európai partnerkapcsolatokról szólt javarészt a NATO-csúcs második napja. Ukrajna és Grúzia esete különbözik Örményországétól. A két ország NATO tagsága csak közösen elképzelhető.
A kelet-európai partnerkapcsolatokról szólt javarészt a NATO-csúcs második napja. Örményország frissen megválasztott miniszterelnöke, kormánya védelmi és biztonsági stratégiáját ismertette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Közeli szövetségesei maradunk Oroszországnak és reméljük, hogy a kapcsolatunk jobbá is válik velük, – de a NATO-val, a nyugati országokkal, az EU-val és az Egyesült Államokkal is. Vagyis nem fogunk gyökeresen változtatni a külpolitikánkon" - mondta Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.
Ukrajna és Grúzia esete különbözik Örményországétól. A két ország NATO tagsága csak közösen elképzelhető.
"Magyarország hatásosan gátolta a NATO és Ukrajna között további együttműködést, így egy kétoldalú tanács munkáját is. Kompromisszumos megoldást ajánlottak, amit nem hivatalosan "Fekete Tenger formátumnak" neveznek – a NATO és Grúzia valamint Ukrajna. Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak nagyobb befolyása lehet a fekete-tengeri régióra" - jelentette ki Rostislav Khotin a Radio Free Europe elemzője.
A NATO új főhadiszállása úgy épült, hogy a jövőbeli tagok is elférjenek benne.
"A NATO érdekelt abban, hogy legalább partneri kapcsolatot alakítson ki azokkal az országokkal, akik hasznot látnak a szövetséggel való együttműködésben. Itt van Ukrajna, Grúzia, Svédország, Finnország. Úgy vélem, hogy elég sok iroda van még az épületben. És az mutatja azt is, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitott marad" -emelte ki Magnus Nordenman az Atlanti Tanács egyik igazgatója.
A csúcstalálkozó második napján persze a legfontosabb pont az volt, hogyan is fejlődik az amerikai elnök kapcsolata Oroszországgal.