Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

2029: Oroszország valóban megtámadhatja a NATO-t?

Egy fedélzeti biztonsági katona figyeli a környezetet a CH-53-as hátsó rámpáján lévő M3M géppuskánál a Griffin Lightning 2025 gyakorlaton Litvániában, 2025. május 10.
Egy fedélzeti biztonsági katona figyeli a környezetet a CH-53-as hátsó rámpáján lévő M3M géppuskánál a Griffin Lightning 2025 gyakorlaton Litvániában, 2025. május 10. Szerzői jogok  ©Bundeswehr/Bill Drechsler
Szerzői jogok ©Bundeswehr/Bill Drechsler
Írta: Johanna Urbancik & SzéF
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A Bundeswehrnek 2029-re "hadra foghatóvá" kell válnia - de tényleg fenyeget-e orosz támadás a NATO ellen?

Az ukrajnai nagyszabású orosz invázióval egyre nagyobb nyomás nehezedik Németországra, hogy felújítsa rozsdásodó védelmi iparát. Már többször elhangzottak olyan szavak, mint a "hadrafoghatóság", valamint az a követelés, hogy a "Bundeswehrnek Európa konvencionálisan legerősebb hadseregévé kell válnia".

Néhány évvel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna.

Oroszország maximális követelései az Ukrajna elleni agressziós háborúban és a lassan kibontakozó amerikai kivonulás a NATO-ból örök ébresztő az európaiak számára, akik egyre inkább kénytelenek saját biztonságukról gondoskodni.

Annak érdekében, hogy minél gyorsabban védekezésre - és ezáltal hadra foghatóvá - váljunk, a német kormány költségvetése 2029-re a védelmi költségvetés közel 153 milliárd euróra történő növelését irányozza elő.

A 2029-es számot gyakran használják irányadónak. Addigra a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5 százalékára kell emelkedniük, a Bundeswehrnek pedig "hadra foghatóvá" kell válnia, mivel egy esetleges orosz támadás a NATO területe ellen akár már ebben az évben bekövetkezhet.

A november végi müncheni biztonsági konferencia "Zeitenwende on Tour" rendezvénysorozatán Carsten Breuer, a német fegyveres erők főfelügyelője kifejtette, hogy "senki sem találta ki egyszerűen az évet", hanem az "tiszta elemzéseken" alapul. "Ez nem jelenti azt" - tette hozzá Breuer - "hogy Oroszország ezután támadni fog, de abban a helyzetben lesz, hogy megtegye".

A 91-es Jägerbataillon katonái a következő bevetésre készülnek a GTK Boxerrel a Gardelegenben lévő hadsereg harci kiképzőközpontban, 2023.11.28-án.
A 91-es Jägerbataillon katonái készülnek a következő bevetésre a GTK Boxerben a Gardelegen-i hadsereg harckiképző központban, 2023.11.28. ©Bundeswehr/Julia Dahlmann

Miért pont 2029? Az év, amelyben sok minden megtörténhet

A figyelmeztetés, miszerint 2029-ben orosz támadás lehetséges, egy 2023-as NATO-elemzésen, a "Joint Threat Assessment"-en alapul.

Ebben az áll, hogy Oroszország három-öt éven belül képes lehet nagyszabású háborút vívni.

A WDR kutatása szerint ez az értékelés felderítő műholdak segítségével rögzítette az Oroszország által jelenleg folytatott tevékenységeket, beleértve a termelési volumeneket és a toborzási stratégiákat. Az értékelés kizárólag hírszerzési információkon alapult.

Ez az értékelés 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország öt év alatt - azaz 2028-ra - képes lenne 1,5 millió katonából álló hadsereget felállítani, a szükséges felszereléssel együtt, és így egy ilyen támadást végrehajtani - magyarázta Paul Ronzheimer podcastjában Dr. Carlo Masala professzor, biztonságpolitikai szakértő.

"2024-ben Boris Pistorius védelmi miniszter és a Bundeswehr főfelügyelője, Carsten Breuer ezzel a közös fenyegetettségi értékeléssel lépett a nyilvánosság elé" - teszi hozzá, hozzátéve értékelését, miszerint nyilvánvalóan nem akarták megijeszteni a lakosságot azzal, hogy "2024-ben közvetlenül 2028-ról beszélnek".

"Háborúra készen" 2029-ig

A Bundeswehr és a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) is hamar rájött, hogy egy régebbi elemzést használtak. Korrekcióra azonban nem került sor. A WDR szerint a védelmi minisztérium belsőleg úgy döntött, hogy a jövőben "óvatosabban fogalmaz", és helyette az általánosabb "az évtized végére" kifejezést használja.

A 91. Jägerzászlóalj katonái vezetik a GTK Boxert a hóval borított terepen a Gardelege-i Katonai Harckiképző Központban, 2023.11.28.
A 91-es Jägerbataillon katonái a GTK Boxerrel haladnak a hóval borított terepen a Gardelege-i Katonai Harckiképző Központban, 2023.11.28. ©Bundeswehr/Julia Dahlmann

Alig van csere Németország és az USA között

Az USA rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével. Ez elsősorban hatalmas költségvetésének, fejlett technológiájának, valamint haditengerészetének és légierejének méretének köszönhető. Bár vannak más országok is, amelyeknek több katonájuk van, az USA globális befolyásával és magas védelmi kiadásaival felülmúlja őket.

Németország eddig a meglévő transzatlanti barátságra és világrendre támaszkodott. Dr. Christian Freuding, a német hadsereg vezérkari főnöke az Atlanticnak adott interjújában elmondta, hogy korábban "éjjel-nappal" elérte az amerikai védelmi tisztviselőket, de mostanra "megszakadt" a kapcsolattartás.

Az amerikai álláspontok megértéséhez Freuding most a washingtoni német nagykövetségre támaszkodik, "ahol valaki megpróbál valakit megkeresni a Pentagonban".

A hadsereg felügyelője, Dr. Christian Freuding
A hadsereg felügyelője, Dr. Christian Freuding © Bundeswehr/ Twardy

A Bundeswehr német biztonsági szakértői szempontjából a lehető legrosszabbkor jön az USA csökkenő támogatása: miközben naponta kell követniük az orosz csapatmozgásokat és felmérniük, hogy Putyin még ebben az évtizedben meg merne-e támadni egy NATO-országot, felvetődik a kérdés, hogy egy amerikai elnök megvédi-e Európát.

A szövetség amerikai nagykövete nemrég még azt mondta, hogy szeretné, ha a jövőben Németország venné át a vezető szerepet az USA-tól a NATO-ban. Szakértők ezt annak újabb jeleként értékelik, hogy az USA hosszú távon kivonulhat a NATO-ból.

Fegyverkezés: személyi és anyagi állomány

A NATO területét érő esetleges orosz támadás elrettentése érdekében a Bundeswehrnek ezért 2029-ig "hadra foghatóvá" kell válnia. Ez azt jelenti, hogy a csapatokat jelentősen meg kell erősíteni és modernizálni kell mind személyi, mind felszerelés tekintetében.

A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 181.000-182.000 aktív katonája van, és a tervek szerint hivatalosan mintegy 203.000 főre fog nőni.

Ennek érdekében a Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette kormány újra bevezette az önkéntes katonai szolgálatot. A 2008-ban vagy később született fiatal férfiak és nők levelet kapnak a Bundeswehrtől, amelyben a behívásra való részvételre hívják fel őket. Válaszolni azonban csak a férfiak kötelesek.

Az újoncok a német hadsereg képviseletében tesznek szolgálati esküt a német ellenállás 81. évfordulója alkalmából rendezett 2025. évi ünnepélyes fogadalomtételen a BMVg felvonulási területén, 20.07.25.
Az újoncok képviselői esküt tesznek a német ellenállás 81. évfordulója alkalmából rendezett 2025-ös ünnepélyes fogadalomtételen a BMVg felvonulási területén, 20.07.25. ©Bundeswehr/Christoph Kassette

Bár a katonai szolgálat kezdetben önkéntes marad, egyértelmű célokat határoztak meg a Bundeswehr létszámbővítésére. Ha ezt a számot nem érik el, a Bundestag dönthet a katonai szolgálat kötelezővé tételéről.

A szolgálatot vonzó képzési programokkal, magasabb fizetéssel és modern technológiával - például drónkiképzéssel - kívánják fejleszteni, hogy vonzzák az önkéntes újoncokat.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Több száz őzet mentettek ki Szibéria befagyott tavaiból

Oroszország szerint az amerikai tárgyalások Ukrajnáról "konstruktívak", de a munka még nem fejeződött be

Az USA megtagadta a működési engedélyt Szerbia orosz többségi tulajdonú olajfinomítójától