Az Insiders ezen epizódjában riporterünk Hans von der Brelie Litvániában járt.
Az Insiders ezen epizódjában riporterünk Hans von der Brelie Litvániában járt. Egy balti állam, amely „fenyegetve érzi magát a szomszédos Oroszországtól: http://www.dw.com/en/lithuanias-deep-fear-of-russia/a-17659404.
Litvániát: http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/lithuania/index_en.htm, ahogyan Lettországot és Észtországot is elfoglalta a Szovjetunió 1945-ben. 1991-re lettek függetlenek. Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, rá 4 évre pedig eltörölték a hadkötelezettséget.
De Oroszország Ukrajnai jelenléte és a Krím-félsziget annektálása félelemmel tölti el a Balti ország lakóit:http://blogs.reuters.com/great-debate/2015/03/15/lithuania-prepares-for-a-feared-russian-invasion/,
Veda Golovac és Vilius Siniauskas már az új generációt képviselik. Véda, diák Vilius csapos ma egyenruhában vannak mind a ketten. Litvánia újra bevezette a hadkötelezettséget:https://www.theguardian.com/world/2015/feb/24/lithuania-reinstate-compulsory-military-service
A két újonc jól ábrázolja a litván társadalom sokszínűségét: Veda édesapja lengyel, édesanyja orosz. Vilius anyanyelve a litván.
Litvániában a kisebbségi problémák kevésbé feltűnőek, mint Lettországban vagy Észtországban. Mindazonáltal megkérdeztük az orosz anyanyelvű lányt problémát jelentene-e neki, ha meg kéne védenie Litvániát egy orosz agresszióval szemben.
– Nem jelentene gondot. Megvédeném az országot, ahol születtem: Litvániában születtem és itt nőttem fel, itt tanultam és most itt teljesítek katonai szolgálatot. Ez az ország az én otthonom – mondta a lány.
Vilius pedig hozzátette: a mindennapokban kis csoportokban tömörülünk, de néha még ennél szorosabb kötelékek is kialakulnak: van itt orosz, lengyel, litván anyanyelvű. Itt a hadseregben mindenki találkozik mindenkivel, minden nap beszélgetünk egymással, és itt azt érezzük, hogy egyenlőek vagyunk.
### Felkészülnek egy esetleges háborúra
Elmentünk a litván fővárosba, ahol a védelmi miniszterrel találkoztunk. Juozas Olekas:http://www.kam.lt/en/top_management_1039/minister_of_national_defence₂054.html Szibériában született, ahova a szovjetek vitték el a szüleit. A minisztériuma kiadott egy füzetet, amelyben felkészíti a lakókat hogyan kell “túlélni egy háborút”.
– Oroszország fenyegetést jelent vagy nem?
– Ismerjük az erőszakhullámot Ukrajnában, a nagyon agresszív viselkedést a Balti-tengeren, a fegyveres gyakorlatokat a határok mentén. Van egy késztetésük, hogy használják a fegyvereiket, azt mondják így oldják meg a problémáikat a határaikon kívül. A NATO fokozott jelenléte, azt hiszem, nagyon jó kezdeményezés arra, hogy megállítsák az orosz agressziót – mondta a litván védelmi miniszter.
Miután az orosz repülőgépek többször megsértették a légteret:http://www.kam.lt/en/news_1098/current_issues/data_on_interceptions_of_aircraft_completed_near_the_baltic_states_borders_from_june_27_to_july_3.html?pbck=0 , az orosz katonák pedig ott gyakorlatoztak a NATO erre úgy reagált, hogy kis központokat épített ki a Baltikumban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában – minden egyes helyen 40 fős szakértői csoporttal.
A NATO ha Litvánia kérné, nagyon rövid időn belül – 48 – 72 órán belül – tudna 5000 katonát mozgósítani – mondta Angelo Miguel Simoes a litvániai NATO erők integrációs főosztályának szóvivője: :http://jfcbs.nato.int/page5725819/nato-force-integration-units.
Válság esetén ez az 5 ezer NATO katona egy szelete lenne, a 40 ezer fős gyorsreagálású egységnek: http://jfcbs.nato.int/page5725819/nato-response-force-nrf-fact-sheet. A NATO szerződés ötödik cikkelye biztosítja, hogy segítséget nyújt minden tagállam számára megtámadás esetén. Egy dán parancsnok megmutatta, hogyan készülnek fel a katonák a legrosszabb forgatókönyvre.
– Nos, a küldetésünk az, hogy együttműködjünk a NATO partnereinkkel, így közösen tudunk fellépni, egységesen tudunk harcolni.
Bár Oroszország rendszeresen indít tömeges katonai manővereket, akár 160 000 katonát is képes mozgosítani, a NATO-csapatok sokkal kevesebb katonával gyakorlatoznak. Júniusban 10 000 NATO-katona vett részt a “Saber Strike” gyakorlaton három balti államban. A NATO-gyakorlatok litvániai részét „vasfarkasnak” hívják.
Minden fa mögött van egy katona és egy tank Németországból, Luxembourgból, Franciaországból, Litvániából, Dániából és az Egyesült Államokból. Mi történik itt?
A NATO kormányok és a katonai parancsnokok már nem bíznak abban, hogy Moszkva kiszámítható a döntéshozatalban. A balti államok és Lengyelország is kérte a NATO-t, hogy javítson jelenlétén a térségben. Ez a litván kapitány pozitívan értékeli az intenzívebb NATO-s kiképzést.
Az átjárhatóság rendkívül magas szintű, és nem okoz nehézséget a különböző országoknak és hadseregeiknek, hogy együttműködjenek egymással.
A NATO egy új 4000 fős multinacionális csapatot fog küldeni:http://www.nytimes.com/2016/06/01/world/europe/nato-russia.html?_r=0, hogy támogassa Lengyelország és a Balti-országok védelmét. Kanada, Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetné a négy zászlóaljt.
– Az elmúlt öt napban az átmenetet tanítottuk a támadó és a védelmi gyakorlatok között. Az is beletartozik, hogy ugyanez hogyan alkalmazható a partnereink számára. A nemzetközi partnerek közötti kommunikáció működik a legjobban – mondta egy amerikai parancsnok.
Lengyelország és a Baltikum fél, hogy a négy NATO zászlóalj nem elég arra, hogy megakadályozzák a támadást. De 4000 NATO-katona a terepen, több mint egy egyszerű szimbólum: a támadók időt veszítenek – és így a NATO tud a jelenlévő csapatoknak erősítést küldeni.
– Nekünk már nem jelent kihívást csapatokat és felszerelést szállítani nagy távolságokra. Hozhatjuk őket repülővel, a nehezebb fegyvereket és járműveket pedig, vagy vonaton vagy speciális járművön – mondta a német hadsereg alezredese.
Vasfarkas egy életre
392 fiatal fejezte be a vasfarkas gyakorlatot és a katonai szolgálatot. Szergej Kulikov is közéjük tartozik. A férfi igazolást is kapott arról, hogy kiválóan szolgált, szülei büszkék rá.
Szergej orosz anyanyelvű. Hamarosan hazamegy, előtte bevisz minket a laktanyába a litván “vasfarkasok”-hoz. Amikor a litvánok újból bevezették a katonai szolgálatot, Szergej önként jelentkezett:
– Örülök a döntésemnek, a kilenc hónapos katonai szolgálatnak. Megértettem, hogy minden egyes embernek a saját döntése, hogy segít-e megváltoztatni a hazája jövőjét. Nem egyedül harcolunk, több ezren vagyunk, és így meg tudjuk védeni Litvániát.
Szergej elbúcsúzott társaitól és elindult hazafelé. Messze lakik, a családja vidéken él Litvániában. Szergej édesapja mozdonyvezetőként dolgozik a litván vasútnál. A katonai szolgálata idején tankvezető volt a szovjet birodalom déli határánál. Arról kérdeztük, hogy mi a véleménye arról, hogy újból bevezették a katonai szolgálatot.
– Jó, hogy a katonai szolgálat helyreállt, mindenkinek részt kellene vennie benne. Azt látom, hogy a fiataloknak nincsen munkája, nem találják a helyüket a társadalomban. Néha el vannak kényeztetve. Azért kellene a katonai szolgálat, mert a hadsereg jó iskola az élethez, mindenkinek jó, ha kötelező – mondta Szergej édesapja.
Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Egyes családokban még mindig kényes témának számít, nem beszélnek róla. Míg Szergej édesapja nem osztja meg velünk a véleményét Litvánia NATO-hoz való csatlakozásáról, addig fia szívesen beszél erről.
– Azt hiszem pozitív dolog, hogy Litvánia és a NATO kéz a kézben járnaknak. A katonai szolgálatomat a vasfarkas alakulatban kezdtem. Nagyon motivált voltam, ezért még egy tetoválást is csináltattam a mellkasomra. Jó, hogy Litvánia a NATO része.
Szergej álma, hogy csatlakozik a litvániai hadsereghez és katona lesz belőle.