Franciaországban az Európa Tanács adatai szerint tízezer fogvatartottra évente tizenkét öngyilkosság jut, majdnem kétszer annyi, mint
Korábban, aki ilyen állapotban volt, az nem börtönbe, hanem pszichiátriai otthonba került. Viszont a pszichiátriai kezelés sokkal drágább, ezért visszahozzák őket a börtönbe.
Franciaországban az Európa Tanács adatai szerint tízezer fogvatartottra évente tizenkét öngyilkosság jut, majdnem kétszer annyi, mint Spanyolországban. Az európai átlag 7,6 körül alakul. Jellemző módszerek az önakasztás, a gyógyszertúladagolás vagy az éles tárgyak lenyelése. De miért ilyen sok az öngyilkosság a francia börtönökben?
Megbilincselt ember a lélegeztetőgépben
Lille-ben kerestük fel Rahmát, akinek a bátyja 2010-ben pszichotróp gyógyszerekkel adagolta túl magát az ország északi részén található maubeuge-i börtönben. A család feljelentést tett segítségnyújtás elmulasztása és veszélyeztetés miatt. Moradot száz gramm marihuána birtoklása miatt ítélték két év börtönre. Klausztrofóbiás volt.
- Elmentem a testvéremhez beszélőre, és látom, hogy a száznyolcvan centi magas, százhúsz kilós bátyám kerekesszékben ül – Rahma Zennati. – Hát ebből azért ki lehetett találni, hogy valami nincs rendben. Erre az ő magyarázatuk az volt, hogy csak manipulálni akar, azért sírdogált a beszélőn, ne aggódjunk, életben lesz a következő beszélőn is. Azután egyszer csak elmentünk beszélőre és nem találtuk életben.
- Tehát szóltak, hogy Morad kórházban van, önök elindultak…
- Bementem hozzá a kórházba. Görcsök rángatták, negyvennyolc óra telt már el, lélegeztetőgépen volt, de a bilincset nem vették le róla, egy rendőr ült vele a szobában. Meglátom a rendőrt, nem álltam meg, hogy megkérdezzem tőle, hogy tényleg azt hiszi, hogy mepróbál elmenekülni? Akor vettem észre, hogy más betegek is vannak a szobában.
- Főleg az bánt, hogy is itt van a szemem előtt, ahogy fekszik lélegeztetőgépben görcsökben, megbilincselve – mesélte könnyeit nyelve Rahma.
- A fivérem nem tudta elviselni a börtönt – folytatta, miután összeszedte magát. – Korábban soha nem szedett ilyen típusú gyógyszereket, antidepresszánst. Soha nem volt nagy gyógyszerszakértő, a börtön egészségügyi szolgálatának viszont az a legegyszerűbb, ha nem jól viseli a börtönt valaki, nosza, adjunk neki kezelést.
- Összeszedtem a dolgait. Ott volt egy csomó kis zacskó. Tíz-tizenöt válium, egy tucat Imovan meg Xanax, szóval volt minden, benzodiazepinek, antipszichotikumok, antidepresszánsok, altatók, na most egy ilyen keverék nyilván megöli az embert előbb vagy utóbb.
Gyógyszerkereskedelem a börtönben
Rahma szerint a börtönben nem kontrolálják kellőképpen a veszélyes gyógyszerek kiadását és fogyasztását. A longuenesse-i börtönben jártunk utána, hogy működik ez.
Kétféle módja van annak, hogy egy fogvatartott piszhotróp gyógyszert kapjon. Akiket a börtönpszichiáter a belépéskor öngyilkosságra hajlamosként azonosít, naponta egy nővér jelenlétében veszik be a gyógyszert.
Akiknél nem áll fenn az öngyilkosság veszélye, hetente kétszer egy adagban kapják meg a gyógyszereiket. A piszhotróp anyagok a börtönben kemény valutának számítanak, így kialakul ezek feketepiaca.
Másrészt előfordulhat, hogy valaki, bár korábban nem volt depressziós, a börtönben az lesz. Ha a változást nem észlelik, felhalmozhat annyi gyógyszert, amivel megölheti magát.
A gyógyszert felíró orvosok sem mindig vannak tisztában a börtönbeli körülményekkel.
- Olyan évünk volt, amikor egyfolytában váltották egymást az orvosok – mesélte a loungueness-i börtön egyik pszichiátriai nővére Caroline Penet. – Volt, aki csak két hétig volt itt. A kevésbé lelkiismeretesek bármit felírnak, amit csak a páciens kér, ez a gyengélkedő forgalmán is meglátszik. Ha a tavalyi számokat megnéznénk, lehet látni, mikor volt nagyobb hullám. Egymásnak adják a hírt: menj el az orvoshoz, mindent felír, mindent megcsinál, amit csak kérsz.
Pszichiátriáról a börtönbe
Van még egy probléma: az elmúlt évtizedekben a börtönök lakói mintha érzékenyebbek, törékenyebbek lennének, mint korábban, ahogy ez a fogvatartott mondja.
- Elég sok olyat látni bent mostanában, akik mentálisan törékenyebbek – mondta egy rab az Euronewsnak. – Korábban ez nem így volt a börtönökben, mert aki ilyen állapotban volt, az nem börtönbe, hanem pszichiátriai otthonokba került. Viszont a pszichiátriai kezelés sokkal drágább, ezért visszahozzák őket ide a börtönbe. Magam is láttam ilyet, és egyre többet látok.
A nővérek szerint nagyon sok skizofrén végzi börtönben – és bizony, ők nem arról híresek, hogy milyen jól viselik a bezártságot.
- Én ebből arra következtetek, hogy Franciaországgal valami nincs rendjén – kelt ki magából Cyrille Canetti börtönpszichológus, amikor erről kérdeztük. – Egy enyhén zavaró embercsoportot zárunk börtönbe, análkül, higy egyáltalán megpróbálnánk megérteni, mi történik velük. Különösen igaz ez az elmebetegekre, akiket a társadalom amúgy is kiközösít, sokkal inkább veszélyes elemként gondolnak rájuk mint olyanokként, akik segítségre szorulnak. Éppen ezért hajlamosabbak vagyunk őket börtönbe zárni, miközben nem ott van a helyük.