Franciaországban az Európa Tanács adatai szerint tízezer fogvatartottra évente tizenkét öngyilkosság jut, majdnem kétszer annyi, mint
Franciaországban az Európa Tanács adatai szerint tízezer fogvatartottra évente tizenkét öngyilkosság jut, majdnem kétszer annyi, mint Spanyolországban. Az európai átlag 7,6 körül alakul. Jellemző módszerek az önakasztás, a gyógyszertúladagolás vagy az éles tárgyak lenyelése. De miért ilyen sok az öngyilkosság a francia börtönökben?
Megbilincselt ember a lélegeztetőgépben
Lille-ben kerestük fel Rahmát, akinek a bátyja 2010-ben pszichotróp gyógyszerekkel adagolta túl magát az ország északi részén található maubeuge-i börtönben. A család feljelentést tett segítségnyújtás elmulasztása és veszélyeztetés miatt. Moradot száz gramm marihuána birtoklása miatt ítélték két év börtönre. Klausztrofóbiás volt.
- Elmentem a testvéremhez beszélőre, és látom, hogy a száznyolcvan centi magas, százhúsz kilós bátyám kerekesszékben ül – Rahma Zennati. – Hát ebből azért ki lehetett találni, hogy valami nincs rendben. Erre az ő magyarázatuk az volt, hogy csak manipulálni akar, azért sírdogált a beszélőn, ne aggódjunk, életben lesz a következő beszélőn is. Azután egyszer csak elmentünk beszélőre és nem találtuk életben.
- Tehát szóltak, hogy Morad kórházban van, önök elindultak…
- Bementem hozzá a kórházba. Görcsök rángatták, negyvennyolc óra telt már el, lélegeztetőgépen volt, de a bilincset nem vették le róla, egy rendőr ült vele a szobában. Meglátom a rendőrt, nem álltam meg, hogy megkérdezzem tőle, hogy tényleg azt hiszi, hogy mepróbál elmenekülni? Akor vettem észre, hogy más betegek is vannak a szobában.
- Főleg az bánt, hogy is itt van a szemem előtt, ahogy fekszik lélegeztetőgépben görcsökben, megbilincselve – mesélte könnyeit nyelve Rahma.
- A fivérem nem tudta elviselni a börtönt – folytatta, miután összeszedte magát. – Korábban soha nem szedett ilyen típusú gyógyszereket, antidepresszánst. Soha nem volt nagy gyógyszerszakértő, a börtön egészségügyi szolgálatának viszont az a legegyszerűbb, ha nem jól viseli a börtönt valaki, nosza, adjunk neki kezelést.
- Összeszedtem a dolgait. Ott volt egy csomó kis zacskó. Tíz-tizenöt válium, egy tucat Imovan meg Xanax, szóval volt minden, benzodiazepinek, antipszichotikumok, antidepresszánsok, altatók, na most egy ilyen keverék nyilván megöli az embert előbb vagy utóbb.
Gyógyszerkereskedelem a börtönben
Rahma szerint a börtönben nem kontrolálják kellőképpen a veszélyes gyógyszerek kiadását és fogyasztását. A longuenesse-i börtönben jártunk utána, hogy működik ez.
Kétféle módja van annak, hogy egy fogvatartott piszhotróp gyógyszert kapjon. Akiket a börtönpszichiáter a belépéskor öngyilkosságra hajlamosként azonosít, naponta egy nővér jelenlétében veszik be a gyógyszert.
Akiknél nem áll fenn az öngyilkosság veszélye, hetente kétszer egy adagban kapják meg a gyógyszereiket. A piszhotróp anyagok a börtönben kemény valutának számítanak, így kialakul ezek feketepiaca.
Másrészt előfordulhat, hogy valaki, bár korábban nem volt depressziós, a börtönben az lesz. Ha a változást nem észlelik, felhalmozhat annyi gyógyszert, amivel megölheti magát.
A gyógyszert felíró orvosok sem mindig vannak tisztában a börtönbeli körülményekkel.
- Olyan évünk volt, amikor egyfolytában váltották egymást az orvosok – mesélte a loungueness-i börtön egyik pszichiátriai nővére Caroline Penet. – Volt, aki csak két hétig volt itt. A kevésbé lelkiismeretesek bármit felírnak, amit csak a páciens kér, ez a gyengélkedő forgalmán is meglátszik. Ha a tavalyi számokat megnéznénk, lehet látni, mikor volt nagyobb hullám. Egymásnak adják a hírt: menj el az orvoshoz, mindent felír, mindent megcsinál, amit csak kérsz.
Pszichiátriáról a börtönbe
Van még egy probléma: az elmúlt évtizedekben a börtönök lakói mintha érzékenyebbek, törékenyebbek lennének, mint korábban, ahogy ez a fogvatartott mondja.
- Elég sok olyat látni bent mostanában, akik mentálisan törékenyebbek – mondta egy rab az Euronewsnak. – Korábban ez nem így volt a börtönökben, mert aki ilyen állapotban volt, az nem börtönbe, hanem pszichiátriai otthonokba került. Viszont a pszichiátriai kezelés sokkal drágább, ezért visszahozzák őket ide a börtönbe. Magam is láttam ilyet, és egyre többet látok.
A nővérek szerint nagyon sok skizofrén végzi börtönben – és bizony, ők nem arról híresek, hogy milyen jól viselik a bezártságot.
- Én ebből arra következtetek, hogy Franciaországgal valami nincs rendjén – kelt ki magából Cyrille Canetti börtönpszichológus, amikor erről kérdeztük. – Egy enyhén zavaró embercsoportot zárunk börtönbe, análkül, higy egyáltalán megpróbálnánk megérteni, mi történik velük. Különösen igaz ez az elmebetegekre, akiket a társadalom amúgy is kiközösít, sokkal inkább veszélyes elemként gondolnak rájuk mint olyanokként, akik segítségre szorulnak. Éppen ezért hajlamosabbak vagyunk őket börtönbe zárni, miközben nem ott van a helyük.