Halálbüntetés - csökken vagy nő az állami kivégzések száma?

Október 10-én immár tizenharmadszor rendezik meg a halálbüntetés elleni világnapot. Mi most ezzel a helyzet a világon? – kérdezi Ben Londonból.

Válaszol Raphaël Chenuil-Hazan, az Együtt a Halálbüntetés Ellen szervezet alelnöke.

- 40 éve, 30 éve a világ országainak 2/3-ában rendszeresen alkalmazták a halálbüntetést. Ma éppen fordított a helyzet: az ENSZ tagállamainak 2/3-a eltörölte a halálbüntetést, vagy törvényileg vagy a gyakorlatban.

Ugyanakkor az utóbbi években azt látjuk, hogy a kivégzések újrakezdődtek olyan országokban, ahol korábban évek óta nem történt ilyen, illetve ahol moratóriumot vezettek be.

A kivégzések és a halálos ítéletek főként kábítószeres bűncselekményekhez kapcsolódnak.

Európában mindenütt eltörölték a legsúlyosabbb büntetést, kivéve Fehéroroszországot. Latin-Amerikában is csaknem 100%-osan megszüntették, csak néhány karibi szigeten nem.

A szubszaharai Afrikában is egyre ritkább, a Maghreb-országokban több mint 20 éve nem alkalmazzák. Vagyis a kivégzések és a halálos ítéletek három térségre korlátozódnak: a Közép-Keletre, Ázsiára és sajnálatos módon az Egyesült Államokra. Néhány országban, például Kínában és Iránban nehéz adatokhoz jutni.

Emberi jogi szervezetek adatai alapján világszerte 600-700 körül van évente a kivégzések száma, de úgy hisszük, hogy ennél jóval több lehet, évente 3-4000.

A terrorista fenyegetés nem igazolja a halálbüntetés fenntartását. Ezt látjuk az iraki példán is. Minél erőszakosabb volt az iraki állam válasza a kivégzésekkel, annál erősebb lett a terrorizmus.

Ahogyan eltörölték a rabszolgaságot, ezt a kegyetlen, embertelen és lealacsonyító büntetést is meg kell szüntetni.

Kérdését az alábbi menüpontra kattintva juttathatja el a Utalk szerkesztőségéhez: