Ezen a héten a Lyonban élő Emma kérdésére válaszolunk a Utalk műsorában: - Előfordulhat-e itt, Európában az, hogy klónozott állat húsa vagy teje
HIRDETÉSEzen a héten a Lyonban élő Emma kérdésére válaszolunk a Utalk műsorában:
- Előfordulhat-e itt, Európában az, hogy klónozott állat húsa vagy teje kerüljön az asztalra?
A kérdésre Camille Perrin, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet élelmiszeripari szakértője válaszol:
- Alapjában véve a klónozott állat nem arra való, hogy a tányérunkon végezze. Ezeket a magas genetikai potenciállal bíró állatokat tenyésztési célokra tartják. A tenyésztő nem küldi vágóhídra a 15 ezer eurót érő klónt, talán csak az élete végén, de még az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Argentínában is ügyelnek arra, hogy a klón ne kerüljön be az élelmiszerláncba.
Az EU-ban jelenleg nem klónoznak élelmezési céllal. A feltehetően import klónozott eredetű élelmiszer forgalombahozatala engedélyköteles. De eddig egyetlen cég sem kért ilyen engedélyt.
Ugyanakkor a nem élelmiszernek minősülő klónozott termékek – mint a petesejt, az ondósejt vagy az embrió – importja megengedett, így előfordulhat az, hogy az európai fogyasztók nem is tudnak arról, hogy klónozott eredetű terméket fogyasztanak.
Ezeket a temékeket nem korlátozza semmilyen jogszabály, mégcsak nem is kell feltüntetni a címkén. Az Európai Bizottság felmérése szerint azonban az európaiak többsége állatjóléti vagy erkölcsi megfontolásokból ellenzi az élelmiszeripari célú klónozást. A fogyasztók 83 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a hús és a tej címkéjén tüntessék fel, hogy klónok utódaitól származik-e.
A klóntörvényt most tárgyalják Brüsszelben. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy tiltsák be a klónozást és a klónoktól származó húst, az Európai Parlament pedig még a klónok utódaitól származó élelmiszer forgalmazását is meg akarja akadályozni.
Kérdését az alábbi linkre kattintva juttathatja el szerkesztőségünkhöz: