Az Európai Néppárt ellenzi, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot hozzanak létre a magyar titkosszolgálatokkal szembeni kémkedési vádak kivizsgálására. Ez ugyanis szerintük csak segítené Orbán Viktor stratégiáját, hogy szembeforduljon az EU-val.
Az Európai Bizottság októberben indított vizsgálatot, miután több európai lap - köztük a magyar Direkt36 oknyomozó portál - megírta, hogy a magyar kormány az EU központjában szabályos kémhálózatot tartott fenn, és megpróbált brüsszeli uniós alkalmazottakat besúgónak beszervezni. Az ügynökök állítólag az EU melletti brüsszeli magyar állandó képviselet diplomatáinak adták ki magukat, amelyet 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér, a jelenlegi magyar uniós biztos vezetett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Parlament progresszív frakciói saját parlamenti vizsgálóbizottságot akarnak létrehozni az ügyben. A Zöldek, a szocialisták és a Renew Európa liberálisai azt szorgalmazzák, hogy a vizsgálóbizottságot minél hamarabb hozzák létre.
Az Európai Néppárt, a Parlament legnagyobb frakciója azonban ellenzi a lépést.
Néppárti források szerint a vizsgálat "Orbán Viktor kezére játszana" az áprilisban esedékes szoros választás előtt, amelyen legkomolyabb kihívója Magyar Péter, aki szintén néppárti EP-képviselő.
Az EPP a frakció forrásai szerint úgy véli, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság színteret biztosítana a magyar miniszterelnök számára, hogy erősítse az uniós intézményekkel szembeni hazai narratíváját, és a magyar nemzet "védelmezőjeként" tüntesse fel magát.
Az Európa-párti progresszívek szerint mégis szükség van a vizsgálatra, mivel a vádak súlyosak. Magyarország és Várhelyi is tagadta a vádakat.
"Biztosak akarunk lenni abban, hogy minden tény az asztalon van. A Parlament pozíciója is sérülhetett ezzel [a kémtevékenységgel]" - mondta az Euronewsnak Tineke Strik zöld képviselő, aki egyben a magyarországi jogállamiságról szóló jelentés parlamenti jelentéstevője is.
- mondta Molnár Csaba magyar szocialista EP-képviselő az Euronewsnak, aki szerint az állítólagos kémkedés "Oroszország nevében és Putyin érdekében" történt. Az Euronews Manfred Webert is megkereste, hogy kommentálja az ügyet.
Míg a vizsgálóbizottságot a parlamenti képviselők mindössze egynegyedének szavazatával lehet összehívni, a jóváhagyáshoz a parlament többségének támogatása szükséges.
A folyamatot az Elnökök Értekezlete (CoP) tudja elindítani, amely a különböző képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét, Roberta Metsolát foglalja magában.
A CoP-n belül minden döntés többségi szavazással születik, ahol az egyes vezetők szavazata a frakciójuk létszámához igazodik. Ezáltal az EPP szavazata kulcsfontosságú a vizsgálóbizottság felállítása szempontjából.
A Parlament szabályai szerint a vizsgálóbizottságok tényfeltáró küldetéseket szervezhetnek, tanúkat hívhatnak, meghallgathatják az EU vagy a tagállamok tisztviselőit, és a nemzeti hatóságoktól segítséget kérhetnek a vizsgálat során.
Az egyes nemzeti parlamentek által létrehozott bizottságokkal ellentétben a tanúknak nem kötelező megjelenniük, amikor behívják őket, és nem kötelesek eskü alatt vallomást tenni.