Rövid, rendszeres mozgás, amellyel megszakítja a hosszú ülőidőszakokat, jelentősen csökkentheti a rák miatti halálozás kockázatát – állapította meg egy új tanulmány.
A mozgásszegény életmód – vagyis minden olyan tevékenység, amely alacsony energiafelhasználással jár, és legalább 30 percen át ülve, félig fekve vagy fekve történik – kedvezőtlen egészségügyi következményekkel jár.
Azoknál, akik egyszerre töltötték a legtöbb időt mozgásszegényen, nagyobb volt a daganatos halálozás, az összes daganatos megbetegedés, az elhízással összefüggő rákok és a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő rákok kockázata – derül ki a PLOS Medicine (forrás: angol) folyóiratban megjelent tanulmányból.
A kutatók szerint minden egyes, tartós mozgásszegényen töltött plusz óra 10 százalékkal növelte a daganatos halálozás kockázatát.
A jó hír az, hogy egy séta, a házimunka vagy egy futás csökkenti ezt a kockázatot.
Helyettesítve egy óra ülőidőt könnyű fizikai aktivitással – például egy ing kivasalásával, mosogatással vagy sétával – 12 százalékkal csökkent a daganatos halálozás kockázata. Ha az ülve töltött időt 30 perccel mérsékelt intenzitású mozgással – például felmosással vagy tempós sétával – csökkentették, a kockázat 8 százalékkal esett vissza, míg öt perc erőteljes aktivitás – például futás vagy kosárlabdázás – 22 százalékos csökkenést eredményezett.
„Eredményeink azt jelzik, hogy a mozgásszegény életmód egészségügyi hatása nemcsak az összes mozgásszegényen töltött időtől függ, hanem attól is, hogy ez az idő hosszú, egybefüggő szakaszokban gyűlik-e össze, vagy mozgás szakítja meg” – mondták a szerzők.
Hozzátették, hogy korábbi kísérletes vizsgálatok szerint a hosszú ideig tartó ülést rövid mozgásos szakaszokkal megszakítva a szervezet anyagcsere-válaszai kedvezőbbek, mint ha valaki folyamatosan ül, megszakítás nélkül.
„A jelenlegi egészségügyi ajánlások elsősorban a közepes vagy nagy intenzitású testmozgásra helyezik a hangsúlyt, de eredményeink azt mutatják, hogy a könnyű mozgást sem szabad figyelmen kívül hagyni” – írták a szerzők.
Magas a mozgásszegény életmód aránya
A szerzők rámutattak, hogy a mozgásszegény tevékenység a gyerekek és a felnőttek ébren töltött idejének mintegy 55 százalékát teszi ki az önbevallásos adatok alapján.
A 2018-as Egészségügyi Világgyűlésen az országok megállapodtak abban, hogy 2030-ig a 2010-es szinthez képest 15 százalékkal csökkentik a fizikai inaktivitást világszinten.
Az Egészségügyi Világszervezet azonban arra figyelmeztet, hogy az országok nincsenek jó úton, és világszerte felnőttek milliói nem teljesítik az ajánlott fizikai aktivitási szintet.
A WHO 2024-ben arra is figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi trend folytatódik, az inaktivitás szintje 2030-ra várhatóan tovább emelkedik, és eléri a 35 százalékot.
A fizikai inaktivitás világszerte gyakoribb a nőknél: körükben az arány 34 százalék, szemben a férfiak 29 százalékával. A 60 év felettiek szintén kevésbé aktívak, mint a fiatalabb felnőttek, ami jól mutatja, mennyire fontos az időskori testmozgás ösztönzése.