Akár már ma kezdheti a munkát az a bizottság, mely feladata, hogy megvizsgálja, mit lehet nyilvánosságra hozni az ügynökakták közül. A kormány Rainer M. János történészt nevezte ki a kommunista pártállam állambiztonsági szolgálatainak máig titkos iratait átvizsgáló bizottság elnökének.
Ma lép hatályba a törvény, aminek értelmében a bizottság elkezdi a még most is titkos dokumentumok átvizsgálását, hogy a Tisza kampányban tett ígéreteinek megfelelően októberre minden akta hozzáférhető legyen bárki számára. Csak a nemzetbiztonsági érdeket valóban veszélyeztető anyagok maradhatnak titkosak, és ezt olyan bizottság fogja eldönteni, amelynek több történész tagja van, mint nemzetbiztonsági alkalmazott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Történelmi adósság
Magyarországon a legtöbb volt szocialista országgal ellentétben a mai napig nem történt meg a kommunista állambiztonsági szolgálatok iratanyagának, az ügynöklisták és más dokumentumok nyilvánosságra hozása.
Míg Németországban a rendszerváltás után azonnal szinte minden iratot nyilvánosságra hoztak a későbbi köztársasági elnök Joachim Gauck vezetésével, Magyarországon a pártállami állambiztonsági iratok teljes körű nyilvánossága mindeddig nem valósult meg, jelentős mennyiségű irat maradt titkosítva, és a többi dokumentum is csak kutatók vagy személyesen érintettek számára hozzáférhető. Az úgynevezett ügynökakták helyzetének rendezetlensége az elmúlt évtizedekben politikai zsarolásokhoz és személyes tragédiákhoz vezetett.
Közismert besúgók és más érintettek
Ügynökvád érte például Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, aki el is ismerte érintettségét, ám beszervezésének körülményeiről és ügynöki tevékenységéről nem kerültek nyilvánosságra adatok. Rajta kívül több művészről, íróról, rockzenészről és egyházi vezetőről is kiderült, hogy együttműködtek a titkosszolgálatokkal. A legmagasabb beosztású érintett Medgyessy Péter miniszterelnök volt, akiről 2002-ben, kormányfővé választása után néhány hónappal derült ki, hogy szigorúan titkos tisztként együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es, kémelhárítással foglalkozó ügyosztályával.
Az előző időszakban az LMP képviselői több mint húsz alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot az ügynökakták teljes nyilvánosságáért, de a Fidesz–KDNP többségű parlament ezeket rendre leszavazta vagy napirendre sem engedte venni.
Mi jön ezután?
Az idei választás után a Tisza rövid időn belül benyújtotta törvényjavaslatát az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, és azt a parlament ellenszavazat nélkül el is fogadta. Az új törvény értelmében főszabály szerint minden adat online hozzáférhető lesz bárki számára.
A most kinevezett bizottság feladata lesz megállapítani, hogy a jelenleg még titkosnak minősített dokumentumok közül melyek esetében indokolt nemzetbiztonsági okból a titkosítás további fenntartása. A bizottságnak hat történész mellett két ellenzéki pártok által jelölt tagja is van. A testületnek rajtuk kívül négy olyan tagja lesz, akik nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoznak, vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkeznek.