Máltán azt vizsgálják kutatók, milyen állapotban van a tenger, és mit kell tenni a fenntartható halászatért.
A vizeinket szabályozó halászati szabályozást távoli irodákban dolgozhatják ki, de a tudás, amelyre támaszkodnak, a tengeren kezdődik, a tudományos megfigyelőkkel. Ők alkotják az uniós halászati adatgyűjtés gerincét.
Egy hagyományos máltai halászhajó fedélzetén három különleges vendég tartózkodik: Kelly, Luca és Frank, mindannyian az Aquatic Resources Malta, azaz ARM munkatársai. A máltai halászati és akvakultúraügyi hivatal e kutatási egységének fontos feladata, hogy pontos adatokat szolgáltasson a politikai döntéshozóknak a tenger egészségéről.
Luca Pisani, az Aquatic Resources Malta tengerbiológusa:
„Egy fantasztikus biológusokból és terepi megfigyelőkből álló csapattal dolgozom, és együtt végezzük az uniós kötelezettségekkel kapcsolatos összes adatgyűjtést. Ma egy fedélzeti megfigyelésen vagyunk, ami egyike a rutinszerű megfigyelési erőfeszítéseinknek, ahol lehetőségünk nyílik arra, hogy a halászokkal együtt a fedélzetre menjünk, és méréseket végezzünk arról, hogy mit fognak ki, mind a kirakodni szándékozott halakat, mind a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat.”
Kelly Camilleri, az Aquatic Resources Malta tudományos munkatársa:
„Ez a legjobb része a munkának, mert alapvetően magukat a halászokat láthatod és dolgozhatsz velük, és megismerheted a teljes halászati iparágat.”
Miközben a legénység behúzza a fogásokat, a tudósok megfigyelik, elemzik és rögzítik az alapvető biológiai adatokat.
Luca Pisani: "Ez az információ nagyon értékes a politikai döntéshozók számára, mert számszerűsíteni tudjuk, hogy ökológiai szempontból mennyibe kerül a kereskedelmi szempontból fontos fajok kifogása. Ugyanis minden egyes kereskedelmi célú faj kifogásával olyan fajokat is kifogunk, amelyeknek nincs közük egymáshoz, és amelyek egyébként nem kerültek volna a halászat célpontjába."
Ezek az adatok, amelyeket uniós szinten többéves halászati adatgyűjtés keretében állítanak össze, nem csupán a döntéshozók halállományokkal és erőforrásokkal kapcsolatos munkáját fogják irányítani. Alapul szolgálnak majd a halászati ágazat társadalmi-gazdasági pillérének megerősítéséhez is.
„Valóban hiszek abban, hogy az ágazatra vonatkozó szakpolitikák tervezésekor szükség van a környezeti, a társadalmi és a gazdasági pillérek kiegyensúlyozására” – mondja Alicia Bugeja Said, a máltai halászati és akvakultúraügyi miniszterhelyettes.
Bár a halászati ágazat a máltai GDP mindössze 1%-át teszi ki, és körülbelül 1000 halászt foglalkoztat, az egykori akadémikusból lett politikus szerint a halászat mélyen kapcsolódik a nemzet identitásához. A tudomány pedig döntő szerepet játszhat ennek a kulturális örökségnek a megőrzésében.
Alicia Bugeja Said:
„Hiszem, hogy a tudomány tájékoztatja a döntéshozatalunkat. Tehát adatokra van szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk jósolni a jövőt. Elég komoly mennyiségű tudós szállt fel a különböző hajókra, mind a vonóhálós halászhajókra, mind a tükörhálós halászhajókra és a hosszú horogsoros hajókra, ami eléggé reprezentatívvá teszi az adatgyűjtést.”
A fedélzeti megfigyelések csak az egyik módszer, amelyet a tudósok a halászati ágazat tanulmányozására használnak. Hajnali 4 órakor megszólal a csengő, ami a máltai halárverés kezdetét jelzi. A vevők lelkesen versengenek a legfinomabb fogásokért, amelyek a sziget minden táján a vacsoratányérokra kerülnek. Frank azonban más okból van itt.
Frank Farrugia, az Aquatic Resources Malta tisztviselője:
"Az adatgyűjtés többéves tervének részeként van egy költségvetésünk, amelyből megvásárolhatjuk a halakat. Aztán az innen vásárolt halakat a laboratóriumainkban fogjuk feldolgozni. Ezek biometrikus minták: főként hossz, súly, nem és ivarérettség."
A kardhalak és delfinhalak nagyjából Frank kollégáival egy időben érkeznek az Aquatic Resources Malta irodájába. A halakat aprólékosan felboncolják, hogy megvizsgálják biológiai paramétereiket, ami az első lépés egy átfogó adatgyűjtési folyamatban, amely végül az Európai Bizottsághoz kerül.
Jurgen Mifsud, az Aquatic Resources Malta vezetője:
„Halállományainkat megosztjuk szomszédos országainkkal. Ezért nagyon fontos, hogy a tagállamok közötti adatkészleteinket megosztjuk, majd az Európai Bizottságtól és más, az Európai Bizottsággal együttműködő fórumoktól kapott adatkéréseknek megfelelően összesítjük. Azután ezeket az adatkérésekből származó adatokat az állományok, azaz a máltai szigetek körüli halállományok modellezéséhez használjuk fel. Ezeket aztán regionális szinten összesítik. Az összegyűjtött adatsorok alapján pedig politikai szinten meghatározhatjuk a gazdálkodási intézkedéseket.”
A statisztikából és matematikából doktorált Jurgen jól felkészült arra, hogy felügyelje az adatgyűjtést, valamint számos más projektet, amelyet az ARM 35 dolgozója végez. A halászat iránti érdeklődését azonban személyes motiváció is vezérli.
„A halászati ágazatban túlnyomórészt kisüzemi halászok vannak, ami azt jelenti, hogy ezek még mindig hagyományos halászok, és nyilvánvalóan még mindig ők biztosítják az élelmünket. Ezt kulcsfontosságúnak vélem egy ország számára, mert ha van valaki, egy család, aki élelmet biztosít az országnak, az nagyon fontos.”
A máltai halászok, mint a Földközi-tenger körül sok más helyen, számos problémával szembesülnek, mint például az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, az állomány kimerülése és az erős verseny. Tevékenységük kis mérete még ijesztőbbé teszi ezeket a kihívásokat.
Alicia Bugeja Said: „Úgy vélem, hogy nem sikerült kezelnünk a halászok sokféleségét és heterogenitását, különösen a kisüzemi halászokat. A legtöbbször ezek a fórumok nagy hangsúlyt fektetnek a kereskedelmileg nagy halászokra. Mivel Máltán a halászok több mint 90%-a kisüzemi halász, úgy gondolom, hogy több olyan európai fórumra van szükségünk, amely ténylegesen a kisüzemi halászattal foglalkozik.”
Ezt a véleményt osztják a halászhajókon dolgozó tudósok is, akik segítenek a halászok és a politikai döntéshozók közötti bizalom kialakításában.
Luca Pisani:
„Nagyon fontos, hogy jó munkakapcsolatunk legyen a halászokkal, végső soron az ő érdekeik a mi érdekeink is. Ha a tenger nem áll jól, tudni akarjuk. Mert ha ki tudjuk találni és azonosítani, hogy éppen hol látszik, hogy a dolgok nehezen mennek, akkor ezt fel tudjuk vetni a politikai döntéshozóknak, hogy jobban fel legyenek készülve arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek azért, hogy megpróbálják megvédeni a tengert a halászok érdekében.”
Amíg óceánjaink egészsége veszélyben van, Frank, Luca és Kelly tudományos munkája alapvető fontosságú lesz a probléma kezelésében és közös vízió kialakításában tengeri ökoszisztémánk jövőjére vonatkozóan.